A szorgos mézgyűjtők gazdái
Apa és fia, akik méhészkedésre adták a fejüket
- Nagyon érdekes a története annak, hogyan kezdtünk el méhekkel foglalkozni. Közel húsz évvel ezelőtt, a kertünkben volt egy régi hordó. Édesapám egy nyári nap azt vette észre, hogy egy kisebb méhraj költözött bele. 
Tartott a méhektől, ezért egy idős, már régebb óta méhészkedő barátját kérte arra, nézze meg a méheket és segítsen neki kitalálni valamit. Miközben befogták a rajt, apukám barátja elmondta, hogyan is lehetne nekünk ebből hasznunk. Akkoriban nagyon nagy volt a kereslet a mézre, ráadásul egy közepes méhészet éves bevételéből akár házat is lehetett venni! Ezek miatt nem is lehetett kérdés, hogy belevágjunk. Teljesen önképzéssel tanultunk meg mindent, könyvekből és persze ismerősök segítségével alakítottuk ki saját méhészetünket. Nagyon sokat segítettek-segítenek azok a szakmai műhelyek, ahová havonta eljárunk. A környékbeli kollégákkal tapasztalatot cserélünk, megvitatjuk az újdonságokat és persze próbálunk egymás ügyes-bajos dolgain segíteni saját tapasztalataink alapján.
Tartott a méhektől, ezért egy idős, már régebb óta méhészkedő barátját kérte arra, nézze meg a méheket és segítsen neki kitalálni valamit. Miközben befogták a rajt, apukám barátja elmondta, hogyan is lehetne nekünk ebből hasznunk. Akkoriban nagyon nagy volt a kereslet a mézre, ráadásul egy közepes méhészet éves bevételéből akár házat is lehetett venni! Ezek miatt nem is lehetett kérdés, hogy belevágjunk. Teljesen önképzéssel tanultunk meg mindent, könyvekből és persze ismerősök segítségével alakítottuk ki saját méhészetünket. Nagyon sokat segítettek-segítenek azok a szakmai műhelyek, ahová havonta eljárunk. A környékbeli kollégákkal tapasztalatot cserélünk, megvitatjuk az újdonságokat és persze próbálunk egymás ügyes-bajos dolgain segíteni saját tapasztalataink alapján.- Milyen méheitek vannak?
- A mézelő méheknek (Apis mellifera) több fajtája honos Európában. Nekünk Krajnai méheink vannak, mert ezek képesek legjobban alkalmazkodni a magyarországi feltételekhez. Az olasz például kevésbé bírja a nagyobb hidegeket, és nem is tud olyan minőségű mézet előállítani a hazánkban honos növényekből.
- Fontos, hogy a klímának és az adott terület adottságainak legmegfelelőbb fajtáival dolgozzon a méhész.
- Természetesen minden fajtának megvan az egyéni tulajdonsága, de a méhésznek sok olyan általános dologra is 
oda kell figyelni, ami nagyban befolyásolja a minőségét és a mennyiségét. A betegségek elleni védekezés és az etetés egyaránt nagy szakértelmet igényel. Ismerni kell a méheket ahhoz, hogy a lehető legjobb körülményeket tudjuk nekik biztosítani. Rendszeresen ellenőrizni kell a családokat, mind egészségügyi, mind higiéniai szempontból. Ilyenkor persze ki kell nyitni a kaptáraikat, és a védőruhán túl jó, ha van a méhésznél füstölő is. Ezzel tudjuk egy kicsit elbódítani a „jószágokat” arra a rövid időre, amíg elvégezzük a szükséges ellenőrzéseket, vagy kiemeljük a mézet. A füst egy ősi reflexet indít el a méhekben. Azt gondolják, hogy a kaptárok körülötti erdő kapott lángra, s ebben a pánikhelyzetben nem foglalkoznak az emberrel.
oda kell figyelni, ami nagyban befolyásolja a minőségét és a mennyiségét. A betegségek elleni védekezés és az etetés egyaránt nagy szakértelmet igényel. Ismerni kell a méheket ahhoz, hogy a lehető legjobb körülményeket tudjuk nekik biztosítani. Rendszeresen ellenőrizni kell a családokat, mind egészségügyi, mind higiéniai szempontból. Ilyenkor persze ki kell nyitni a kaptáraikat, és a védőruhán túl jó, ha van a méhésznél füstölő is. Ezzel tudjuk egy kicsit elbódítani a „jószágokat” arra a rövid időre, amíg elvégezzük a szükséges ellenőrzéseket, vagy kiemeljük a mézet. A füst egy ősi reflexet indít el a méhekben. Azt gondolják, hogy a kaptárok körülötti erdő kapott lángra, s ebben a pánikhelyzetben nem foglalkoznak az emberrel.- Hogyan alakul egy-egy szezon?
- Tavasszal, a repce virágzásával kezdődik az idény. Ilyenkor érdemes a lehető legkorábban kitelepíteni a családokat a legelőre, mert a téli hónapokban nagyon legyengülnek a nagy hideg és a táplálék szűke miatt. Amikor alacsony a hőmérséklet, a kaptárban a méhek egymásba kapaszkodva egy labda-alakot formálnak. Egymást melegítik és folyamatosan mozognak, hogy mindegyikük testhőmérséklete megfelelő maradjon. Amelyik átmelegedett a gömb közepén, elindul kifelé és így a kint lévő kerül egyre melegebb helyre. A repce után, illetve már részben párhuzamosan elindulnak a gyümölcsfák virágzásai is, de a legfontosabb 
egész évben az akác. A szezont a napraforgó virágzása zárja. A családokat egész évben mozgatni kell a legelőkre, kivéve abban az esetben, ha a méhész olyan szerencsés helyen él, ahol a közelben megtalálható minden olyan növény, amit fentebb említettem. A földek tulajdonosaival mindig egyeztetni kell, ha szeretnénk egy vagy több családot kitelepíteni, de a legtöbb esetben a gazdák nagyon szívesen fogadják a méheket, mert tisztában vannak vele, hogy ebből nekik is nagy hasznuk származik. Minél több méhet tudunk kitelepíteni, annál nagyobb a valószínűsége, hogy azon a területen abban az évben igen jó lesz a termés. Külföldön már ott tart a földtulajdonosok és a méhészek kapcsolata, hogy versenyeznek egy nagyobb méhész kegyeiért és jelentős összegeket is kifizetnek azért, hogy az ő területüket használják azok a méhek legelőnek, hiszen a legnagyobb hasznuk a megporzás. A virágok az általuk termelt nektárral, egy édes folyadékkal csalogatják magukhoz őket. A méh a virágok nektárját gyűjti össze, majd azt saját szervezetében átalakítja. Garatmirigyükből enzimeket, emésztőnedveket enged hozzá, a keveréket pedig a mézgyomorban gyűjti. Hazaérkezés után innen tölti bele ezt a még híg folyadékot a lépek sejtjeibe. Végül teljes értékű mézzé akkor válik, amikor szárnyuk lebegtetésével, a levegő keringetésével besűrítik, és lecsökkentik a víztartalmát.
egész évben az akác. A szezont a napraforgó virágzása zárja. A családokat egész évben mozgatni kell a legelőkre, kivéve abban az esetben, ha a méhész olyan szerencsés helyen él, ahol a közelben megtalálható minden olyan növény, amit fentebb említettem. A földek tulajdonosaival mindig egyeztetni kell, ha szeretnénk egy vagy több családot kitelepíteni, de a legtöbb esetben a gazdák nagyon szívesen fogadják a méheket, mert tisztában vannak vele, hogy ebből nekik is nagy hasznuk származik. Minél több méhet tudunk kitelepíteni, annál nagyobb a valószínűsége, hogy azon a területen abban az évben igen jó lesz a termés. Külföldön már ott tart a földtulajdonosok és a méhészek kapcsolata, hogy versenyeznek egy nagyobb méhész kegyeiért és jelentős összegeket is kifizetnek azért, hogy az ő területüket használják azok a méhek legelőnek, hiszen a legnagyobb hasznuk a megporzás. A virágok az általuk termelt nektárral, egy édes folyadékkal csalogatják magukhoz őket. A méh a virágok nektárját gyűjti össze, majd azt saját szervezetében átalakítja. Garatmirigyükből enzimeket, emésztőnedveket enged hozzá, a keveréket pedig a mézgyomorban gyűjti. Hazaérkezés után innen tölti bele ezt a még híg folyadékot a lépek sejtjeibe. Végül teljes értékű mézzé akkor válik, amikor szárnyuk lebegtetésével, a levegő keringetésével besűrítik, és lecsökkentik a víztartalmát.- Milyen a hazai, termelői méz helyzete a mai élelmiszerpiacon?
- Sajnos nem a legjobb, több ok miatt sem! A lakosság sokkal kevesebb mézet fogyaszt, mint amennyit a méhészek elő tudnak állítani. A házi méz helyzetét nagyban befolyásolja a multik térhódítása, mivel nagyon olcsón felvásárolják a kisebb termelőktől és felcukrozzák, ezáltal sokkal nagyobb mennyiséget tudnak forgalmazni. A külföldről behozott olcsó és sajnos gyengébb minőségű termék is nagyon nehéz helyzetbe hozza a hazai méztermelőket. Mi éves szinten közel 70 mázsa mézet tudunk termelni, ez közepes teljesítménynek minősül, de természetesen függ a mennyiség a legelők minőségétől és az időjárás is nagyban befolyásolja.
- Miben rejlik az igazi titka a méznek, e sokak által csodaszernek tartott élelemnek?
- A méznek körülbelül négyötöd része cukor, egyötöd része víz. Hiába oldana azonban valaki cukrot ebben az arányban, a végén nem mézet, hanem cukorszörpöt kapna, mint ahogy a vízből, szeszből és cukorból sem sikerül bort készíteni. A méz jellegét – ugyanúgy, mint a borét –, egész sereg különleges anyag szabja meg. Kevés van benne ezekből, de az pont elég, hogy ne lehessen utánozni. Ahogyan a borok is különböznek egymástól, a méz is különféle származása, termőhelye, kezelése, sőt még a gyűjtés éve szerint is. Más a cukortartalma, színe, illata, zamata. Abban is hasonló, hogy folyton módosul, alakul, persze annak függvényében, hogy hogyan tárolják. Van még egy fontos egyezőség közöttük. Mindenkinek rendszeresen kellene fogyasztania kis mennyiségben mindkettőt jó egészsége érdekében!
Méh
Hulló harmatnak szeretője, s a harmatos ágé,
Mézajakú kis raj nyugszom e rózsa megett.
Engem az illatnak szédíte meg árja, csapongót,
S melyet nem sejték, a tövis éle megölt.
(Vörösmarty Mihály)
Kommentek
Szóljon hozzá!