Tőzsdeiskola 6.
Trenderősítő alakzatok
A chartok vizsgálata során láthatjuk, hogy a fő trenden belül az árfolyam mozgások csúcsainak és mélypontjainak összekötésével, különböző geometriai formák, alakzatok válnak felismerhetővé. Ezeket a formákat gyakorlatilag a tőzsdei ármozgások alakítják. Már a XX. század elején azok a brókerek, akik a tőzsdei ármozgások megfigyelésére grafikonokat használtak és azok segítségével elemeztek, felfigyeltek arra, hogy bizonyos geometriai alakzatok ciklikusan ismétlődnek az árfolyam szalagon. Azt tapasztalták, hogy bizonyos alakzatok kialakulását követően az árfolyam egy jól meghatározható irányba mozdult el. Azok, akik kereskedésük során ezt a megfigyelést, illetve annak következtetéseit alkalmazni kezdték – azaz a technikai elemzés révén bizonyos összefüggéseket felismertek –, nagy biztonsággal tudták meghatározni az árfolyam alakulásának irányát, ezáltal növelni tudták kereskedésük hatékonyságát.
Mindezek alapján számunkra is nagyon fontos, hogy a grafikonok vizsgálata során könnyen és gyorsan felismerjük azokat az alakzatokat, amelyek előrejelzik az árfolyam várható mozgását és döntéseinkben hatékony segítséget nyújtanak, így megkülönböztetünk trenderősítő, illetve trendváltó alakzatokat.
A trenderősítő alakzatok kialakulása során, jelzést kapunk arra vonatkozóan, hogy a főtrend irányába nyitott, vagy nyitni kívánt pozícióink nyereséget hozhatnak. A trendváltó alakzatok megjelenése esetén pedig, a trenddel megegyező irányba nyitott pozícióinkat érdemes likvidálni, azaz lezárni, vagy akár ellentétes irányú pozíció felvételébe kezdeni. A trendváltó alakzatok tehát a trend végét jelzik előre, nagy biztonsággal.
Nagyon fontos azonban, hogy alakzatokat nem értelmezünk és nem keresünk minden idősíkon, időtávban – azaz, ha hosszabb időtávot vizsgálunk, akkor a trend meghatározása a fő cél, alakzatot pedig nem keresünk – mert az árfolyamváltozás irányának előrejelzésére maximum a napi, de inkább az órás charton ad megbízható jelzést.
Melyek a trenderősítő alakzatok?
A trenderősítő alakzatok közé a háromszögeket, a zászlókat, az árbocszalagot, illetve az ékeket és a „füles csészét” soroljuk. Nagyon fontos, hogy ezek az alakzatok, - akár emelkedő, vagy eső trendről beszélünk - mindig az aktuális trend irányát erősítik.
A háromszögek általános jellemzői, hogy a maximális vételi és a minimális eladási ár, azaz a csúcsok és mélypontok kilengései egyre kisebbek és egy pont irányába konvergálnak. A háromszög végpontja, csúcsa előtt, az árfolyam kitör a háromszög által meghatározott, jelzett irányba. Ezek a kitörések leggyakrabban jelentős forgalom mellett valósulnak meg. Sok esetben megfigyelték, hogy a kitörés általában a háromszög harmadik negyedében következik be. Formáit tekintve három típust különböztethetünk meg, az emelkedő, csökkenő és a szimmetrikus háromszögeket. (Grafika 1.)
Zászlórúd kialakulhat emelkedő és csökkenő trendben is. Az alakzat ismérve, hogy egy viszonylag rövid idő alatt lejátszódó, jelentős emelkedést követően, - amit mi ha 100 %-ot veszünk alapul – olyan mértékű korrekció következik, amelynek a mértéke nem haladja meg a 38,2 %-os szintet. A korrekció megközelítőleg pedig ugyanannyi ideig tart, mint amennyi idő alatt az emelkedés lezajlott, majd az árfolyam trend irányába újra kitör.
Az árbocszalag hasonlóan alakul ki, mint a zászlórúd és első ránézésre a jellemzői is nagyon hasonlítanak. Egy fontos dolog azonban mégis megkülönbözteti a kettőt egymástól. Amíg a zászló esetében a zászló szalagjának kialakulása egy párhuzamos csatorna mentén zajlik, addig az árbocszalagnál a kitörést és a jelentős emelkedést követően jól felismerhető háromszög alakul ki, közel ugyanannyi idő alatt, mint amennyi idő alatt az emelkedés végbemegy. A kitörés nagy forgalom mellett zajlik, míg az árbocszalag kirajzolódásának idején a forgalom elenyésző, alacsony.
Ékeknek nevezzük azt az alakzattípust, amikor az árfolyam egy szűkülő sávban mozog. Első ránézésre hasonlít a háromszög alakzatokhoz, viszont időben jellemzően hosszabb idő alatt alakul ki oly módon, hogy a maximumok és minimumok nem szűkülnek be olyan mértékben, hogy az azokat összekötő vonalak egy csúcsban végződjenek, közel az alakzat végéhez. Ék alakzat kialakulhat emelkedő és csökkenő trendben, és minden esetben az éppen aktuális trend irányát képviselik.
A „füles csésze”, mint trenderősítő az egyik kedvenc alakzatom, amelynek helyes és időben történő felismerése számtalanszor segítette már kereskedésemet. Két jól elkülöníthető részből áll. A csésze alakzat egy több héten át, akár egy hónap alatt kialakuló forma, amíg a csésze füle sokkal rövidebb idő alatt alakul ki. Fontos ismérv, hogy először a csészeforma alakul ki és ezt követi a fül rész. Gyakorlatilag azt látjuk, hogy a nyakvonalról az árfolyam visszapattan egyre csökkenő forgalom mellett, majd erőt gyűjtve egyre nagyobb forgalommal kísérve nekilendül és átszakítja a nyakvonalat, majd a kitörést követően a főtrend irányába erősödik tovább az árfolyam.
Megismerve a trenderősítő alakzatokat, elemzőszoftverünk segítségével különböző részvénygrafikonokat áttekintve, próbáljunk minél több trenderősítő alakzatot keresni és figyeljük meg, hogy milyen mértékű emelkedés követte az alakzatok kialakulását. Vizsgáljuk meg, hogy az alakzat és az emelkedés mértéke között kimutatható-e valamilyen szintű összefüggés! A helyes választ természetesen a következő cikkben megadom, de addig is jó gyakorlatozást és gondolkozást kívánok!
Kommentek
Szóljon hozzá!