A Bükk legbájosabb települése
A Palota Szálló
A településen és környékén rengeteg a látnivaló. Az első és talán leginkább szembetűnő a Palota Szálló. Amikor 1920-ban Horthy Miklós kormányzó gróf Bethlen Istvánt kinevezte miniszterelnöknek, az új kormányfő a Népszövetség támogatásából építtette fel az impozáns nagyszállót. Az 1927 és 1930 között, Mátyás korabeli vadászkastélyt utánzó stílusban épített neoreneszánsz kastélyt – amit Lux Kálmán tervezett –függőkert és park vesz körül. Ebben a csodálatos környezetben a botanikai ritkaságok között találjuk József Attila szobrát, és megcsodálhatjuk a Szinva 20 méter magasból lezúduló vízesését is. Ez Magyarország legnagyobb vízesése, ami önmagában is kivételes látvány, de télen jégbe fagyva még különlegesebb. A Szinva patak völgyére és a Hámori-tóra nyíló kilátás varázslatos!
Mesés panoráma
A négyemeletes szálló északi főhomlokzata a Hámori-tóra, déli homlokzata a Szinva völgyére néz. Az épület főhomlokzatát nagyméretű teraszok tagolják, a főbejárat fölött csúcsos torony emelkedik, amelyből nagyszerű körpanoráma nyílik. A szálló korabeli neves építésze az 1400-as évek végének reneszánsz hangulatát idéző épületet álmodott. A Palota alatt kialakított, meredek függőkert várfalszerű bástyáival, tornyaival, felvonóhidat idéző kapujával fokozza a középkori hangulatot. A szálloda mögötti parkot hatalmas ősfák, gondozott gyep és virágágyások díszítik. Mindenképpen érdemes az épületet belülről is megcsodálni. A főbejáraton belépve a Nagy Lajos, illetve a Hunyadi-terembe, azon túl a Mátyás Terembe jutunk. Az impozáns tereket nagyméretű, ólomberakásos, színes üvegablakok zárják le. Helbing Ferenc festőművész tervei alapján készültek.
A hallban látható 3 ablak Mátyás király bükki vadászatát ábrázolja. A társalgót díszítő két, hatalmas, a kandallók fölötti festmény szintén Helbing munkája. Az egyiken Nagy Lajos király fogadja a velencei követeket Diósgyőr várában, a másikon Hunyadi János előtt leteszik a törökök a fegyvert, 1456-ban. A hallból háromkarú díszlépcső vezet az emeletre, ahol többek között az Anjou-terem, illetve a vendégek hálószobái találhatók, akárcsak a felsőbb szinteken.
Élő történelem
A Hunyadi-terem, ma egy 300 főt befogadó étterem, oldalfalain régi magyar családok címerei láthatók. Kazettás mennyezetét aranyozott gipszstukkó borítja. A nagyméretű kandalló egy 1567-ben készült alkotás hű másolata. A Nagy Lajos-terem szűkebb körű rendezvények tartására alkalmas, ablakai szintén színes ólomüvegből készültek. Mennyezete aranyozott gipszstukkó, kandallója faragott kőből készült. A 110 fő befogadására alkalmas Mátyás-terem különleges hangulatát boltozatos mennyezete, faragott bútorai mellett színes ólomüveg ablakai adják. A 9 nagyméretű ablak egy-egy történelmi nevezetességű, ma már az országhatáron kívül lévő magyar városát idézi meg képben és versekben –Lőcse, Kassa, Pozsony, Vajdahunyad, Kolozsvár, Brassó, Bártfa, Árvaváralja és Késmárk.
Az 1930-as években a szálló több rangos rendezvénynek is otthona volt,
rendeztek itt pénzintézeti kongresszust, magyar filmhetet, nemzetközi teniszversenyt, nevezetes Anna-bálokat, de mind közül az Írói Hét lett a legismertebb. Az 1933 júniusában lezajlott esemény 200 résztvevője között ugyanis ott voltJózsef Attila is, akit a környék ihletett a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versének tartott Óda megírására. A II. világháborúban az épületben hadikórházat rendeztek be a sebesült orosz katonák számára. Bár maga a szálló jelentősen nem rongálódott meg, a kórházi üzem és a lopások helyrehozhatatlan károkat okoztak a fényűző berendezésben.
A háború után a Bükki Gyógyfürdők vette át az üzemeltetést, majd a Szakszervezetek Országos Tanácsa, és ezután több mint 40 évig SZOT-üdülőként üzemelt. Ez nagyban hozzájárult az állapot további romlásához, bár 1974 és 1977 között felújították az épületet. A Palota 1992-ben a Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdonába került. Az 1998-as nagyszabású felújítás után a szálló egycsillagosból háromcsillagossá vált, és a forgalma is jelentősen megélénkült ennek köszönhetően.
A hatalmas hotel mellett találjuk az egyik állomását a Lillafüredi Állami Erdei Vasútnak. Az első világháborús területi veszteségek hatására Magyarország elvesztette legfőbb fakitermelő hegyvidékeit, így a fahiány pótlására 1918-19-ben a Bükk erdeiben létesítendő feltáró vasút építéséről határoztak. A Szinvavölgyi Erdei Vasút nyomvonalát 128,97 méteres tengerszint feletti magasságról, Miskolc-Fáskerttől indulván a 17 kilométerrel arrébb helyezkedő, 379,88 méteres tengerszint feletti magasságon fekvő Garadna közé tervezték. A tervek elkészítésével Stern Zsigmond és Stern Imre budapesti mérnököket bízta meg a Földművelésügyi Minisztérium. A Mély-völgy áthidalásának nehézségei miatt a kivitelezést ők azonban nem vállalták. Ekkor Kaán Károly, a Földművelésügyi Minisztérium akkori
helyettes államtitkára, az alig 30 éves Modrovich Ferenc erdőmérnököt bízta meg a felvetődött tervezési nehézségek megoldására. A Mély-völgyön átívelő viadukt tervezésével és megépítésével Modrovich beírta nevét az erdészeti mélyépítés történetébe, és e területen hazánk közismerten legkiválóbb szakembere lett. A Miskolc-Garadna fővonal 1920. november 4-ére készült el. A Mély-völgy áthidalására 25 méter magas, 64 méter hosszú, háromnyílású, Gerber tartós hidat építettek. Lillafüred állomás előtt egy 112 méteres, utána pedig egy 119 méteres alagút, a Hámori-tó mellett pedig egy 4x8 méteres, hazánkban egyedülálló ívhíd készült. Az első, fával megrakott szerelvény 1920. november 14-én érkezett Garadnáról Fáskert végállomásra. A kisvasút alapvető feladata évtizedeken át fa-, szén- és dolomitszállítás volt. A rendszeres forgalom az 1921. december 30-i szakhatósági bejárás után indult meg. A vasútvonalon eleinte évi 50-55 ezer tonna faanyagot szállítottak, valamint a Vasgyár és a Papírgyár részére szenet a Márta bányából, dolomitot a szomorúi kőbányából. 1923. augusztus 18-tól szóban, majd 1924. május 3-án rendeletben is engedélyezték a személyszállítást. A diósgyőri vasgyárba Hámorból, Ómassáról, Újmassáról jártak be dolgozni a kisvasúton, továbbá a kirándulók népes csapatát is szállította a Bükkbe. Az 1930. június 7-én megnyitott Palota Szálló fellendítette a kisvasút turisztikai forgalmát. Napjainkban Miskolc, Dorottya utca és Garadna állomások között egész évben járnak a vonatok. 1998 óta ismét közlekednek nyári hétvégeken menetrend szerinti személyvonatok Mahócára is. Az Északerdő Rt. mindent elkövet azért, hogy a legendás LÁEV kisvonatot unokáink is élvezhessék. A LÁEV két világot köt össze. A régi időket felelevenítő szerelvényekre Miskolcon, a modern nagyvárosi környezetben felszálló utas hamar a Bükk tiszta levegőjű, gyönyörű tájain találja magát. A vasút büszke múltjára, hagyományaira, megőrzi tárgyi emlékeit. Az Északerdő Rt. Garadna végállomáson az 1998. május 9-i Kisvasúti Napon nyitotta meg az Erdészeti és Vasúttörténeti Múzeumát. Az 1954-ben gyártott és 1972-ig közlekedő, Magyarországon valaha volt legnagyobb erdei vasúti gőzmozdonyt felújíttatta és külön kérésre közlekedteti.
Barlangok
Természeti kincsekből is jó pár akad a vidéken. Világviszonylatban is egyedülálló barlangok és múzeumok várják a látogatókat.
Az Anna-barlang a világ három nagyközönség számára látogatható
mésztufa-barlangjának egyike. Üregeinek javát 1833-ban Stark András bányász vezetésével találták meg, amikor a hámori vasverők minél hatékonyabban kívánták felhasználni az itt fakadó, bővizű forrásokat. A szokatlanul finom, csipkeszerű képződményekkel díszített termekhez vezető vágatokat kiszélesítették, lépcsőket, hidakat építettek hozzájuk. Korai látogatói közül a legrangosabb Petőfi Sándor, aki 1847-ben járt benne. A Palotaszálló építésekor még több termet tártak fel, melyeket mesterséges átjárókkal kötöttek össze.
A cseppkőképződményekben gazdag István-barlang teljes hossza 800 méter, ennek körülbelül a fele látogatható. A barlang legnagyobb mélysége 55, hosszúsága 350 méter. Hőmérséklete a legmelegebb időben sem emelkedik 10 °C fölé, ezért a látogatásához ajánlott meleg ruhával készülni. Az István-barlang a különleges formájú cseppkövek birodalma. A hegyoldalban több üreg ismert, és a későbbi István-barlangot is csak, mint Kutya-barlangot tartották számon. A hagyomány szerint a lillafüredi Kálvária kápolna fölött nyíló lyuk akkor vált közismertté, amikor véletlenül beleesett egy kutya, és napokig tartó ugatására felfigyeltek. Végül két vállalkozó szellemű fiatalember kötélen leereszkedve kimentette a bajba jutott jószágot. A barlang tudományos feltárását 1913-ban végezték, 1931. óta látogatható.
A Szeleta-barlangot Herman Ottónak, a hazai ősemberkutatás elindítójának kezdeményezésére Kadic Ottokár tárta fel 1907 és 1913 között. Előcsarnokában rengeteg barlangi medve csontjára, és egy tűzhely nyomára bukkantak. Az ásatás folytatásakor a későbbi rétegekből cserépedények töredékei, csiszolt kőeszközök, a korábbiakból összesen 40 darab paleolit kőeszköz került elő. A jégkor végén több tízezer éven át itt élők babérlevél alakú lándzsahegyei és más eszközei szeleta kultúra néven ismert.
Egyéb látnivalók a környéken
Herman Ottó, a nagyhírű természettudós 1890-ben vásárolt magának telket a választott szülőhelyének tekintett kis bükki településen, Hámorban. Itt építette fel nyaralóját. Az épület annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani, majd eredeti állapotában állították helyre. A Herman Ottó Emlékházban 1964-ben nyílt meg a nagy tudós életútját bemutató állandó emlékkiállítás.
A Hámori-völgy oldalában lévő Molnár-sziklához – melynek tetején fakereszt áll – két különböző legenda fűződik. Az egyik szerint a szikla onnan kapta nevét, hogy innen ugrott le a szegény molnárlegény és a gazdag molnár lánya, akik nem lehettek egymáséi. Egy kevésbé ismert, de Jókai által megörökített legenda szerint egy idős molnár ugrott le a szikláról, amikor megtudta, hogy fiatal felesége megcsalja.
Lillafüred előtt, Miskolc felé egy kilométerrel a völgy szurdokká szűkül, mindkét oldalán sziklamászók által kedvelt, természetes fal található. Január végén a Hámori-sziklán rendszeresen jégmászó versenyt rendeznek.
A Pisztráng-telep szabadon álló, boronfalú, emeletes épülete 1934-ben készült. Földszintjén laboratórium és pisztrángkeltető, emeletén lakás található. Alapítója és első vezetője a természettudós Vásárhelyi István volt, aki itt is lakott. Sírja Herman Ottóé mellett a hámori temetőben van. Az épület melletti tavacskában pisztrángnevelést folytatnak. A pisztrángtelep nevezetessége, hogy természetes körülmények között tenyésztik az őshonos, nemes pisztrángot. Tavasztól őszig a vendégek által kiválasztott halat a helyi erdei halsütödében ki is sütik.
Kommentek
Szóljon hozzá!