Karácsonyi kavalkád

Németország
A karácsonyfaállítás szokása a XIX. századi Németországból ered. A német családok a házukat is szépen feldíszítik, gyertyákkal, képekkel dekorálják ablakaikat, a lakások többségében Betlehemet is készítenek. A gyerekek listát írnak Weihnachtsmann-nak (Karácsonyapó), s ezt a levelet az ablakpárkányra teszik, cukornehezéket helyezve rá, hogy az írás biztosan eljusson Karácsonyapóhoz.
Finnország
A finnek igazán szerencsések, mivel ebben az országban, Rovaniemi városában él a Télapó. Joulupukki igen elfoglalt, hiszen levelek milliói özönlenek hozzá szerte a világból az ünnep előtt, ez viszont saját iroda és postabélyegző fenntartását is szükségessé teszi számára. A finnek a Télapó érkezése előtt szaunáznak egyet, majd ezt követi az ünnepi menü elfogyasztása. Este a legtöbb ember templomba megy, és meglátogatja elhunyt szeretteit a temetőben.
Hollandia
Hollandiában Sinterklass-nak, a Mikulásnak segítője is van: Fekete Péter, aki fekete zsákkal és könyvvel kezében kíséri a vörös, püspöki ruhát viselő Mikulást. A könyv kulcsfontosságú, hiszen ebben van feljegyezve, melyik holland gyerek hogyan viselkedett az évben, s ennek megfelelően mire számíthat a Mikulástól: a jó gyerekek ugyanis ajándékot kapnak, míg a rossz gyerekeket Fekete Péter elviszi a zsákjában. Sinterklass és Fekete Péter december 6-án érkeznek, a legenda szerint hosszú útjukat Spanyolországból gőzhajóval teszik meg.

Amerikai Egyesült Államok
Az amerikaiak, éljenek az ország bármely pontján, megadják a módját az ünnepnek. Gyönyörű fényfüzérek, gazdagon díszített karácsonyfák és egyéb díszek övezik a karácsonyi készülődést. Az ünneplőbe öltöztetett üzletek és közterek ilyenkor szinte fényárban úsznak. Pedig az ország hatalmas, így egyes pontjain hóesésben és hidegben, míg más részein ragyogó napsütésben és harminc fok felett köszöntik a karácsonyt.
Az amerikaiak december 24-26. között ünnepelnek, ekkor tölti meg ajándékkal Santa Claus a kandallóra aggatott zoknikat, kifényesített cipőket. Az ünnepi asztalra általában borjú vagy pulykasült, almás pite, Egg Nogg (tojáslikőr) és ananászsaláta kerül, ám az USA-ban élő nemzetiségek saját népük hagyományait is megtartva nemzeti étkeket is fogyasztanak ilyenkor. S hogy az ország déli területein élők se maradjanak le a karácsonyi hangulatról: egyre elterjedtebb szokás, hogy a házak kertjeiben felfújható gumifát és hóembert állítanak.

Mexikó
Mexikó nagyon vallásos ország, ezért a karácsonynak is központi szerepet szánnak. Az országban az a szokás alakult ki, hogy kilenc-tíz család együtt ünnepli a karácsonyt, eljátszva Mária és József útját Betlehembe, miközben december 16-tól egészen szentestéig házról házra viszik szobraikat. Ezek végül a betlehemi oltárokra kerülnek, a templomokból kihozott kis Jézus-szobrok mellé. Mexikóban is igen meleg van karácsonykor: a hőmérséklet ilyenkor is 25-30 fok között mozog.
Japán
Japánban a csekély számú keresztény közösség és az ideköltözött európai üzletemberek hívták életre azt az igényt, hogy a karácsony egyre inkább hangsúlyossá váljon az ország életében. Ugyan Japánban a december 24-26-i dátum nem számít ünnepnapnak, s így munkaszüneti napnak sem, az áruházak mégis hatalmas karácsonyi akciókkal készülnek.
Csehország
Csehországban az ünnepi asztalnál mindig van hely a gyermek Jézus számára is, ugyanis a csehek mindig eggyel több ünnepi terítékkel készülnek. Úgy tartják, szenteste csodák történnek, s ha nagyon figyelünk, ez az éjszaka megsúgja a jövőt.

Olaszország
Olaszországban a hagyomány szerint nem a Mikulás, hanem Vízkeresztkor seprűjén egy jóságos boszorkány, Befana látogatja meg a gyerekeket. Befana azonban nemcsak meglepetésekkel érkezik, de megtisztulást is hoz, mert elviszi magával a rosszat, a régit, cserébe pedig újat és jót ad. Érdekes szokás, hogy a rossz gyerekek nem virgácsot, hanem szenet kapnak. A karácsonyfa állítás itt is hagyomány: december 24-én a gyerekek jelmezbe öltöznek, s úgy járják az utcákat, miközben szüleik titokban feldíszítik otthon a fenyőt. Az olaszok nagy gondot fordítanak a megemlékezésre is: a család apraja-nagyja igyekszik ilyenkor együtt lenni, hogy közösen imádkozzanak a szeretet jegyében. Olasz szokás, hogy az emberek jó barátaiknak lencsét ajándékoznak, amelyből levest készítenek: ez emlékezteti őket a szerényebb időkre, és hoz szerencsét számukra a következő évben. Nagy hagyománya van a Betlehem készítésének is, különösen a Piazza del Popolón és a Vatikánban találhatunk gyönyörűeket. Jellegzetes karácsonyi ételük a panettone, amely egy aszalt gyümölcsökkel és mazsolával készülő karácsonyi kenyér.
Spanyolország
Spanyolországban a gyerekek Vízkeresztkor, a napkeleti bölcsektől várják az ajándékokat, ugyanis a legenda szerint a bölcsek minden évben ellátogatnak Betlehembe.

Afrika
Afrikában a nagy szegénység miatt a karácsony még mindig őrzi lényegét, és valóban a szeretet, a meghittség, a család ünnepe. Kedves afrikai karácsonyi szokás az úgynevezett dobozcsere. A kis dobozkák elsősorban házi süteményeket rejtenek, a dobozt azonban csak este otthon, családi körben illik kibontani, különben nem hoz szerencsét. Az ünnep fénypontja a mise, ahová az afrikaiak a legjobb ruhájukat felöltve érkeznek. Malawiban házról-házra járó gyerekek által előadott műsorral, Ghánában feldíszített pálmafákkal, Gambiában zenés parádéval, Kenyában virágokkal, szalagokkal, léggömbökkel feldíszített templomokkal ünnepelnek.
Ausztrália
Ausztráliában a Mikulás szánját nem rénszarvasok, hanem nyolc fehér kenguru húzza, ajándékait pedig műfenyő alá helyezi el. A karácsonyi vacsora helyszíne általában a tengerpart, szentmisére az ausztrálok ezt követően indulnak.
Görögország
Görögországban a karácsony egy 12 napos ünnepségsorozathoz, a Dodekaimerohoz kötődik, mely három fő ünnepből, a karácsonyból, az újévből és a vízkeresztből áll.
A görög hagyomány szerint a Föld mélyén nagyon gonosz manók élnek, ők a kalikandzaroszok, akik egész évben azzal foglalkoznak, hogy a Földet tartó hatalmas fa törzsét elfűrészeljék. Karácsonykor viszont abbahagyják eme tevékenységüket, és az embereket kezdik el bosszantani, hatalmas rendetlenséget teremtve lakásukban. Egyetlen ellenségük van csupán: a tűz, ezért gondoskodni kell arról, hogy a tűzhely lángja ebben az időszakban ne aludjon ki egyetlen lakásban, házban sem. A manók vízkeresztkor térnek csak vissza a Föld gyomrába, a papok által megszentelt víznek köszönhetően, amikor is megdöbbenve veszik tudomásul, hogy a fa ismét ép törzzsel várja őket. Karácsonykor a görög gyerekek házról-házra járva úgynevezett „kalandakat” énekelnek, előadásukért cserébe pedig édességet, magvakat kapnak. Újévkor a görög családok kör alakú tepsiben vaszilopitát sütnek, melybe egy kis pénzérme kerül. Aki ezt megtalálja, egész évben szerencsés lesz.
Norvégia
Norvégiában az ünneplés viszonylag hamar elkezdődik: már december 1-jén meggyújtják az első adventi gyertyát, ezzel kezdetét is veszi az ünnepi készülődés. December 24-én ellátogatnak elhunyt szeretteik sírjához, gyertya ég ekkor minden síron. Az ünnepi vacsorát követően a családokban vidámság lesz úrrá: körbetáncolják és énekelik a karácsonyfát. Kedves szokás, hogy a norvégok, hálából a II. világháborúban, az angoloktól kapott segítségért, minden évben egy hatalmas fenyőfát küldenek London városának.

Anglia
Angliában a gyerekek Father Christmas-t várják, aki a kandallón keresztül érkezik, hogy az éj leple alatt helyezze el a kandallópárkányra kiaggatott zoknikba az ajándékait. „Beszélgetni” is így lehet vele: a Mikulásnak írt levelet ugyanis a tűzbe kell bedobni, és a Mikulás a felszálló füstből olvassa ki a gyerekek kívánságait. Father Christmas hosszú, piros köpenyt visel, rénszarvasok húzta szánon, a messzi Lappföldről érkezik. Míg a karácsonyfaállítás szokása Németországból, addig az ajtó fölé elhelyezett fagyöngy hagyománya Angliából ered.