„Le-leülök egy magányos fa alatt, és órákig elhallgatom,
mint zizegnek lombjai, mint suttognak fülembe tündérregéket…”
(Petőfi Sándor)
Hazánk egyik első nemzeti parkját 1976-ban alapították. Az Északi-középhegységben elterülő Bükki Nemzeti Park címerében egyik jellegzetes növénye, a Szártalan bábakalács látható.
A Bükk hazánk egyik legsokrétűbb hegyvonulata. Itt ismerjük a legtöbb, mintegy 1100 barlangot, amiből 52 fokozottan védett. Köztük van a legmélyebb is, a 254 méter mély és közel hét km hosszú István-lápai-barlang. A lillafüredi Anna- és Szent István-cseppkőbarlangot, a miskolctapolcai Tavasbarlangot, valamint a teljesen szabadon látogatható Szeleta- és Balla-barlangot mesterségesen építették ki a nagyközönségnek.
Tovább
19. századi balatoni vitorlás révhajó korhű makettjét mutatták be Siófokon. Bóday Pál, a makett egyik építőjének nem titkolt célja, hogy a tó...
Tovább
Magyarország egyik legszebb természeti környezetben fekvő települése Lillafüred, ami a Bükk-hegység keleti részén, a Szinva- és a Garadna-patak...
Tovább
Játékmackók ezrei látogattak a hétvégén Rákóczifalvára, Döme-nap alkalmából. Az országban egyedülállóan immár negyedszer tartották meg a Szolnok...
Tovább
Vámbéry Ármin könyvét olvasva, döbbenetként villant át rajtam a felismerés, hogy nem kell ezért az ősi hagyományért, néphitért Ázsiába menni, hiszen itt, nálunk is él még – igaz, csak egy helyen. Kezdjük az elején. Vámbéry – A magyarság keletkezése és gyarapodása – című könyvében, a magyarok etnográfiai leírása fejezetében, a vallásukat fejtegetve, egy helyen az ázsiai türk népekről írja, melyek el vannak zárva a civilizáció csúcsaitól, hogy azoknak még most is megvannak hegyi, erdei, folyói, tavi szellemeik. Így volt ez a régi magyaroknál is, még Szent László királynak tiltania kellett az áldozást. A 19. században Közép-Ázsiában hasonló volt a helyzet, amikor a molla nem szívesen látta, hogy a fogadalmi kövekre vagy bokrokra mindenféle rongyot aggatnak, és e “pogány korszakból fennmaradt babona ellen buzgóan kikelt.” Ázsiában tehát valaha a magyarok a fogadalmi helyek tárgyaira, növényeire rongyokat aggattak.
Tovább
A festői szépségű, hegyek által félkörívben ölelt Boldogkőváralja legszebb látványossága az alvó oroszlánt mintázó, ovális alakú andezittufa-sziklán álló vár. Ennek is ismert a legendája, mint minden erődnek, de homályba vész a valódi eredete.
Szerencstől 25, Encstől 14 kilométerre, a Hernád völgyében, a Zempléni hegység lábánál fekszik az 1100 fős település, melyet az Őrhegy, a Cserák, a Tóhegy, a Nagykorsós és a 737 m magas Magoska vesz körül. Maga a sziklatömb ritka földtörténeti érték, mintegy tízmillió éves vulkáni tevékenység maradványa, természetvédelmi terület. A rajta fekvő vár építésének pontos ideje ismeretlen, de mindenképpen a tatárjárás utánra tesszük.
Tovább
Tapolca Miskolc mellett, a természeti szépségekben bővelkedő Hejő patak völgyében, a Bükk hegység keleti részében helyezkedik el. Félszáz hold épült ki a 19. század végétől, üdülővé a 20. sz. első felében vált. A kis település sajátosságait gyógyforrásai adják, melyek nemcsak a növényzetet határozzák meg, hanem kialakítják jellegzetes, páradús levegőjét is. A nagy számú pihenni vágyó ezért és gyógyhatású szabad strandjáért keresi fel. Nem csak turisták, de helybeliek is szívesen töltik itt szabadidejüket. A csónakázótó és a hatalmas játszótér is a pihenést, szórakozást szolgálják.
Tovább
A Mátra keleti szélén – ahol a vulkanikus eredetű hegyek enyhe magaslatokká szelídülnek, hogy nem sokkal odébb átadják helyüket a Bükk fenséges mészkő és karszt óriásainak – terül el Sirok vendégmarasztaló települése. A közel 2000 lelket számláló község határában egy magányos szikla nyújtózik az ég felé, mely az egykori végvárrendszer egyik láncszemének szolgál festői nyughelyéül. Az esztendők nyomása alatt megrokkant erődítmény még jelenlegi állapotában is impozáns, a gyanútlan látogató elé táruló, letaglózó látványt még a szürke esőfüggöny sem képes teljesen semmissé tenni. A romokhoz remekül kiépített út vezet, melyen egészen kicsik és kellően nagyok egyaránt bátran belevághatnak a magyar történelem eme apró szeletének felfedezésébe. A 296 méter magas Várhegyre már csak a csodás panoráma érdekében is megéri felkapaszkodni, hiszen az alant elterülő vidék igazán innen szemlélve mutatja meg leplezetlen orcáját. Csakúgy, mint a Barátnak és az Apácának, a két különös alakú riolittufa-sziklának, melyek már évszázadok óta kémlelik figyelmesen, ám szótlanul a köröttük zajló eseményeket.
Tovább
Nemrégiben 39 új, kiemelt projektet nevesített az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjaiban a kormány. A most támogatott fejlesztések között kapott helyet az-az egri program, melynek keretén belül turisztikai és látogatóközpontot alakítanak ki az Érseki Palota épületében, és tovább fejlesztik a vár kínálta attrakciókat.
Tovább
