…mert vásárolni tudni kell!
Fogyasztóvédelemről, tudatos vásárlásról
A vásárlók jogai
Nézzük meg, hol vásárolunk! Megbízható helyről nagyobb eséllyel szerzünk be jó minőségű terméket. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) honlapján megtalálható a mindenkori veszélyes termékek listája, melyet érdemes időnként átfutni. Ha egy terméken két ár van feltüntetve, a vásárlónak a kisebb összeget kell kifizetnie, még akkor is, ha a vonalkód-leolvasó más árat „lát”. Ekkor a vevőszolgálatnak vissza kell térítenie a különbözetet. Ha reklamálunk, mindig legyen nálunk a bizonylat a vásárlásról. Ha az áru hibás, érvényesíthető a szavatosság, illetve a jótállás, mely az akciós termékre is vonatkozik, feltéve, ha olyan hiba miatt reklamálunk, amit a vásárláskor nem közöltek velünk. Ha panaszunkat a kereskedő nem orvosolja, beírhatunk a vásárlók könyvébe, vagy fogyasztóvédelmi tanácsadást kérhetünk – a NFH mellett hét, regionális felügyelőségtől. Munkájukat a megyeszékhelyek Kereskedelmi és Iparkamarái mellett dolgozó békéltető testület, civil szervezetek, társhatóságok, a nagyobb városokban fogyasztó-kapcsolati irodák segítik.
Veszprém megyében a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület felkérésére fogyasztóvédelmi tanácsadó ad jogi segítséget, programjukat Európai Uniós támogatással, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával szervezik. – Mivel mindenki fogyasztó, fontosnak tartjuk az összefogást a fogyasztóvédelmi szervekkel a hatékony jogérvényesítésért. Közvélemény-kutatás, lakossági fórumok során felvetett problémákra válaszolva, kiadványokkal, iskolai foglalkozásokkal kívánjuk a tudatos fogyasztói magatartást erősíteni – nyilatkozta dr. Szalay Tímea, egyesületi elnök. Írásban is várnak kérdéseket a fogyasztovedelem [at] csalan [dot] hu (fogyasztovedelem [at] csalan [dot] hu) címen, a felvetett problémákra ügyvéd válaszol. Felmérésük szerint megyéjük lakosságának csupán a harmada él fogyasztóvédelmi jogaival. Az emberek legtöbbször az áru minőségét, a jótállás, a magyar nyelvű kezelési útmutató hiányát, az áru elégtelen mennyiségét kifogásolják, de az élet sokszor produkál érdekes problémákat. Íme!
Kellemes vacsora, rámenős képviselők
Sokunkat hívott már kedves női hang termékbemutatóval egybekötött kellemes vacsorára, hangsúlyozva, a megjelenés semmilyen kötelezettséggel nem jár, de több regisztrált eset bizonyítja, az ügy okozhat bonyodalmat. A vacsora mellett többórás előadásra is sor kerül, ahol a résztvevők megtudhatják, milyen nagyszerű találmány az üdülési jog. Károsultak elmondása szerint a vacsora után személyes elbeszélgetésen a cég képviselői már sokkal rámenősebbek voltak, s „meggyőző” érvek után sor került a szerződés aláírására. A többmilliós vételárat nem kellett azonnal, helyben kifizetni, ajánlottak egy hitelintézetet, kedvező részletfizetési lehetőséggel. Egy hét múlva kicsit másként festett a dolog, mert a gyanútlan ügyfél az ügyvédi költségek fedezésére százezer forintos csekket kapott, s közben otthon, nyugodt körülmények között átgondolták, a családi kasszából mégsem telik a részletek fizetésére. A cég ragaszkodott az „érvényes” szerződéshez, holott a kormányrendelet kötelezően előírja, hogy ilyen esetben biztosítani kell az ügyfél számára az elállási jogot, melynek gyakorlására 15 nap áll rendelkezésre a szerződés átvételétől. Ez idő alatt az értékesítő nem fogadhat el még foglaló címén sem pénzt a vásárlótól!
Ha a busz kimarad, vagy az utas lemarad
Sokan azért mulasztanak el, késnek le fontos találkozókat, mert kimarad
az adott buszjárat, vagy nem férnek fel a járműre. Kötelezhetők-e a Volán-társaságok a hoppon maradt utasok kártérítésére, mentesítő járatok indítására? Az eset jogi értelemben speciális, mert az utas akkor kerül szerződéses kapcsolatba a Volánnal, amikor a járművön a jegyet megveszi. A megállóban várakozás csak ráutaló magatartás. Egy régi jogszabály ugyan előírja a szállítóvállalat számára, hogy a közzétett menetrend szerint köteles ellátni a szolgáltatást. Új járatok indítására viszont nem kötelezhető, akkor sem, ha túlzsúfoltak egyes buszok. Kártérítést akkor sem igényelhetünk, ha nem fértünk fel, csak akkor, ha a távolsági járatra előre megvásároltuk a jegyet. A kártérítés mértéke járatkimaradás esetén nem haladhatja meg a menetdíj tizenötszörösét, késéskor az ötszörösét.
Ha egy ablakcsere nem sikerült tökéletesen, mert szorul, nem lehet becsukni, s a cég a munkadíjat felvette, elkezdődhet a megrendelő kálváriája. Elmaradt, vagy hibás teljesítésért a vállalkozó felelősséggel tartozik, ennek módja a javítás, csere, árengedmény. Ha megfelelő határidőre nem teljesíti, a károsult a vállalkozó költségére mással is elvégeztetheti a javítást.
Vásárolni mindig tudatosan!
Szinte nincs olyan nap, hogy ne vásárolnánk. De vajon tudatosan végezzük azt? Ki is a tudatos vásárló? Fontos, hogy etikailag és környezetileg is tudatosak legyünk, ami azt jelenti, hogy saját magunkon túl másokra is tekintettel legyünk – embertársainkra, születendő gyermekeinkre, unokáinkra, a növény- és állatvilágra, ökológiai rendszerekre. Tán fel sem mérjük döntéseink jelentőségét, amikor leemeljük a polcról a kiválasztott árut. Pedig a pénzünkkel támogatunk, vagy utasítunk el környezetszennyezést, vegyszerezést, felesleges dolgok tömegét. Érdemes átgondolni, mire is van szükségünk és listát írni, elkerülve a szabadpolcok csábító kínálatát, az áruelhelyezés trükkjeit, a felesleges pénzköltést. Sokan a pénztárnál csodálkoznak, alig akartak valamit venni, s lám, tele a kosár. Célszerű a helyi boltokat, piacokat útba ejteni, a kisebb boltokban vásárolni, ez biztosíték a minőségre, s a helyi környezet támogatása is. Ne kérjünk és fogadjunk el műanyag zacskót, helyette vigyünk magunkkal lenvászon táskát. Ma már több üzletben kapható visszaváltható papírtáska, s használnak újrahasznosítható csomagolást. Válasszuk a friss, hazai idényzöldséget, gyümölcsöt, a több ezer kilométer távolságból – környezetet szennyezve szállított –, mesterségesen érleltek helyett. Nézzük meg az áru címkéjét, az összetételét, a háztartási gépek energiacímkéjét, zajterhelés jelzését.
Válasszuk a magyar árut!
Sebestyén Erika zirci pedagógus vásárláskor mindig a magyar árukat keresi a boltokban. Megnézi az áru eltarthatóságát, és hogy tartalmaz-e tartósítószert. Kozmetikumnál a természetes alapanyagokból készítettet, kenyérnél a természetes módon kelesztettet vásárolja. Figyel, hogy ne vásároljon felesleges dolgot, a reklámújságoktól sem csábul el, csak azt veszi meg, amire szükség van a családban. Tapasztalata szerint a boltok nem jelzik a magyar árukat, sokszor kutatni kell azokat, és sok esetben drágábbak, hisz mire a boltba jut, „sok kézen megy keresztül”, s mindenki ráteszi a maga hasznát. Barna Péterné veszprémi nyugdíjas velük ellentétben figyeli a boltok akciós kínálatát, keresi a legolcsóbb termékeket. Ha olcsóbb a nagy áruházláncok árukínálata, ott vásárol, ruhanemű választása esetén is az ár, nem a minőség számít. Fajd Ervin Attila, veszprémi szociálpedagógus minden esetben a minőségi magyar árut keresi a boltokban. Úgy gondolkodik, ezzel a választással a magyar termelőt, a hazai gazdaságot támogatja, így a haszon nem áramlik ki az országból s ez elősegíti a gazdasági élet fejlődését.
Kommentek
Szóljon hozzá!