Eger várának legújabb kori büszkesége
Turisztikai fejlesztés EU-s forrásból
Az egri vár nagy történelmi múltú erődítmény. A hozzá fűződő leghíresebb esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét. Ebből a történelmi időből maradt fent az a lenyűgöző pincerendszer, ami három kilométer hosszan hálózza be a barokk város területét a föld alatt, a Rácz kaputól egészen a Hatvani kapuig húzódva.
Ez a pincerendszer a török megszállás után épült ki, miután az Egerbe visszatérő püspök, Fenessy György úgy döntött, korábbi várbeli székhelyét inkább a település központjába helyezi át. A palota építéséhez szükséges tufakövet a közelben termelték ki, a helyén pedig kialakult egy hatalmas pincerendszer, ahol később az „egyházi adóként” begyűjtött évi 10-12 millió liternyi bort tárolták.
A második világháború, majd az államosítás után a pincék állaga fokozatosan romlott. A hetvenes években már vasbeton szerkezetekkel kellett a járatokat megerősíteni, az életveszélyessé vált szakaszokat pedig betontörmelékkel tömték be. A Város a város alatt program keretében interaktív kiállításon, fény- és hanghatásokkal gazdagon aláfestve jelenítették volna meg itt Eger történelmét, kezdve a püspökség megalakításától, 1004-től egészen a törökök 1687-es kivonulásáig. A tervek még a korábbi városvezetés idején készültek, és ezeket örökölte meg a következő ciklusban az új polgármester. A sikertelen pályázat az Európa Kulturális Fővárosa címre nem vette el az érsekség és a megyei önkormányzat kedvét, és eldöntötték, hogy az érseki palota és az egri vár megújítására is pályáznak. A tervek között szerepel, hogy rendbe tennék a Szép-bástyát, a Dobó utcától a vár északi kapujáig pedig múzeumi tanösvényt alakítanának ki. Létrehoznának egy várszínházat, korszerűsítenék a korábbi dézsmapincéket, ahol háromdimenziós filmekkel, egyfajta múltbéli időutazáson elevenítenék fel a vár történelmét.
Az érseki palota jelenleg nem látogatható, azonban közel egymilliárd
forintos fejlesztéssel, interaktív múzeumi kiállítóhelyként megnyithatják majd e különleges épület kapuit a nagyközönség előtt. Az egyház ezeréves kultúráját bemutató állandó kiállítás mellett látogatóközpont, konferenciaterem, kávézó épülne a korhű bútorokkal, tárgyakkal berendezett épületben, amelynek parkját szintén megnyitnák. Mindkét fejlesztés nagyjából két év alatt fejeződhet be.
A földalatti járatok egy része ma is megtekinthető, egy magánvállalkozó működteti a kiállítóhelyet. Az egri vár egyik központi része viszont le van zárva a látogatók elől. A székesegyház romjának kapuja előtt elterülő térség az ott látható falmaradványokkal és egyenetlen felszínével hívja fel magára a figyelmet. A terület felújítását az is nagyban nehezíti, hogy két pince is van egymás alatt. A mélyebben húzódó, mintegy kétszázötven méter hosszúságú a hajdani dézsmapince. Miután a bejárata eltömődött, évszázadokon át elfeledve húzódott a várhegy gyomrában, s feltárására csak a huszadik század második felében került sor. Szintén nem mutathatták be eddig a látogatóknak a provizori palota maradványát, amely szintén a föld felszíne alatt van. Az egykori palotának ugyanis – amelyben Dobó István is lakott –, a föld feletti része megsemmisült, csupán a pincéje maradt meg.
Ugyan az egri vár az ország egyik legismertebb és leglátogatottabb műemléke, területének negyede nem látogatható. Akadnak életveszélyes részek is, mint a Szép-bástya, tetején a három kereszttel. A tervezett fejlesztés keretében a bástyát is felújítják, valamint ismét megnyitják a vár tövében álló Török-kertet. Az uniós pályázat sikere után legkésőbb két évvel adják majd át a megújított tereket. Ezzel együtt akár a szakemberek számára is okozhat meglepetéseket a vár. Vannak ugyanis olyan részei, amelyeken még feltárások sem folytak soha, így nem lehet tudni, milyen részletek húzódnak a helyenként több méter vastag feltöltés alatt.
Kommentek
Szóljon hozzá!