A fekete hegyek hazája

Egy aprócska, de izgalmas mediterrán ország

Szepesi Gábor | Karlowits-Juhász Tamás | 2010.09.09. | 2010.09.09.
A fekete hegyek hazája
Montenegró az ötödikként vált függetlenné a volt jugoszláv tagállamok közül. Azóta Európa déli részének egyik legkisebb állama, ám viharos történelme és kicsinek mondható területe ellenére rengetek történelmi-természeti látnivalóval büszkélkedik. A lenyűgöző táj és csodás panoráma rengeteg látogatót vonz a fekete hegyek országába. A helyiek nyelvén az ország neve Crna Gora, fekete hegy. A legtöbb európai nyelvben ennek a kifejezésnek az újlatin megfelelője terjedt el: Montenegro. Szerbiától való függetlenedése után az ország elsősorban a politikai és gazdasági helyzetét szerette volna stabilizálni. Utóbbit egyértelműen a turizmusra és a szolgáltató szektorra kezdték el építeni.
Ez a kicsi állam tökéletes természeti adottságokkal rendelkezik, európai viszonylatban ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Az Adria mentén meredek lejtőkkel leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját. Ezek között találjuk a sokak által az Adriai-tenger legszebb partvidékének mondott Kotori-öblöt. Az UNESCO védelme alatt álló Európa legdélebbi fjordja, a világon a 30 legszebb öböl közé tartozik.
Presztízs Magazin
Az ország különleges földrajzi adottságaiból adódóan az év minden időszakában ki tudja szolgálni a turistákat. Nyáron egyértelműen a tengerparti vidékekre koncentrálódik a turizmus. A tavaszi-őszi hónapokban a természetjárás, túrázás, terepkerékpározás és extrém sportok kedvelőit várják. Számtalan lehetőség kínálkozik a vadvízi evezésre, erre a legkiválóbb a Tara-kanyon, mely a világ második legmélyebb kanyonja, egyedül az amerikai Colorado-kanyon előzi meg. A téli idény alatt sem kell unatkozni, mivel számtalan kiváló minőségű sípályával várják a téli sportok szerelmeseit. Főleg az északi vonulatok kínálnak pazar síterepeket, közöttük is a központi hegymasszívum a Durmitor, Montenegró legmagasabb pontjával, a 2523 méter magas Bobotov Kuk csúccsal.
Ha a természeti szépségek felfedezése és megcsodálása miatt választjuk Montenegrót, nem csalódunk. Az ország olyan páratlan és lenyűgöző tájakkal várja a látogatót, mint például a Biográdi hegység, ahol Európa utolsó őserdeinek egyike található egy 5400 hektáros területen. A védett nemzeti parkban 86 féle fafajta és 220 különféle növényfaj él. A nem ritkán ötven méter magas fák többsége 500 évesnél is idősebb. A területen a madarak szerelmesei is hódolhatnak kedvtelésüknek, hiszen több mint 150 faj őshonos itt.
A hatalmas, 2000 méterig is emelkedő csúcsok között gyönyörű
gleccsertavakat bújnak meg, legnagyobb az 1094 méter magasan található Biográdi-tó. Montenegró legismertebb tava mégis az Albániával közös határvidéken fekvő Szakadári-tó, a pelikánok utolsó európai, eredeti élőhelyével. Ez, a Balkán és a mediterrán vidék legnagyobb mocsárvidéke, 1996 óta áll védelem alatt. A területen 270 fajta madár figyelhető meg, a vízben 40 különböző halfaj található, köztük – kontinensünkön egyedülálló módon – tengeri halak is.
Montenegró természeti kincsei mellett feltétlenül meg kell nézni az ország történelmi és vallási emlékhelyeit. Számos településen találkozhatunk ápolt kertek közepén álló, XIII-XIV. századi szerb ortodox templomokkal, melyek magukon viselik a görögkeleti és román jegyeket. Akadnak köztük olyanok is, amik azért maradtak sértetlenek az évszázadok alatt, mert a törökök külön védelmet biztosítottak számukra, ugyanis itt nevelték a szultán sólymait.
Vannak olyan városaik, ahol kevés a látnivaló, ám ami van, az egyedülálló. Többek között ilyen Stari Bar, ahol az óvárost jelentő erődítmény köré építkezett és települt le a lakosság, miután a XX. század elején
Presztízs Magazin
lőporrobbantás tette lakhatatlanná a régi várost. Az ide vezető út mentén egy tábla található, ami szerint a város mellett van Európa legöregebb fája, egy 4000 éves vén olajfa.
Montenegró konyhája nem tér el jelentősen a szerb-horváttól, mégis vannak specialitások. Ilyen a popara, cicvara és a gibanica. Ezek kukoricakásából és valamilyen tejtermékből, legtöbbször juhtúróból készülnek. Az étkezés azonban egyértelműen a friss gyümölcsökre, zöldségekre, s a tenger változatos kincseire épül. A helyiek nagy hangsúlyt helyeznek a frissességre, ami kifejezetten jót tesz az ételeknek. Felejthetetlen élményt nyújthat egy csendes tengerparti teraszon ülni és friss rákot lakmározni.
Montenegrót a felfedezetlen csodát hegyeivel, tavaival, erdeivel és tengerpartjával együtt látni kell!
Szóljon hozzá!
Értékelje a cikket:
Átlag: 3
Küldje el ismerősének!

Kommentek

Szóljon hozzá!