Várbarangolás a Zemplén lábánál
Hét szép lányból hét szép tündér, Bodókőből Boldogkő vára lett
Első írásos emléke 1282-ből való. Eszerint a várat a Tomaj nembeli Ják fia Tiba ispán emeltette földesúri szállásául. Számos tulajdonosa közül a leghírhedtebb Bebek Ferenc rablólovag, akinek hamispénzverő olvasztókemencéje ma is látható az alsó udvarban.
A keletkezéséhez fűződő számos legenda közül az egyik szerint IV. Béla királyunk - a Muhi csata után - a tatárok elől menekülvén a Hernád-parti Aszalóban összetalálkozott aszalómesterével, Bodóval. Nyakukon volt a tatár, így Bodó a királyt és kíséretét jobbágyruhába öltöztette és a kunyhó pincéjébe rejtette. Miután elvonult az ellenség, királyunk embereivel sikeresen továbbmehetett. Amikor a tatárok elhagyták az országot, Bodó megrakott hét szekeret aszalt gyümölccsel, és a bakra saját lányait ültette. A királyi udvar összecsődült a láttukra, hiszen olyanok voltak, mint a tündérek.
A király pedig megmentőjét nemesi rangra emelte és neki adományozta Aszaló és Bodolló községeket a hozzájuk tartozó földekkel, de azzal a kikötéssel, hogy öt éven belül erős várat építsen. Az aszalómester búnak eresztette fejét. Lányai apjuk szomorúságát látván kitalálták, olyanhoz mennek feleségül, aki egy évig építi nekik a várat. Mivel heten voltak, a király engedélyezte, hogy hét év alatt épüljön fel az erőd. Nemsokára megkérték a kezüket, az erődítmény felépült. A Bodókő nevet adták neki, s a lányok egyszerre tartották benne hétországra szóló lakodalmukat. Vendégük volt a király is, aki a hét tündér boldogsága miatt Boldogkőnek keresztelte át a várat.
A valóságban többször átépítették, kibővítették, majd 1701-02 között I. Lipót parancsára felrobbantották és lakhatatlanná tették a császáriak. Később a lőcsei jezsuiták kezébe került, ők az ép helyiségekben gabonát tároltak. Péchy Gábor királyi tanácsos kezdte el tatarozását, de tényleges régészeti feltárásokat csak 1963-tól végeznek. A helyreállítás után a palotaszárnyban működő turistaszálló megszűnt, helyén hadtörténeti és ólomkatona kiállítás nyílt, melynek érdekessége a 8 és fél négyzetméteres terepasztalon látható Muhi csata - több mint ezer figurával. A palotarészen ásványkiállítás, a pincében Borsos István szoborkiállítása látható. Az Öregtorony és a Palota között van egy 26 m mély, sziklába faragott ciszterna, melybe szamárháton hordták a faluból a vizet. Másik látványossága a majd hat méter mély tömlöc, melybe a rabokat a felső nyíláson át kötélen engedték le. Az északi háromszög alakú toronyban volt a várkápolna. Jellegzetes a déli oldalon, a kinyúló sziklanyelven elhelyezett őrbódé, amit most felújítanak. A vár alatt lévő istállót borozóvá alakították és középkori étterem is várja a vendégeket.
A település nevezetességei még a Péchy-Zichy kastély, a barokk illetve a görög katolikus templom, valamint a Cserák-hegyen álló Angyal Bandi kunyhója.
A hely turisztikai szempontból is jelentős. A sziklák között kanyargó gyalogút megkerüli a várat. Érdemes a meseszép kilátás élményéért végigmenni rajta, de itt vezet az Országos Kék jelzés is Encsről Mogyoróska felé haladva.
A helyiek 2000-től hagyományt teremtve rendezik meg a Boldogkői Várjátékokat és a történelmi íjászversenyt.
Kommentek
Szóljon hozzá!