Erdei vadak – természetes környezetben
A Budakeszi Vadasparkban az európai állatok jelentik a különlegeset
Kezdetben sörényes vadjuhok, gímszarvasok, dámszarvasok, vaddisznók, őzek laktak a területen, a park egy nagyobb részén pedig különféle kutatások folytak. Így például skótszarvasokat és magyar gímszarvasokat kívántak keresztezni és előnyös agancsformákat kihozni az állatokból. Sajnos ez a program kudarcba fulladt. A kilencvenes években nagy előrelépést jelentett, hogy állatbemutatókat, új épületeket alakítottak ki, és már nemcsak nagyvadakat, de kisragadozókat is tartottak. Mára a park és a bemutató elváltak egymástól. 2002 óta klasszikus állatkertként működik. Azért, hogy az üzemeltetését jobban kézben lehessen tartani, a régi nagy vadaspark területéből lekerítettek egy részt. A nagyvad-kifutókat már a megnyitáskor létrehozták, de akkor még egészen kis területen. Ezt folyamatosan fejlesztve, később tágasabb kifutókba helyezték el az állatokat. A Budakeszi Vadaspark Nonprofit Kft. által üzemeltetett terület 26,4 hektár, ebbe beletartozik a parkoló, a bekötőutak, a pihenőpark és az állatbemutató.
– A természetes környezet bizonyára más jellegű bemutatást tesz lehetővé, mint egy épített állatkert.
– Éppen ez volt az eredeti cél, hogy a hazai és az európai őshonos vadakat természetes élőhelyükön mutassuk be. Antilopot, zebrákat, zsiráfokat például ne keressen nálunk senki, mert a mi elsődleges küldetésünk a hazai vadállomány megismertetése. Gyakorlatilag egy kirándulóközpont közepén fekszik a vadasparkunk, mely kiterjed a Hárshegytől a Hármashatárhegyig, azaz a főváros zöldövezetéről beszélünk.
– Vannak-e olyan vadak, melyek nálunk szabadon már nem élnek, de itt megtekinthetők?
– Az európai bölény az egyik ilyen jellegzetes vad. Ritka és nagyon szép faj, természetes élőhelyei a nyílt, füves puszták. Bölényeink most nincsenek túl jó bőrben, ám a kifutóikat igényeikhez szabni, korszerűsíteni kívánjuk. Nekik az erdőben nehéz megteremteni az eredeti környezetet, de próbáljuk olyanná alakítani helyüket, hogy jobban megfeleljen számukra. Lengyelországban már működik egy bölényfarm, mint rezervátum. Így kívánják „visszaadni” a természetnek ezeket az állatokat, hiszen valódi természetes élőhelyeik már nincsenek. A visszatelepítési programba hamarosan mi is integrálódni kívánunk.
– Ez csak visszatelepítést vagy szaporítást is jelent?
– Nem a tenyésztés most a cél, egyelőre a faj megmentése.
– Félig mesterséges körülmények között mennyire szaporodnak ezek a vadak?
– Minden évben van szaporulat, hasonlóan, mint a valódi természetben. Egy szarvas élőhelye 6-700 hektár, vagy még nagyobb – a gímszarvasé megyényi nagyságú is lehet –, nálunk ekkora hely nincsen, de az erdei környezetben ugyanúgy bőgnek a bikák szeptemberben, és ugyanúgy, minden május végén megszületnek a szarvasborjak.
– Van-e valami különlegessége az állatkertnek?
– Most a medvéink jelentik a legnagyobb látványosságot, ők februárban
érkeztek a Veresegyházi Medveotthontól. Olyan helyet kaptak, hogy a látogatók is találkozzanak velük és ők is jól érezzék magukat. Úgy gondolom, ez egy igen nagy élmény vendégeinknek. A medvekifutó 3.200 négyzetméter, a szarvasoké ennek közel másfélszerese. Esetükben nem kívánatos a szaporulat megtartása, elhelyezésükről – mint minden állatkertnek –, nekünk is gondoskodnunk kell. Ezek ugye még így is vadállatok maradnak, hiába találkoznak naponta emberek százaival. Egy szarvastehén kivételével valamennyien vad természetűek maradtak, óvatosak, igyekeznek a kifutó legtávolabbi végében tartózkodni.
– Milyen fejlesztéseken dolgozik jelenleg a vadaspark?
– Zömmel gyerekes családok érkeznek hozzánk, igyekszünk az ő igényeiket kielégíteni. Programjaink beltartalmának gazdagítása mellett a kényelmi szolgáltatásokra is figyelünk. Ezt szolgálja például egy olyan kezdeményezés, ami máshol még nincs, csak itt – ingyenesen igénybe vehető gyerekkocsikkal kedveskedünk a családoknak, s ez nagyon tetszik mindenkinek. Jópofa dolog, nekünk pedig kellemes meglepetés, hogy még egy sem tűnt el belőlük!
– Hogyan változik a látogatók száma?
– Régebben 90 és 100 ezer fő között volt az éves látogatók száma, ami később 100 ezer fölé emelkedett, majd a korszerűsítéseknek (új vizesblokk-kialakítása, és hasonlók) köszönhetően a látogatói létszám 116 ezerre nőtt. A kiszolgálásnál, például hangmenüs telefonközpontot helyeztünk üzembe, vagy új pénztár létesítésével, beléptető-rendszer kialakításával tettük gyorsabbá a belépést.
– A terület vagyonkezelője a Pilisi Parkerdő Zrt., önök üzemeltetésre bérlik tőlük. Mennyi pénzt kíván ez, s milyen forrásokra számíthatnak?
– A mi feladatunk rendben tartani, az állatokat etetni, napi szükségleteiket biztosítani. A park havi rezsije bérekkel együtt 3 és fél millió forint, amit télen is ki kell fizetni, de a nyári szezonban termeljük meg. A látogatói létszámot figyelemmel kísérve a parkerdő tulajdonosa viszonylag sok pénzt áldozott a vadasparkra, de a működés anyagi hátterét saját magunknak kell megteremteni. Most - a válság és a természeti csapások mellett - céges vagy önkormányzati támogatásokhoz jutni nem egyszerű, hogy fenntartható fejlesztést végezzünk, muszáj megfelelnünk az elvárásoknak.
– Konkrétan mire gondol?
– Például még korszerűbb, még látogatóbarátabb parkra. A régió fejlettnek minősül, emiatt turisztikai fejlesztési célú pályázatokon kevés eséllyel indulnánk. Azonban úgy tűnik, idén sikerül egy nagyobb, oktatási-ismeretterjesztési pályázaton elindulni.
– Mik a közeljövő tervei?
– Nagyon sok tervünk van, nehéz lenne mindet felsorolni. Mégis kiemelném az erdei iskolát, amit hamarosan be kívánunk indítani. Ezzel a gyerekeket segítenénk a környezet megismerésében, az elmélyülésben az erdő életével kapcsolatosan. Nemcsak a nagyvadak szintjén ismertetjük meg az élővilágot, hanem a talaj szintjétől a koronaszintig bezárólag teljes körű ismereteket nyújtunk. Erre építve szervezzük a programokat iskolák, óvodai csoportok számára, másfél-két órás szakvezetéseket, kísérővel.Megvalósult a honlapunk fejlesztése, januárban kiváltottuk a régit, s most már egy informatív, áttekinthető honlap született. Ha valaki rátalál, folyamatos frissítést tapasztalhat. Amióta medvéink is vannak, logónkba bekerült a mackó. Pénztárcánkhoz szabottan haladunk előre az információs táblák kihelyezésével.
– Hány fővel dolgozik az állatkert?
– Tizenkét főállású munkatársunk van, ebből négyen állatgondozók. Nyitottunk egy saját ajándékboltot, és magunk üzemeltetjük a parkolót is. Próbálunk munkát adni mindenkinek, akinek csak lehet. Úgy érzem, létesítményünk betölti a küldetésében megfogalmazott szerepét.
Kommentek
Szóljon hozzá!