Venite adoremus Dominum

 

Szent István király 1004-ben alapította az egri egyházmegyét. Ezután kezdték el építeni a mai vár helyén a székesegyházat, vagy katedrálist, amely nevét a püspökök tanítószékéről, katedrájáról kapta, ahonnan szónokoltak. A történelem viharaiban több alkalommal elpusztult az először román, majd gótikus stílusú templom. Az egri vár 1552-es ostroma után a vár megerősítési tervei és a protestáns várkapitányok a székesegyházat sem kímélték, így a kanonok testülete kénytelen volt a mai Bazilika területén álló Szent Mihály plébániatemplomba átköltözni, mely 1580-tól hivatalosan is betöltötte a székesegyház funkcióját. Hosszú és viharos időszak után született meg a döntés, miszerint Szent János apostol és evangélista lett az egri egyházmegye védőszentje, patrónusa.

Eger város és az egyházmegye lakosságának gyarapodásával szükségessé vált egy nagyobb templom építése, amit Telekessy István kezdett meg, majd Erdődy Gábor az eredeti terveket jelentősen megváltoztatva, az alapterületet majdnem kétszeresére bővítve fejezett be 1727-ben. Az 1800-as évek elejére a több évszázados harcok elmúltával az ország lakossága úgy megnövekedett, hogy az immár érseki rangot kapott egri főpásztorok még nagyobb főszékesegyház építését határozták el. Eszterházy püspök készítette el az első terveket, majd a klasszicista dóm Hild József tervei alapján épült 1831-36 között. Az építészt ezzel a feladattal már Pyrker János László érsek bízta meg, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére. Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel.

Az épület hosszúsága 93, kupolájának szélessége 18 méter, két tornya 54 méter magas. A lenyűgöző méretek különösen a főhomlokzat előtti, impozáns lépcsősorról szembeötlőek. A templomhoz vezető lépcső két oldalán kőből faragott szobrok állnak.Elöl szent királyaink, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál monumentális alakja látható. Valamennyi Marco Casagrande műve. A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római Pantheon mintájára készítették el. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: Jöjjetek, imádjuk az Urat! A templom külső homlokzatának domborművei Jézus életéből vett jelenetek. Magasított oromzatán három szobor áll, a Hit, Remény, Szeretet allegóriái. A dóm belsejét három kupolaboltozat fedi. A festmények itt is a legrangosabb festők művei. A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. Díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott. Az első szakasza 1846-ig lezárult, amelyben a szobrászmunkák tételei a leglényegesebbek, és ebben a már említett Marco Casagrande velencei szobrásznak jutott a főszerep. A fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak, Pyrker saját magánvagyonából fizette ki. A főoltáron Olajban főtt Szent János képe látható, amit Dannhauser József készített. A déli mellékhajó első oltárán Michelangelo Grigoletti Szent Mihály képe hívja fel magára a figyelmet. A többi részlet is arról tanúskodik, hogy a templom építését megrendelő Pyrker érsek a legkiválóbb művészeket szerezte meg segítőtársainak. Ilyen neves alkotók voltak Szoldatics Ference, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.

A bazilika orgonája a XIX század derekán Salzburgban készült. A klasszicista stílusú orgonaépítmény a bejárati orgonakarzattal együtt hatásosan zárja le a belső teret. Az egyházi hangszert 1864-ben építették, majd 1912-ben, 1964-ben és 2000-ben korszerűsítették. Nagyság, hangzás és technika tekintetében is az ország legjelentősebb orgonái közé tartozik.

A belső tér felújítása folyamatosan zajlott az évek során. Ezeknek a munkálatoknak a része ként 1910-re készült el a szentély, majd az 1950-es években Takács István mezőkövesdi festőművész egészítette ki a kupolát a Jelenések könyvét ábrázoló freskóval és a hátsó boltozatot egy sajátos hitvallás megjelenítésével. A kép azt ábrázolja, hogy ahogy a történelem folyamán mindig, az egyház az 1950-es években is hű marad Rómához. A II. vatikáni zsinat liturgikus reformjának megfelelően készült el a szembemiséző oltár. Az egyházmegye millenniumára pedig a bejárati bronzkapu kapott új köntöst, amely az egyházmegye nevezetes eseményeinek állít emléket. A kereszthajó két üvegablaka közül az egyik a Szentlélek eljövetelét, a másik a közelmúltban boldoggá-szentté avatottakat ábrázolja. VI. Pál pápa 1970-ben az egri templomot, az esztergomi és a budapesti Bazilika után harmadikként Magyarországon, bazilika rangjára emelte.

A székesegyház eredeti Szent Mihály-harangját 1944-ben ledobták a toronyból, majd beolvasztották. Az új, hat tonnás harangot egy 400 éves passaui harangöntő cég készítette, és 2001. szeptember 27-én szentelték fel. A bazilika kriptájába a déli oldalon lehet bemenni. Itt az egri érsekeken kívül a város sok kiváló személyisége nyugszik. Ma is használt temetkezési hely.

Az egri Bazilika a nagyobb egyházi ünnepek alkalmával 4-5 ezer főt tud befogadni. Vasárnaponként a hat mise alkalmával 1500 hívő keresi fel.