Van kép a bőrükön
A tetoválás művészetének rövid története
Az emberek már évezredek óta tetoválják, tetováltatják magukat. Ezek a maradandó díszek amulettként, dekoráció vagy státusszimbólum gyanánt, esetleg a szerelem, a hit vagy a félelem jelzésére szolgáltak. Egyesek életük egy fontos szakaszának eseményét vagy annak lezárását örökítik meg ilyen formában, és amikor ránéznek a műre, mindig eszükbe jut, valójában miért is csináltatták azt.
A "tattoo" szó a tahiti "tatu" szóból származik, aminek a jelentése: nyomot hagyni valamin. Egyes állítások szerint a tetoválást már i.e. 2000 évvel is használták. Ez a hit nagyon sokáig tartotta is magát, ám 1991-ben egy szenzációs lelet, az osztrák-olasz határon előkerült Ötzi felülírta ismereteinket. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a jégember körülbelül 5300 éves, és az ő testén is találtak motívumokat. Tehát az ő tetovált teste a legkorábbi ilyen jellegű lelet.A tetoválás mindig fontos szerepet töltött be szertartásokban és a hagyományokban. A borneói asszonyok csipkekesztyűhöz hasonló mintákat viseltek alkarjukon. Ezek a díszek egy eladósorban lévő lánynál nagy jelentőséggel bírtak. A csukló és az ujjak körüli tetoválás a hit szerint megvédte a betegségtől viselőjét. Régen valamely törzshöz, társadalmi osztályhoz, manapság inkább bandákhoz, szervezetekhez tarozást vagy életfelfogást fejez ki. Az ősi hit azt mondja, a tetoválás viselője magában hordozza az azt ábrázoló állat szellemét. A tigris, cápa és a ragadozó madarak mind a vadságot, a kegyetlenséget szimbolizálják.
A tetoválások gyakorlati célokat is szolgáltak. A görög kultúrában a felderítők azonosítására, illetve a tisztek rangjának jelzésére szolgáltak. A rómaiak így jelölték meg a bűnözőket és a rabszolgákat. Az Ainu nép tagjai társadalmi rangjuk szerint viseltek testfestéseket, Polinéziában is így jelölték a különböző közösségek, családok tagjait és azok rangját. A Polinézek hozták a tetoválás művészetét Új-Zélandra, ahonnan az arctetoválás, az úgynevezett Moko származik, melyet ma is használnak.
A nyugati kultúrába csak az 1600-as évek végén köszönt be egy tengerész révén. William Dampner egyik felfedezőútjáról magával hozott egy teletetovált polinéz férfit, Giolo herceget, aki nagy szenzációt keltett Londonban. Hamarosan a felsőosztálybeliek apró tetoválásokkal díszítették magukat, természetesen csak diszkrét helyeken. Rövid időn belül divat lett, ám széles körű elterjedése hosszabb időt vett igénybe. Eleinte kézzel végezték a műveletet, majd 1891-ben Samuel O'Rtiley szabadalmaztatta az első tetoválógépet. A kiindulópont Edison elektronikus tolla volt, mely tűvel és tintával csinált apró pontokat a papírra. A korabeli tetoválógép alkatrészei egy tekercs, egy cső és egy tűtartó, melyek részei a mai gépeknek is. A századfordulón a művészek a város elhagyatottabb negyedeiben dolgoztak. Ebben az időben a tetoválás illegális volt. A tetoválóművészek titkos szervezetekbe tömörültek, iskoláik nem voltak, ahol továbbadhatták volna tudásukat, és hirdetni is csak nagyon körülményesen tudtak. Az amerikai stílus szülőhelye a New York-i Chatham Square. Samuel O'Riely Bostonból érkezett és nyitott itt tetoválószalont. Mialatt a legtöbb vidéken hanyatlásnak indult, itt virágkorát élte. A művészek gyakran feleségükön hirdették tehetségüket. Ebben az időkben kezdett népszerűvé válni a kozmetikai tetoválás, mint az arcpír, színes ajkak és a szemhéjvonal. A hatályos egészségügyi törvények megszegése miatt azonban a szalonokat hamarosan bezárták. Ebben az időben nem volt könnyű tetováltatni New York-ban, de az emberek nem is nagyon akarták.
Manapság a tetoválás egyre elfogadottabb és népszerűbb, mint valaha. Minden társadalmi osztály tagjai keresik a legjobb tetováló művészeket. Az elkészítésnek ma több módja is létezik. A pontozó módszernél a mintát hegyes tűvel ütik a bőrre, majd a területet eltávolíthatatlan festékkel kenik be. A hegtetoválásnál a bőrt éles tárggyal felkarcolják, majd a sebbe maró folyadékot öntenek, és ezt addig ismétlik, míg kiemelkedő heg nem képződik. Ritkább az úgynevezett varrásos módszer, amikor vékony szénnel festett fonalat juttatnak a bőr alá.A médiának köszönhetően napjainkban egyre elterjedtebb, de még mindig vannak fehér foltok a társadalomban. Bizonyos rétegekben, például ügyvédek, üzletemberek körében még mindig tabunak számít. A régi idők börtönben készített tetoválásait felváltották a szalonokban készített, jó minőségű munkák, tattoo-stílusok tömkelege vált ismertté, így bárki megtalálhatja a számára ideális tattoo-mintát, és lehet bőr a képén egy életen át.
Kommentek
Szóljon hozzá!