Kanyarban csak keresztbe!

Egy kevésbé ismert autósport, a Drift!

Szepesi Gábor | Csoma Róbert és Initial drifters archívuma | 2010.06.26. | 2010.06.26.
Kanyarban csak keresztbe!
A drift szó szabad fordításban csúsztatást, sodródást jelent. Aki eddig nem hallott még róla, annak keveset mond. A drift nem más, mint az autó tökéletes uralásának és irányításának látványos demonstrálása oly módon, hogy az autó lehetőleg egy centit se haladjon a szokásos módon egyenesen. Magyarországon ez az eddig kevésbé ismert autós sportág napjainkban kezd egyre népszerűbb lenni, és az itthon megrendezett versenyekre is népes nézősereg látogat ki.
Egy drift-verseny sok vonásában hasonlít a rally-hoz, ám itt nem a sebesség vagy az idő a mérvadó, hanem a stílus és a vezetési technika. Az egész lényege, hogy az autó hátulját a túlkormányozottságból fakadó kitörésekor a kanyarban csúszásban kell tartani anélkül, hogy a járgány megtapadjon. Ahhoz, hogy a csúszást minél tovább fenn tudják tartani, tökéletes kormányzásra és gázpedálkezelésre van szükség. A drift tehát kifejezetten a hátsókerék-meghajtású autók és azok pilótáinak versenye.
Ez az igencsak furcsa sportág Japánból származik. Az 1960-as években itt rendezték meg először az akkoriban divatos, úgynevezett "touge" illegális hegyi versenyeket. A touge-versenyzők – vagy ahogyan a helyiek nevezték őket – "Rolling Zoku"-k egyetlen célja, hogy minél rövidebb idő alatt teljesítsék a hegyi út két kijelölt pontja közötti távolságot. Néhányan közülük a jobb idő kedvéért a rally-ból ellesett kanyarvételi technikákat alkalmazták. Ebből nőtte ki magát később a drift.
A sportág első hivatalos profi ligája 2001-ben alakult meg D1 Grand Prix Series néven. Innentől kezdve már töretlenül ívelt fel népszerűsége világszerte. Sorra alakultak a nemzeti szövetségek és egymás után rendezték meg a rangosabbnál rangosabb versenyeket. A Magyar Drift Szövetség (MDSZ) 2006-ban kezdte meg munkáját, összefogva a sportág hazai művelőit és kedvelőit.
Miből is áll egy drift verseny és hogyan dől el ki a győztes? Nos a bírálás hasonlít a jégtáncéhoz, vagy más olyan sportéhoz, amit a látvány és a kötelező elemek alapján pontoznak. Ám itt előre meghatározott feladatokat kell teljesíteni a versenyzőknek. A bírók nézik a technikát és a kanyarokban kihelyezett, úgynevezett apex bóják és az ott elhaladó autó távolságát. Cél, hogy minél közelebb kerüljön a versenyző a kihelyezett bójához a kanyar bevétele közben. Mindenki 100 pontról indul, de számos kritériumnak kell megfelelni. Az első az úgynevezett kezdő sebesség, ami egyszerűen mérhető egy traffipax segítségével, amit a pálya mellett helyet foglaló bírák használnak. A következő pontozási szempont a kanyar ívének vágása, amit úgy kell kiválasztania a versenyzőnek, hogy az autó eleje a kanyar csúcspontját érintse. Pontozzák még a szigorú döntnökök a kanyarban az eredeti menetirányhoz képest az elfordulás szögét, az ellenkormányzás mértékét, valamint egyéb apró technikai bravúr mellett azt, hogy a gumik a kanyarban való csúszás közben mennyire füstölnek.

A bírálás hasonlít az olyan sportokéhoz, amiket a látvány és a kötelező elemek alapján pontoznak. Ám a drift-ben előre meghatározott feladatokat kell teljesíteni a versenyzőknek.

 

A szóló futamok mellett párosakat is rendeznek. Itt az egyik pilóta a támadó, a másik a védekező pozíciót veszi fel, és a pontozóbírók egy komplex rendszer alapján hirdetik ki a futamgyőztest. Más technikai sportoktól eltérően a drift-versenyeken egy bírónak egyéb szerepet is be kell tudni töltenie. A pontozás és a szabályok betartatása mellett szpíkerként is helyt kell állnia. Energikusan kell kommentálniuk a pályán zajló eseményeket és szórakoztatni a nagyérdeműt. Ehhez természetesen kiterjedt és precíz technikai tudás, valamint a szövetség és a versenyzők jóváhagyása kell.
A drift speciális autót is kíván, nem csak profi vezetési tecnikát! Több
Presztízs Magazin
márka is alkalmas a versenyzésre, de mind átalakítást igényel. A futómű könnyítése és átkialakítása, a speciális gumik és a motortuning is elengedhetetlen, hogy valaki átütő eredményeket tudjon elérni. Magyarországon egyre többen vágnak bele hétvégenként ebbe a különleges sportba. Csoma Róbert is a drift szerelmesei közé tartozik. A miskolci versenyzővel a kezdetekről és a jelenlegi helyzetről beszélgettem. Elmondta, hogy nagyjából tíz éve hallott erről a sportról, de akkoriban még nem igazán kötötte le a figyelmét az autóversenyzés ezen ága. Mindig is közel álltak hozzá a négykerekű paripák, de ő inkább a tuningolás terén kamatoztatta tehetségét és szaktudását. Több alkalommal járt kiállításokon, ahol bemutathatta munkáit, és az egyik ilyen seregszemlén találkozott személyesen a drifttel. Rögtön magával ragadta a hangulat, az adrenalin és a füstölgő gumik látványa. Ma már egy Nissan 200SX S13-as géppel ő is csak keresztbe tud bevenni egy kanyart. Azt is elmondta, hogy kifejezetten családias a hangulat a driftesek között és mindig számíthatnak egymásra a sporttársak, függetlenül attól, hogy kinek milyen autója van és a drift melyik ágát műveli. Lehet pro, azaz olyan versenyző, aki igen szigorú biztonsági előírások és szabályok mellett egy előre kijelölt vagy épített pályán kell köröznie, vagy street-es, akiknél sokkal kevesebb a technikai korlátozás egy verseny során.
Napjaink új, őrült és extrémnek mondható sportjai közül a drift kiemelkedik egy kicsit, már csak az anyagi vonzatai miatt is, hiszen egy igazi versenyautó felépítéséhez rengeteg speciális alkatrészre van szükség. Az élmény azonban, amit Robi arcán is láttam, miközben mesélt a hobbijáról és szenvedélyéről, egyszerűen felbecsülhetetlen!
 
 
Szóljon hozzá!
Értékelje a cikket:
Átlag: 4.5
Küldje el ismerősének!

Kommentek

Szóljon hozzá!