Négyüléses felvonók már a Bakonyban is

Túl azon, hogy egészséges, bárkinek ajánlható, a síelés egy kis időre összekovácsolja a családokat, a baráti közösségeket. Kikapcsolás, felüdülés, sport, számos pozitív élettani hatással jár. Megmozgatja szinte valamennyi izomcsoportot, emellett stressz-oldó hatása sem elhanyagolható.

Bárki felcsatolhatja a léceket, aki úgy érzi, a szabad levegő jót tesz kedélyállapotának, növeli a teljesítményét, edzi az izmokat, tehát nemcsak a makkegészséges, sportos alkatúak! Elsősorban a comb, a has és a hát izmait dolgoztatjuk meg ilyenkor. Ez a sport javítja az egyensúlyérzéket, növeli az állóképességet,és hegyoldalról lesiklani élménynek sem utolsó! Ám ne felejtsük el, hogy síelni indulni nem a munkahelyünkről és nem is a karosszékből kell! Edzeni, alapozni, a kellő erőnlétet megteremteni ne a sípálya parkolójában, az autóból kiszállva kezdjünk! Erre jó előre készülni kell, a napokkal-hetekkel korábban, rendszeresen, fokozatosan növelt edzésadagokkal. Ugyanolyan fontos, hogy minden egyes alkalommal bemelegítsünk, mielőtt felcsatoljuk a léceket. A síelés komoly izommunka, ráadásul eséskor nagy a sérülés veszélye!

A síelés közben igénybe vett izmok erősítése kellemes élményekkel ajándékoz meg minket. Az edzett síelő a pályán is tovább bírja! Felmerül a kérdés, hogyan készüljünk fel, mielőtt leesik az első hó. Nos, az alapozás legjobb formája a rendszeres futás, ami – túl azon, hogy edzi az izmot –, a szervezet oxigénellátását is javítja, és alakunkra is kedvező hatással bír. Arra ugyan nincs mindenkinek lehetősége, hogy terepen fusson – bár az a leginkább ajánlható –, de a városban megtett esti körök is igen hasznosak. Előtte mindig melegítsünk be, utána pedig végezzünk lazító gyakorlatokat! A rutinosabbak jól tudják, a kezdők talán nem is hiszik, mennyi izomcsoportot megdolgoztatunk egy sípályán! Combjaink mellett hátunkat, vállunkat, nyakunkat és karjainkat is fel kell tehát készíteni. A bemelegítést és az erősítést is fentről lefelé, fokozatosan kell felépíteni erősítő- majd nyújtó gyakorlatokkal.

Testünk érzékeny része, védőpajzsa a bőr. A hidegben összehúzódik, a szél kiszárítja, s a téli napfény hatása sem elhanyagolható. A megfelelő felszerelés és a nem túl szoros ruházat mellett így érdemes bőrünk ápolására is odafigyelni, ha szükséges, szakemberrel, kozmetikussal konzultálni.

Ha síelés – akkor külföld! – tartják sokan. Valóban, igazi magashegyeink nincsenek, azonban hazánk sem kíván lemaradni szerencsésebb szomszédaitól. Több hazai sípályánál végeztek egész komoly beruházásokat az elmúlt időszakban, ami a síelés szerelmeseit valószínűleg dilemma elé állítja. Ha csak Ausztriát nézzük, a legközelebbi síterep is több száz kilométer Budapesttől. Ismerve az üzemanyagárakat, jelentős kiadással számolhatunk, ha „sógorékhoz” vesszük az irányt. Nem beszélve az osztrák autópálya-matrica áráról, s a kinti belépőkről, napijegyekről. Csábító viszont, hogy odakint sem álltak le a fejlesztésekkel. Pitztalban például két új felvonót és vadonatúj hóágyúkat állítottak üzembe.

Az egyik fővárosi helyszín műanyag sípályáján szinte egész évben gyakorolhat bárki. Nemrég itt rendezték meg az évad első slide-versenyét is, ahol free style-sízők és snowboardosok bemutatókon ismertették meg ezeket az extrém sportokat a közönséggel. A snowboardosok, akik egyetlen deszkával siklanak, egyre inkább otthon érezhetik magukat a nagyobb síterepeken, hiszen az úgynevezett fun-parkokkal az ő kedvükben járnak.

A közkedvelt bakonyi sícentrumban, az eplényi Nordica Síarénában pedig – a legújabb fejlesztésnek köszönhetően – átadták hazánk legelső,négyüléses sífelvonóját! A "Szent Sólyom" névre keresztelt ülőlift 756 méter hosszan szállítja az utasokat 333 méterről 509 méteres magasságba, 2,2 m/s sebességgel. Az eplényi síaréna hazai viszonylatban kiemelkedő felszereltségű, 32 hóágyú, mágneskártyás beléptető-rendszer, 3 csákányos lift és összesen 4,5 km-es pálya várja a vendégeket. Itt van Magyarország egyik legmeredekebb sípályája, lejtése néhol 30 fokos! A lankásabb pályák a tanulókat, kezdő síelőket várják.