Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Hét kérdés a Himnuszról

Szilvási-Kassai Eszter | PROFIMEDIA-RED DOT-Pannon Presztízs archív | 2017.03.09. | 2017.03.10.
himnusz
Hét kérdés a Himnuszról
Január 22. a Magyar Kultúra Napja – 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc nemzeti imádságunkat. A Himnusz az elmúlt közel kétszáz évben sokszor került azt aktuálpolitika figyelmének középpontjába: többször betiltották, Rákosi Mátyás pedig „nemes” egyszerűséggel le akarta cserélni. Mi most egy csokorba gyűjtöttük, milyen érdekességek övezik Himnuszunkat, ezt a nyolc versszakos remekművet.
Mi volt, létezett-e nemzeti dalunk a Himnusz előtt?
 
Mielőtt Kölcsey Ferenc megírta a Hymnus a magyar nép zivataros századaiból című költeményét, nem volt hazánknak úgynevezett kanonizált, vagyis mindenki által elfogadott nemzeti ódája. A keresztény magyarság a Boldogasszony Anyánk című egyházi éneket, a reformátusok a Tebenned bíztunk eleitől fogva nevű 90. genfi zsoltárt tartották néphimnuszuknak, az evangélikusok pedig az Erős vár a mi Istenünk kezdetű, legismertebb éneküket. A nemzeti összetartozást a Rákóczi nóta szimbolizálta, az Osztrák-Magyar Monarchia idején pedig az osztrák császárhimnusz, a Gott erhalte Franz den Kaiser vált Magyarországon hivatalos himnusszá.
 
Presztízs MagazinMikor jelent meg először?
 
Bár Kölcsey 1823-ban befejezte a költeményt, mégis öt év telt el, mire megjelenthetett. Kisfaludy Károly Auróra című almanachjában debütált az addig a közvélemény számára ismeretlen mű. Átütő sikert azonban nem aratott mindaddig, amíg meg nem zenésítették.
 
Hogyan vált néphimnusszá?
 
A pesti Nemzeti Színház igazgatója, Bartay András vetette fel 1844 elején, hogy legyen az osztrákok vagy éppen a britek mintájára nekünk, magyaroknak is egy himnuszunk. Az erre irányuló pályázat március 3-án jelent meg a Regélő Pesti Divatlapban. A felhívás szerint „...ez évben 20 arany pálya díjt tűz ki a' legjobb népmelódiáért – Kölcsey Ferencz koszorús költőnk Hymnusára ének és zenekarra téve... Beküldésének határnapja 1844. május 1ső napja..."
A cél az volt, hogy olyan himnusz szülessen, mely egyrészről zeneileg magas értékkel bír, másrészről viszont nagy tömegek által is könnyen előadható, elénekelhető. A győztes pályamű végül Erkel Ferenc alkotása lett, melyet a pesti Nemzeti Színház ének- és zenekara 1844. július 2-án mutatott be a közönség számára. Az események ezután felgyorsultak a Himnusz körül. Nyilvános ünnepségen ugyanebben az évben, augusztus 10-én szólalt meg először a Széchenyi nevű gőzhajó óbudai vízrebocsátásánál, egy hónappal később pedig kottája nyomtatásban is megjelent, elősegítve a mű országos elterjedését. Arra viszont, hogy hivatalos állami ünnepen is felcsendüljön Erkel és Kölcsey szerzeménye, egészen 1848. augusztus 20-ig kellett várni.
 
Presztízs MagazinHányszor tiltották be?
 
Bár több próbálkozás is volt rá, a viharos századok alatt csupán egyszer tudták betiltani a Himnuszt. A kiegyezést követően az osztrák császári himnuszt, vagyis a Gott erhalte Franz den Kaiser-t erőszakolták rá a magyarságra. Hosszú évtizedek teltek el, mire törvényileg is elfogadott rangra emelhették nemzeti imádságunkat.
A kommunizmus idejében a címer átalakult, a Himnusz azonban nem tudott az önkény áldozatává válni. Rákosi Mátyás hiába vette ugyanis a fejébe, hogy Illyés Gyulával írat egy új himnuszt, amit aztán majd Kodály Zoltánnal zenésíttet meg, a költő nem vállalta, Kodály pedig elutasította a nyomást. Annak ellenére, hogy a himnusz átszabása meghiúsult, az 1950-es évek első felében csupán instrumentális verzióban, azaz szöveg nélkül hangozhatott el. Az 1956-os forradalom szimbólumává vált, a Kádár-rendszerben pedig hivatalosan a szovjet himnusszal és az Internacionáléval együtt csendülhetett csak fel.
 
Mikor lett hivatalosan is Himnusz?
 
Bár 1903-ban az Országgyűlés elismerte a Kölcsey és Erkel szerzeményét magyar himnusznak, hiába foglalták jogszabályba, hogy „Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilváníttatik”, I. Ferenc József nem szentesítette azt, így nem tudott hatályba lépni. Egészen a rendszerváltásig nem is került törvényi védelem alá.
 
Presztízs MagazinKanásznóta vagy nemzeti imádság?
 
Időről időre felmerül a kérdés, hogy Kölcsey valóban Himnusznak szánta-e költeményét, vagy egy jól sikerült kanásznótáról van-e szó? Ennek alapját az adja, hogy a vers mind a „Megismerni a kanászt”, mind pedig a „Láttál-e már valaha” kezdetű magyar népdalok dallamára is elénekelhető. Az irodalomtörténészek szerint ez azonban puszta véletlen. Mindazonáltal el kell ismerni, hogy a költemény ritmikája, időmértékes és ütemhangsúlyos verselése illeszkedik a kanásznótákéhoz.
 
Miért írja Kölcsey azt, hogy „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”, miközben Mátyás diadalt arat seregeivel?
 
Szövegértelmezési hibát vétünk akkor, amikor azt gondoljuk, hogy a költő ez esetben a hadsereg szomorúságára, bánatosságára utal. A régi nyelvezetben ugyanis a bús szó sötét színt is jelentett, itt tehát Kölcsey Mátyás fekete seregére utal.
Hasonlóan tévúton járunk, ha azt hisszük, hogy az „Isten, álld meg a magyart jó kedvvel, bőséggel” könyörgésben anyagi jólétet és vidámságot kér nemzete számára. A helyes értelmezés szerint a jó kedv szeretetteljességet és jóindulatot jelent, vagyis a költő ebben való gazdagságot, nem pedig anyagi javakat kér népének a mennyei atyától.
 
Szóljon hozzá!
Átlag: 5
Küldje el ismerősének!

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése