Nyersen a legjobbak
Természetes bogyókkal az egészségért!
Ribizli minden mennyiségben
A ribizli a ribiszkefélék családjának tagja, 1-1,5 méterre megnövő, tüskétlen cserje. Termése úgynevezett álbogyótermés. A gyümölcs eredetéről több információt találunk. Az egyik forrás szerint az erdei ribizli Nyugat- és Közép-Európában őshonos, de a Kárpát-medencén nem terjedt túl, mások szerint Ázsiából és a Földközi-tenger vidékéről érkezett hazánkba. Valószínűleg ez attól függ, hogy melyik fajtájáról beszélünk. A ribizlinek fehér, piros, fekete változatát ismerjük. Először kolostorkertekben termesztették, a szerzetesek háziasították. Középhegységekben vadon is megterem, nagyrészt nyirkos erdőkben, erdőszéleken, de inkább kerti bokorként tartják számon.
Vannak, akik savanykás íze miatt nem szeretik, vagy egyszerűen nem bajlódnak a tisztításával, pedig megérné rendszeresen fogyasztani. Miért is? Mindenekelőtt finom, zamatos íze miatt, melynek savanykás aromáját a benne kimutatott különböző savaknak köszönheti – gyümölcs-, alma-, citrom-, borkő-, borostyánkő-, ecet-, és oxálsav. Magas C-vitamin tartalma miatt régebben skorbut ellen alkalmazták. Tartalmaz még A-, B1-, B2-, B6- és E- vitamint, az ásványi anyagok közül nátrium, kalcium, foszfor, magnézium, mangán, vas és kálium található benne. Flavonoid- és bétakarotin-tartalma segít a tumor kialakulásának megelőzésében, gyógyításában. Különböző növényi zsírjai hasonlók az emberi bőrben található zsírokhoz, ezért száraz, érzékeny bőrünket remekül ápolja és nyugtatja a ribizli-olaj. Kiválóan alkalmazható bőrgyulladás és pikkelysömör esetén, gátolja a bőr öregedését. A gyümölcs gyulladásgátló hatása kiemelkedő, fogyasztása fokozza a sejtek anyagcseréjét, a hormontermelést, erősíti a csontokat, a fogakat és az immunrendszert, ezen kívül idegnyugtató. Védi a nyálkahártyákat, serkenti az anyagcserét, segít székrekedés és bakteriális eredetű gyomorbántalmak esetén. Csökkenti a megfázás, az influenza lázas tüneteit, fokozza a nyáltermelést, amely hatásos torokszárazság és torokfájás ellen. Vízhajtó hatása kiemelkedő. Zsírégető tulajdonsága miatt a fogyókúrázók előszeretettel fogyasztják. A fentiek az összes ribizli típusra jellemzők. A különbség csak annyi, hogy a fehér színű édesebb, de a piros zamatosabb. A fekete kicsit másfajta, savanyúbb, viszont vitamintartalma a legmagasabb. A gyümölcsből készítenek többek között szörpöt, gyümölcsbort, lekvárt, dzsemet, mártást húsok mellé, ezen kívül sokféle süteményt.
Boldogasszony csipkéje, a málna
A Magyarországon őshonos, 1-2 méter magas félcserjénk piros, csonthéjas bogyótermését fogyasztjuk. Vannak ugyan fehéres, sárgás, sőt fekete színű változatai is, de azok nem annyira ismertek. A málna Közép-Európa erdőségeiben vadon is megtalálható, tisztásokon, bükkösök szélén kínálja piros gyümölcseit. Közép- és Észak-Európán kívül Észak-Amerika lombos erdeiben is él. Latin nevét (Rubus idaeus) arra utal, hogy a korabeli krónika szerint először Kréta szigetén, az Ida hegyen kezdték termeszteni. A legenda szerint az Olümposzi istenek kedvelt csemegéje volt. A mítosz elmeséli, hogy a málna eredetileg fehér volt, de Ida, az erdei nimfa gyümölcsszedés közben felsértette az ujját, és a vére festette pirosra a bogyókat. Mi igaz, mi nem, tény, hogy a középkorban már ismerték, és a kolostorkertekben rendszeresen termesztették. Említi a népi irodalom himpérként is, melyet a német Himbeere szóból eredeztetnek, ami Boldogasszony csipkéjét jelent.
A népi gyógyászatban azt mondják, hogy egy marék málna elfogyasztása felér egy vitaminbombával. Ez így igaz, mert magas C vitamin-tartalma mellett van benne A-, B1- és B2 vitamin, az ásványok és nyomelemek közül kiemelkedő a kalcium, kálium, magnézium, cink, foszfor és vastartalma. Gazdag antioxidáns flavonoidokban, gyümölcssavakban, cserzőanyagokban, növényi rostokban, pektinben és gyümölcscukorban.
Fogyasztása karban tartja a vércukorszintet, a vérnyomást, csökkenti a magas vérnyomás kialakulásának lehetőségét, serkenti a vér körforgását, szabályozza a szívműködést, segít menstruációs zavarok, fájdalmak esetén. A gyümölcs levét meghűléses, lázas betegek hatékonyan alkalmazhatják izzasztó hatása miatt. Megköti a gyomorsavat, magja elősegíti az emésztést, gyógyítja a fogínyt. Kimerültség, depresszió esetén is alkalmazható. Finnországban hagyomány, hogy a menyasszony egy kis kosarat visz magával, amelybe a rokonok három szem aszalt málnát tesznek. Szerintük a gyümölcs gyöngéddé teszi az ifjú férjet, az asszonyt meg felkészíti az anyaságra. A málna magas cinktartalma növeli a szerelmi vágyat, hiszen a cink irányítja a férfi nemi hormon, a tesztoszteron működését.
Nemcsak a gyümölcs gyógyhatású, hanem a málna levele is. Teája ér- és pórusösszehúzó, valamint antibakteriális hatású. Kiváló cukorbetegségre, húgyúti problémákra, vese- és hólyagbántalmakra. Teáját használják izzasztásra meghűléses betegségeknél, lázcsillapításra. Összehúzó hatása miatt alkalmas a szájnyálkahártya és a torok gyulladásánál gargalizálásra. Kismamáknak vigyázni kell a tea fogyasztásával, mivel ellazítja a kismedence izmait, ezért csak a szülés előtt ajánlott.
A gyümölcsöt nyersen érdemes enni, de a belőle készült szörp és lekvár is gyógyhatással bír. Minden jó tulajdonsága mellett az arra hajlamos egyéneknél a allergiát válthat ki!
A turisták kedvelt csemegéje a szeder
A szeder a rózsafélék családjába tartozó évelő cserje, vagy félcserje
A szeder A-, B1-, B6-, és C-vitaminokban gazdag, találunk benne folsavat, kalciumot, káliumot, foszfort, magnéziumot, vasat, mangánt és rezet. Magas antioxidáns flavonoid tartalma miatt kiváló immunerősítő, gyulladáscsökkentő hatású, rendszeres fogyasztása megelőzi a daganatos betegségek kialakulását. A gyümölcs levét használhatjuk vérszegénység, lázas, meghűléses megbetegedések, hangszálgyulladás, rekedtség esetén. Nyugtatja a gyomrot, alkalmas vese- és hólyagbántalmak kezelésére is. Vírus- és baktériumölő tulajdonsága miatt is különösen ajánlott a fogyasztása. A gyümölcs rostjai elősegítik az emésztést, érvédő hatású, javítja a memóriát, szabályozza a vérnyomást. A fogyókúrázók előszeretettel fogyasztják.
A málnához hasonlóan a szeder levele is gyógyító hatású. A levelek csersavat tartalmaznak, aminek összehúzó tulajdonsága alkalmassá teszi a hajszálerek védelmére. Teaként hasmenés ellen, izzasztónak, salaktalanítónak, gyulladásgátlónak használják. Remek öblögető szer, mely hatásos szájnyálkahártya-, fogíny- valamint torokgyulladás kezelésére. A levelekből készült teát alkalmazzák hasmenés és bélpanaszok ellen, ezen kívül remek vízhajtó és baktériumölő hatása van. Ülőfürdőként aranyér kezelésére javallott.
A szedret leginkább nyersen fogyasszuk, de felhasználása igen sokrétű. Ivólé, lekvár, befőtt, mártás és sokféle sütemény készíthető belőle.
A fenti gyümölcsök jótékony hatása ugyan elismert, de figyelni kell az egyéni érzékenységre. A mértéktelen fogyasztással inkább ártunk magunknak, mint használunk. Egészségesek, de nem helyettesítik az orvosi kezelést, ezért ha valaki beteg feltétlenül menjen orvoshoz!
Kommentek
Szóljon hozzá!