Hogy ne a szomszédé legyen zöldebb!
Nyári kertgondozási, gyepápolási tanácsok kerttulajdonosoknak
– Kezdjük talán a fűnyírással, amit a nyár közepén sem hanyagolhatunk el! Célszerű heti rendszerességgel vágni a gyepünket, mert ha erre nem figyelünk kellőképpen, akkor 10-15 cm-esre nő. Így megdőlhet, s ezek után már nehéz visszaállítani a dús „tüsifrizurát”. A fűnyíráshoz a szegélynyírás is hozzátartozik. Az ágyások szélén, a járdák, kerti bútorok mellett a nyírás a gondozott kert képét adja. A moha eltávolításához, oxigén és tápanyagok gyökérzónába juttatásához acélrugós gyepszellőztetőt használjunk, lehetőleg minden negyedik fűnyírás után. Ettől lesz igazán erős, egészséges a pázsit.

A nyári meleg rengeteg energiát felemészt minden virágzó és zöld növényből egyaránt, ezért fontos, hogy növényeinket rendszeresen tápozzuk. A fűre nitrogénben gazdag műtrágyát, a balkonnövényekhez bolti forgalomban kapható, jó minőségű szezontápokat használjunk (Muskátli doktor, Substral Rododentron, virágzó növény táp). Akiknek nagyon sok balkon-, illetve egyéb virágzó növénye van, nem feltétlenül kell mindhez különféle tápot beszereznie! Célszerű egy fajta virágzásindító tápoldatot alkalmazni, hiszen az ilyen típusú tápok zömmel minden virágot hozó növénynél alkalmazhatók.
Rendszeresen, keveset!
– Az utóbbi időben igen sok eső esett. Milyen hatással van ez a virágzó növényekre?
– Fontos tudni, illetve tapasztaljuk is, hogy ezek a növények visszarothadnak, viráguk barna és csúf, ezért célszerű visszavágni és megtápozni őket. A rózsákat legkésőbb július végéig tápozzuk a hangafélékkel együtt! Az egynyári és évelő szezonnövényekkel is hasonlóképp kell bánni. A leanderek az idén nagyon hajlamosak a tetvesedésre, a mozaikvírus-fertőzésre. Saját érdekében ajánlom mindenkinek a rendszeres lemosó permetezéseket a visszavágások után. A sok eső ellenére se feledkezzünk meg növényeink öntözéséről, hiszen ezen a nyáron előfordult már egyik napról a másikra 15-20 fokos hőingadozás, ami bármikor megismétlődhet. A rendszeresen kisebb mennyiségben adagolt víz segíti a növények akklimatizálódását.
– Bizonyára örökzöldjeink és sövényeink is érzékenyen reagálnak a kiugró mennyiségű csapadékra.
– A sok eső miatt minden lombhullató és örökzöld sövény hirtelen növekedésnek indul. Rendszeresíteni kell a fazonmetszéseket és formanyírásokat. A gyakori metszésekkel serkenthetjük a növekedést, szebbé egészségesebbé varázsolhatjuk növényeinket.
Nem mászik a fülbe!
– A kertekben gyakori a fülbemászóként ismert százlábú féle, amely gyakran megkárosítja a dáliákat és egyéb egynyári növények leveleit és virágait. Hogyan védekezzünk ellene?
– A rovarok között külön rendet alkotó, gyakran undort, riadalmat keltő
fülbemászók nevükkel ellentétben nem másznak a fülbe. Az viszont igaz, hogy szívesen rejtőzködnek hűvös, sötét zugokban. Ezek az apró állatok nemcsak kárt tehetnek, hanem hasznunkra is válhatnak! Esténkét szívesen fogyasztanak lárvákat és gombafertőzésekre rajzó levéltetveket. A rengeteg csapadék és néhány esetben a túlöntözés a gombás fertőzések melegágya. Gondosan nézegessünk meg minden beteg növényünket, melyet az apró tetűfélék fertőztek meg. Mivel a tetvek a gombákat fogyasztják, érdemes ezért először a gombás fertőzést kezelni.
– Hogyan ápoljuk hagymás növényeinket?
– Természetesen a nárciszokról, tulipánokról sem szabad megfeledkezni. A

néphagyomány szerint akkor érdemes felszedni ezeket, mikor a gyerekek megkezdik a nyári szünetet. Ez az állítás igaz, hiszen június elejére minden hagyma megnő, megerősödik, a talaj felett a levelek elszáradnak. Ha tehát június elején ásóvillánkkal bátran kiemeltük a talajból és elcsomagoltuk őket, várjunk addig, amíg a gyerekek újra iskolába mennek, hiszen szeptemberig a hagymák regenerálódnak a sötét, száraz, eldugott helyükön. Ha ezt a módszert alkalmazzuk, tavaszra igen fejlett, teltvirágú, egészséges hagymás növényeink lesznek. A hóvirágokat, sáfrányt, fürtös gyöngyikét nem kell felszedni. Ezek csoportosan mutatnak jól és eredeti élőhelyükön is kis telepekben virágoznak minden évben.
„Aranyat” a vízbe!
– Nem kis örömöt, de problémát is okoznak a kerti tavak. Most nem a medencékre, hanem a dísztavakra gondolok. Érdemes-e víziállatokat tartani bennük?
Akár kicsi, akár nagy a kerti tavunk, lehetőség szerint tartsunk benne néhány aranyhalat! Ezek szívesen fogyasztják az állóvízben gyakran elszaporodó szúnyoglárvákat. Ügyeljünk arra, ha vegyszereket használunk a tó körül, s csak olyan anyagokkal dolgozzunk ezeken a helyeken, melyek csomagolásán feltüntették a „halakra nem veszélyes” feliratot. Legjobbak persze a bio permetezők. A tó vizét a nyári periódusban ne cseréljük és ne bolygassuk, mert ilyenkorra beáll a pH-értéke. Célszerű az elpárolgott vizet lassan utántölteni, minden nap egy keveset.
Hasznossá válik, ami káros
– Hogyan gondoskodjunk a kerti talaj tápanyag-utánpótlásáról?
– A nyár ideális, hogy megcsináljuk saját komposztálónkat kertünk valamelyik zugában. Az egész szezonban felhalmozott gyümölcshéjak, kerti szemetek ideális tápanyagként szolgálhatnak jövőre. A komposztunkat ne felejtsük el megöntözni! Ez serkenti a lebontási folyamatokat, és olyan kémiai reakciók indulnak el, melyek során a komposzt belsejében 50-75 fok keletkezik. A kiszedett gyomokat így bátran rádobálhatjuk, mert a gyomnövények magjai többnyire 45 fokon elpusztulnak. Ezáltal lehetnek hasznos részei kertünknek az egyébként káros növények.


















Kommentek
Szóljon hozzá!