Építsünk szalmaházat!
Honnan ered?
Az egész világon összesen körülbelül tizenötezer szalmaház található, a legrégebbi ma is álló épület Nebraskában épült lakóháznak, 1901-ben. Az hogy elsősorban az USA-ban és Kanadában népszerű a szalmaház, valószínűleg annak köszönhető, hogy hatalmas gabonatermő területeik voltak, de a szalmát csak csekély mértékben használták fel, mivel az állatokat szilajtartással, vándorló legeltetéssel tartották. A növekvő lakásigények (rabszolgaság eltörlése, bevándorlási hullámok) és a bálázó gépek elterjedése egyenes útként vezetett a szalmaházakhoz.
Miért épít valaki szalmából a 21. században?
Az öko-szemlélet térhódítása már nem korlátozódik az étkezéseinkre, a ruházatunkra, a belsőépítészetünkre, hanem elérte lakóépületeinket is. Ezt bizonyítja a passzív házas technológia, az alacsony energia igényű házak építésének elterjedése. Az energia árak rohamos emelkedése, a szolgáltatóktól való függetlenedés igénye mind-mind hozzájárul a környezetbarát, energiatakarékos megoldások előtérbe kerüléséhez. Azt pedig, hogy a szalma melegen tart, már Nagyapáink is nagyon jól tudták.
Építőanyagként számos előnye van – a téglánál tízszer jobb a hőszigetelő-képessége, rendkívül olcsó, környezetbarát, a falak ugyanúgy vakolhatók, mint bármely házfal, egy kisebb társaság egy nap alatt felépítheti a ház falait, olcsó üzemben tartani, télen-nyáron kellemes klímát biztosít lakóinak.
Hogyan lehet szalmaházat építeni?
Létezik a teherhordófalas (önhordó) technika, amikor a téglakötéshez hasonlóan két vagy háromzsinóros bálából kötésben rakják a falat, a sarkokon fabetétes erősítéssel és erre kerül a tető. A nebraskai ház is ezzel a módszerrel épült. A másik megoldás esetében - amit Európában jobban kedvelnek - a hagyományos favázas épületeket töltik ki szalmabálával. Itt a faszerkezet tartja a terhet, a tetőteret is.
Mint minden háznál itt is az alappal kezdődik az építkezés. Az alapból (aminek szélessége kb. 65 cm, a magassága 40-60 cm és fa keret kerül rá) vasrudak állnak ki úgy 30-40 cm-re, ezekre húzzák rá az első sor bálát. Az alapon lévő fakerethez kívülről léceket szegelnek, amik felfutnak a felső koszorúhoz. Ezekhez rakják a bálákat. Amikor eléri a fal a kívánt magasságot a fakeret belsejéhez (illetve a felső koszorúhoz) is léceket szögelnek, majd bálázó tűvel hozzájuk kötik a szalmabálákat. Az ablakok helyére már előre fa keretet raknak, amit 2 kereszt léccel megerősítenek, hogy a neki feszülő bála ne torzítsa el. Ezután a falra kívül-belül rabicháló kerül. Erre hordják fel három rétegben a törekből, pelyvából, vízből és agyagos sárból álló tapaszt. Ezt követően lehet meszelni.
Könnyen ég? Elrothad?
A szalmabálának nincs ÉMI minősítése. Kanadában végeztek hőtechnikai vizsgálatokat, amit az interneten közzé is tettek. Ennek tanúsága szerint a bevakolt felület két órán keresztül tudott ellenállni 1000 Celsius fokos hőnek, mielőtt bármilyen károsodás érte volna. A gyakorlati tapasztalat is azt mutatja, hogy a mindkét oldalán vakolt szalmabála nem éghető szerkezetként viselkedik. De a tűz elleni védekezésre, mint minden háznál oda kell figyelni.
Ezeknek a házfalaknak nagyon fontos, hogy szellőzni tudjanak, ezért nem lehet falig csempézni, légzáró vakolattal ellátni, leginkább meszelni lehet. A közhiedelemmel ellentétben a szalma nehezen rothad el, de mégis a nedvesség az egyik ellensége az ilyen típusú házaknak. Éppen ezért az alapnak legalább 30, de inkább 50 cm-rel a föld felett kell lennie. Célszerű gangot építeni a ház köré, és fokozott figyelmet fordítani a csapadékvíz elvezetésére. A házban a bútorokat 10 cm-nél nem szabad közelebb tolni a falhoz, mert akkor az nem tud megfelelően szellőzni.
Nem kívánatos albérlők
Tapasztalatok szerint a rágcsálók ritkán rágják be magukat a szalmaház falába. Ha csak a vályogházakra gondolunk, azt kell mondanunk, hogy egy macska sosem árt a háznál. Magyar gazdák szerint a rozs és a zab szalmáját nem kedvelik a rágcsálók. Jelentős védelmet nyújthat az is, ha a fal alsó 30 cm-én, a nyílászárók ill. a felső koszorú mentén sűrű rabichálót teszünk két vagy három rétegben.
Európában elsősorban Franciaországban elterjedt a szalmabála ház, de Németország, Írország, Ausztria mellett Magyarország is úttörője ennek a technológiának. Mindenesetre a közelgő Környezetvédelmi Világnap alkalmából is érdemes elgondolkodnunk az előnyein, elvonatkoztatva Füttyöske kismalac példájától.
Kommentek
Szóljon hozzá!
A szalmából épített házak esetében is, ugyanúgy mint minden más építőanyagból készült háznál oda kell figyelni, és be kell tartani a technológiai szabályokat, de Soltész Ilona nyilatkozata szerint és a törvény előírása szerint sem kell ÉMI, se ÉME engedély az egyedi házak (a saját házunk) építése esetén. A beépített anyagok megfelelőségéről kell nyilatkoznia az építésznek az engedélyezési tervdokumentáció részeként. Ha nagyon pongyolán fogalmazunk, de a lényeg ez. Ha egy fajta falszerkezetet, épülettípust később mi szeretnénk "nagyüzemben" építeni, az már más kérdés.
Szalmából építeni, csak nagy felelősség.
Ajánlom mindenki figyelmébe, hogy az alábbi oldalt tanulmányozza, mielőtt belevág a nagy munkába.
http://www.szalmahaz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=159&It...
Az építéshez a lelkesedés kevés...