Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Értékek forradalma

Te mit hagysz az utókorra?

dr. Miliosz Nikolett | Profimédia-Red Dot | 2017.11.14. | 2017.11.14.
értékek
Értékek forradalma
Hagyatékunkat nemcsak ingó és ingatlan vagyontárgyaink összessége, hanem az általunk fontosnak tartott és az utódainknak, környezetünknek továbbadott értékek is alkotják. S míg az előbbiek öröklésében kizárólag a törvényes és/vagy a végrendeleti örököseink érdekeltek, addig az utóbbiakat sokkal több ember számára hagyjuk örökül.
Értékek történelme
 
Minden kornak megvoltak-vannak a maguk értékei, még akkor is, ha azok később nem bizonyulnak időtállóknak, és a feledés homályába vesznek. Kezdetben az értékeket adottnak, objektívnek tekintették, forrásukként pedig a természetet, egy közösség akaratát vagy egy istenség kinyilatkoztatását jelölték meg. Ezek szinte kőbe vésett szabályként léteztek, tiszteletük alapvető és kötelező volt mindenki számára.
Később aztán számos uralkodó és uralkodóosztály jött rá arra, hogyan fordítsa saját javára az „objektíve követendő érték” fogalmát: az értékes és értéktelen közötti határvonalat ott húzták meg, hogy mi szolgálta az ő érdekeiket. Sokáig nem határozták meg az egyetemes érték fogalmát sem, a francia forradalom azonban ezen a területén is változást hozott. Egyre több gondolkodó vette górcső alá fogalmát. Kant például az értéket nem a „van”, hanem a „kell” oldaláról közelítette meg, ezáltal eszményként, ideálként tekintett rá. Központba kerültek az erkölcsi értékekkel kapcsolatos vizsgálatok is, és végre alkalom nyílt annak a kiderítésére, hogy az évszázadokon át követett értékrendek közül melyek szolgálták az egész emberiség, és melyek mindössze egy-egy uralkodó javát.
 
Presztízs MagazinAz értékítélet szabadsága
 
– Az eleve elrendelt értékek követése évszázadokon keresztül független volt az egyéni látásmódtól, attól, hogy azokat az egyén helyesli-e vagy sem – kezdi Varga Mária pszichológus. – Napjainkban már más a helyzet, noha az értékekkel való manipuláció mind a mai napig nagyon vonzó eszköz, ha egy kormány, egy uralkodó vagy egy osztály érvényt akar szerezni a saját akaratának. Ma az érték definíciójának már elengedhetetlen eleme a szubjektív szemlélet, az, hogy egy értékként reflektorfénybe állított dolgot tisztelünk-e vagy sem.
 
Válságban az érték?
 
Az érték körüli értelmezési nehézségek, a történelem változó igényei, mai anyagias világunk és a rohamos fejlődés elengedhetetlenül magával hozta az értékválság bekövetkezését is. – Teljesen természetes, hogy napjainkban már más szükségletek, értékek szerint élünk, mint száz, ötszáz vagy kétezer évvel ezelőtt – folytatja szakértőnk. – Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek időtlen értékek, de alkalmazkodni kell ahhoz a rohamos fejlődéshez is, amely mindennapjaink szerves részét képezi. Értékválság nemcsak akkor jön létre, ha alapvető értékeket nem veszünk figyelembe, hanem akkor is, ha régmúlt idők letűnt értékeit próbáljuk napjainkra ráerőltetni. Az értékválság másik oka, hogy a mai fiatalság nagy része az érték fogalmát egyértelműen a materiális javakkal azonosítja: hozzá vannak szokva ahhoz, hogy minden pénzben kifejezhető. Ezen a szemüvegen át sokuk számára értelmezhetetlenek azok a szellemi értékek, amelyeken azért nincsen árcédula, mert megfizethetetlenek.
 
 
Értékeink bölcsője
 
Presztízs Magazin– Annak gyökerei, hogy mit tartunk értéknek, vagy egyáltalán értékesnek, a gyermekkorba vezethetők vissza. A szülők, nagyszülők feladata ebből a szempontból kulcsfontosságú, ugyanis amit a gyerekek otthon látnak, tapasztalnak, azt természetesnek, normálisnak fogadják el, akkor is, ha szó sincs ilyesmiről – magyarázza Varga Mária. Rámutat arra, hogy az ekkor tanultak elsődlegesek a személyiségfejlődés során, az ott begyakorolt sémák, viselkedési formák, elvek hosszú évtizedekre rögzülnek. – Ha olyan családban nőttünk fel, ahol megkérdőjelezhetetlen elv volt például az idősebb generáció tisztelete, nem lesz kérdés számunkra, hogy átadjuk-e a helyünket a metrón. Ha már kisgyermekként belénk nevelték, hogy ne szemeteljünk, természetesnek tartjuk, hogy az általunk termelt hulladékot a kukába, és ne máshova dobjuk. Aki viszont már kisgyermekként is azt látta, hogy a szülei bűnözésből tesznek szert jövedelemre, maga is nagy eséllyel választja ezt az életformát a becsületes munka helyett. Az is nagyon fontos, hogy a szülők megtanítsák arra gyermekeiket, hogy az egyetemes erkölcsi értékek, mint például a szeretet, az egymás iránti tisztelet vagy az odafigyelés sokkal nagyobb értékkel bír, mint egy okostelefon vagy táblagép. Ezt jellemzően ott nem ismerik a gyerekek, ahol a szeretet és az odafigyelés hiányát a szülők tárgyi ajándékokkal igyekeznek pótolni.
 
Időtlen értékek – a legértékesebb hagyatékunk
 
Presztízs Magazin– Arra a kérdésre, hogy mit hagyjunk az utókorra, talán a legjobb válasz az, hogy egy élhető világot. Egy olyan helyet, ahol a mindennapi létezés nem emberfeletti erőfeszítések eredménye, ahol nemcsak magunkra, hanem másokra is gondolunk. Nagyon szomorúnak tartom, hogy az öröklés szó kapcsán az emberek nagy része csak a materiális javakra gondol, hogy mennyi pénz, mekkora ingatlan, vagy mennyi ingóság üti a markukat. Az csak keveseknek jut eszébe, hogy az elhunyt mennyi olyan kinccsel ajándékozta meg őket még életében, ami valójában megfizethetetlen – magyarázza Varga Mária. – Emellett azt is le kell szögezni, hogy a szellemi értékeket nem a halálunk után generáljuk, így azok tekintetében még életünkben kell példát mutatni. Időben meg kell tanítani rá a gyermekeinket, unokáinkat, környezetünket, hiszen az egész örökség csak így nyer értelmet.
 
Lássuk, mit gondol szakértőnk arról, hogy melyek azok az igazán fontos értékek, melyeket utódainkra hagyhatunk, s melyek átadását nem elegendő a halálunk után megkezdeni?
 
Presztízs MagazinA feltétel nélküli szeretet képessége
– Napjaink tele vannak feltételhez kötött szeretetmorzsákkal: megölellek, ha kiviszed a szemetet. Megdicsérlek, ha ötöst hozol az iskolából. Leszidlak, ha kiszakítod a nadrágod. Megbüntetlek, ha elkésel… A legtöbb gyerek úgy nő fel, hogy szülei a szeretettel manipulálnak, így akár egy életre szóló sérülést okoznak lelkében. Nem csoda, ha az így felnőve később ugyancsak feltételhez köti a saját szeretetének áramlását, ezáltal generációkat vonva be ebbe a spirálba. Véleményem szerint, aki a feltétel nélküli szeretet képességét hagyja utódainak örökül, az adja a lehető legnagyobb ajándékot.
 
Tisztelet
– Én ezt összekapcsolnám az odafigyeléssel és a jelenléttel is. Döbbenetes tendencia, hogy három emberből kettő az okostelefonját nyomkodva megy az utcán, rohan a zebrán vagy ül a tömegközlekedési eszközön, esetleg vezet. Az emberek nincsenek jelen, fogalmuk sincs, mi történik körülöttük. Ez sajnos egyben struccpolitika is, ugyanis ha élethűen alakítom az elfoglalt, telefonjába mélyedő embert, nem „kell” észrevennem a hozzám élelemért forduló hajléktalant, vagy a fölöttem a metrón remegő térdekkel álló idős bácsit. Az is döbbenetes, hogy az emberek már nem köszönnek egymásnak! Okostelefont nyomkodva szállnak ki-be a tömegközlekedési eszközökre, miközben azt se figyelik, kinek mennek neki, kinek az esetleg sérült lábára taposnak rá. A tiszteletet már egészen fiatal korban meg kell tanítani a gyerekeknek, mert ha otthon ezt látják, ez válik számukra később is természetessé.
 
Hűség
– Napjaink felszabadult életmódja szükségszerűen magával hozta a választás szabadságát. Nem kell már hűségesnek lennünk egy bennünket kifacsaró munkahelyhez, egy minket átverő étteremhez vagy egy rossz minőségű samponhoz. Ez mindenképpen jó és felszabadító érzés, viszont ezt a fajta szabadságot sokan párkapcsolati szintre emelték. Nem azt mondom, hogy egy rossz kapcsolatból nem lehet, és nem kell kilépni, hanem azt, hogy egy (házas)pár életében felmerülő problémára harmadik fél bevonása még sosem volt megfelelő megoldás. Itt is a gyerekkorba kell visszamenni, ugyanis az, aki szüleitől is azt látta, hogy problémáikat nem megbeszélték, hanem egyéb módon oldották meg, nagy eséllyel választ majd hasonló megoldást.
 
Presztízs MagazinKörnyezettudatosság
– Noha ebben a témában nem én vagyok a legkompetensebb, mégis nagyon fontos hagyaték a környezettudatos szemléletmód. Ide tartozik a szelektív hulladék gyűjtése, az erdők védelme, a csökkentett papírfelhasználás, minden, ami ahhoz járul hozzá, hogy unokáink és azok unokái is élvezzék még a földi létet.
 
Egészségvédelem
– Addig, amíg megvan mind a fizikai, mind a mentális egészségünk, képesek vagyunk mindent annak a rovására csinálni. Majd alszom, ha… Majd eszem, ha… Majd pihenek, ha… Végtelenül kizsigereljük a szervezetünket! Sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak a fizikai egészségükre figyelnek, a mentálist számításba sem veszik. Pedig a fizikai eredetű betegségek a legtöbb esetben lelki okokra, stresszre, éveken át hordozott negatív érzelmekre vezethetők vissza, melyek időben – akár szakember bevonásával történő – kezelése számos tünettől kímélhet meg bennünket. 
 
Békére törekvés, erőszakmentesség
– Elképesztően fontos, hogy egy olyan világot hagyjunk örökül, ahol a békére és nem az erőszakra törekszünk. Ennek a szemléletnek az átadása is gyermekkorban kell, hogy elkezdődjön, hiszen már egészen fiatal korban el kell sajátítani azt a nézetet, mely szerint az erőszak nem vezet sehová.
 
Kitartás
– A kitartás egy olyan képesség, amely nagyon sokakban nincs már meg. Mindenki türelmetlen, rohan, mindent azonnal akar, semmit nem ér rá megvárni. Pedig ha nem vagyunk kitartók, könnyen abba a hibába eshetünk, hogy elveszítjük azokat az értékeket, amelyekhez éppen a kitartás révén juthatunk. Elképesztően fontos, hogy a kitartást ne csak tanítsuk, de gyakoroljuk is!
 
Presztízs MagazinHagyományok
– Életünk szerves részei, legyenek azok családi -, néphagyományok, mind-mind a múlt egy kis darabját képezik. Fontos tudnunk, honnan indultunk, és hová tartunk, csak így leszünk teljesen tudatosak és fejlődőképesek.
 
Materiális javaink öröklése
– Szellemi értékeink átörökítésén túl tisztában kell lennünk azzal is, hogy materiális javainkat, azaz ingatlan- és ingó tulajdonunkat hogyan tudjuk örökül hagyni.
 
 
 
Presztízs MagazinNem mindegy a forma és a tartalom!
Magyarországon az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végrendelete határozza meg, ennek hiányában kerül sor a törvényes öröklés szabályainak alkalmazására.
Végrendelkezni háromféleképpen lehet: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet vagy szóbeli végrendelet formájában (ez utóbbi csak törvényben szigorúan meghatározott esetekben és feltételek mellett lehetséges). Tartsuk észben, hogy az írásbeli végrendeletnek nagyon szigorú alaki és tartalmi követelményei vannak, ezért elkészítéséhez tanácsos közjegyző segítségét igénybe venni, ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy a hiányosságok a végrendelet érvénytelenségéhez vezetnek! Közjegyzőhöz fordulni azért is érdemes, mert a nála készült végrendelet tényét és annak fellelhetőségét a közjegyző köteles bejegyezni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, ezzel is biztosítva azt, hogy nem veszik el. 
 
 
Szóljon hozzá!
Még nincs értékelve
Küldje el ismerősének!

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése