Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A meghatározhatatlan meghatározó

London – aki itt befutott, az az egész világon befutott

Süveg Áron | Süveg Áron | 2015.01.12. |
London
A meghatározhatatlan meghatározó
Olvasgatok az interneten, gondolkodom, emlékezem, töprengek. Azon töröm a fejemet, hogy mi is az, amit Londonról még nem írtak le az elmúlt években? Mi is lehet az a nüansznyi finomság, titok és információ, amit nem látott még mindenki, amiről még nem mesélt egyik ismerősünk sem? Nehéz ügy újat mondani a népszerű megfogalmazással Magyarország második legnagyobb városának titulált Londonról, mely nem véletlenül közkedvelt minden hazai és világutazó számára.

A remények városa

Presztízs Magazin

Persze attól is függ a hozzáállás, hogy ki, milyen szándékkal érkezik a városba.   Pár napra, pár évre, vagy akár pár generációra tervezőből egyaránt Temzét lehetne rekeszteni. Nem csoda, hogy a Forbes magazin szerint London a világ legbefolyásosabb városa, tőzsdéje több forgalmat bonyolít naponta, mint a New York-i és tokiói társai együttesen – ennek köszönhetően az sem véletlen, hogy itt a legmagasabbak az ingatlanárak is. Az egykor a világ legnagyobb birodalmának számító ország régi gyarmatairól és a közelmúlt évtizedeiben Kelet-Európából a mai napig rengeteg ember választja új lakhelyéül egy jobb élet reményében Londont. Ők azok, akik rohamléptekkel növelik és színesítik a város lakosságát az ide látogató évi 27 millió turista mellett.
Az Európai Unió legnagyobb városa egyben az egyik legmultikulturálisabb hely is. A történelemnek köszönhetően a legnagyobb bevándorló réteget a régi India területéről emigrált, manapság indiai, bangladesi és pakisztáni népek alkotják, de rengetegen érkeznek Ázsia más részeiről és Afrikából egyaránt.

Nem első látásra

Presztízs Magazin

Valószínűleg kevés olyan ember van e sorok olvasói között, aki még sohasem járt Londonban. Szinte mindenki sétált már keresztül a Tower Bridge-en és a Piccadillyn, látta a Buckingham palotát, aWestminster apátságot és a Palace-t, amit hétköznapokon inkább a parlament névvel illetnek, és melynek falai között – megidézve az angol humor szellemét – illegális elhalálozni. Nagy valószínűséggel már megtekintette a világhírű londoni múzeumok valamelyikét, a Tate-et, a viaszbábúkról nevezetes Madame Tussoud-t, vagy a British múzeumot. Utóbbiról kevesen tudják, hogy annak olvasószobájában írta Karl Marx a Tőke című értekezését, melyet Friedrich Engels szerkesztgetett, miközben rendesen felöntöttek a garatra…
London amúgy is tele van titkokkal és történelmi helyszínekkel. Bár a rómaiak által alapított, majd a birodalom bukása után magára hagyott eredeti városkából, Londiniumból nem sok maradt fenn. A sötét középkor, meg az utána lévő pár száz év épített emlékeit elpusztította az 1666-os nagy londoni tűzvész –mely egy pékségből indult és napokig terjedt városszerte –, a későbbi idők emlékeit azonban már csak a náci bombázások tépázták meg az idő vasfogán kívül. A kompletten lebombázott területeken aztán gyorsan új, sokszor rendkívül modern városrészek alakultak, ezáltal végleg és végletesen eklektikussá téve London tág értelemben vett belvárosának látképét. Manapság London néven a belvárosi City-t és az azt körülvevő 32 borought értelmezhetjük.

Presztízs Magazin

A szabadosság és az élet humorral való feldolgozása a borús környéken mindig a londoniak erőssége volt. Ezért is létezhetnek a mai napig olyan jelentős többlet tartalommal rendelkező és a múltra reflektáló utcanevek, mint például a Holborn viadukthoz közeli Cock Lane, melynek magyar fordításban természetesen semmi köze sincs a kakashoz, annál inkább a férfi nemi szervhez. Ez annak köszönhető, hogy a középkorban ez volt az egyetlen utca, ahol legálisan lehetett prostituálódni és ilyen jellegű szolgálatokat igénybe venni. Ebben az időben népszerű foglalkozásnak számított, volt idő, amikor a hölgyek 20%-a választotta ezt megélhetésül. Egykor a Tower híd felső része is látogatható volt, ám a vadromantikus pásztorpercekre áhító közönség és az őket kiszolgáló nagyszámú kéjhölgy miatt ezeket a részeket lezárták a nagyközönség elöl.
De található még a városban Kurvák útja, Ha-ha utca, vagy akár Küklopsz sikátor is. Elgondolkodtató, hogy mik voltak azok az utcanevek, melyeket később aztán obszcenitásuk és jelentésük miatt mégis betiltottak, lecseréltek. Ékes szimbólumai a Dickens-i sötét és bűnös Londonnak, mely szinte semmit sem változott életvitelében, csak a színfalak mögé terelte azt, ami nem az utcára való. Jó bizonyíték erre a londoni éjszakai élet, melyben a hét bármelyik napján elmerülhetünk az általunk preferált és behatárolt züllés megannyi lehetősége között, legyen szó zenei stílusról, fogyasztási szokásokról vagy fetisizmusról. De hát mi mást is lehet várni egy olyan városban, ahol az egyik legexkluzívabbnak számító üzletházban, a Harrodsban 1916-ig bárki kokaint vásárolhatott? A bohémság és a híres angol tartás mindig jól megfértek egymás mellett. A velejéig sokszínű és romlott éjszakákat azonban dolgos nappalok követik, olyan roppant mennyiségű GDP-t termelve a városnak, mint teljes Svédország vagy Belgium.

Presztízs Magazin

A fentiek tükrében talán érthető, miért is tart közel 3-4 évig egy taxis (ki)képzése Londonban: az éjjel-nappal máshol és más lendülettel lüktető metropolis évszázadok alatt kialakult struktúrája komoly feladat elé állít minden hivatásos sofőrt. És taxis csak az lehet, aki szó szerint keni-vágja az összeset. A 25 ezer utca és húszezer tájékozódási pont mellé még 320 útvonalat is be kell bifláznia annak, aki ebből szeretne élni. Amikor neonszínű mellényben egy térképpel motorozót látunk a forgalomban, szinte sejthetjük, milyen nehéz időszakot él át a delikvens. De ugyanilyen kuszaságra számíthatunk az utcák alatt, a világ legöregebb metróhálózatában, mely egyben a világ legnagyobbjának is számít – a Shanghai-i után.

Tradicionális újhullám

Presztízs Magazin

A folyamatos megújulás, a régi dolgok újraértelmezése és a konvenciók elhagyása szintén londoni sajátosság. Elég csak a Beatles együttesre gondolni, akik konszolidált, öltönyös gombafejekből egy hippi kitérőt követően szépen „Sir”- é avanzsáltak. De jó példa lehetne erre a hagyományos angol márkának számító Mini sikertörténete is. Az ezredforduló környékén modernül újragondolt kisautó sok más márkatárását fertőzte meg, beindítva ezzel a retro divatot az autóiparban (VW bogár, Fiat 500).
Ahogy nem lehet elmenni az angol zene újítóhatása mellett sem! Az innen induló rock, punk, pop és egyéb zenei stílusok a mai napig meghatározzák a világ zenei ízlését, az itt élő és alkotó előadók megkerülhetetlen részeik saját szcénájuknak. Aki Londonban befutott, az az egész világon befutott! Még a legnagyobb külföldi előadók is ide járnak inspirálódni, feltöltődni, akárcsak anno Bob Marley vagy Jimmy Hendrix. Utóbbi gitárlegenda 1970-ben élete utolsó koncertjét a méltán népszerű, a Sohoban a Frith streeten található Ronnie Scott’s Jazz Club-ban adta. A mai napig, szinte már intézményként üzemelő klub olyan előadókat inspirált élő albumok rögzítésére, mint Stan Getz, Ben Webster, Wes Montgomery, Ella Fitzgerald vagy Chat Baker, csak hogy a legnagyobbakat említsük a több százból.

Presztízs Magazin

Persze Londont legalább annyira jellemzi a tradíciókhoz való ragaszkodás és a régmúlt illata, mint a folyamatos új keresése. A város szinte elképzelhetetlen lenne a szőrös kalapos palotaőrök, a fekete taxik, a piros emeletes buszok és telefonfülkék, a macskaköves kis utcák és régi vágású kocsmák nélkül. Ahogy a bankárok, nemesek, hírességek és a mérhetetlen luxus és elegancia nélkül sem. Mely elegancia és háttér sokszor már az oktatásban való elhelyezkedésnél is elengedhetetlen, de legalábbis elég erős szűrő. London 43 egyetemével listavezető Európában, ennek megfelelően a több száz éves hagyományokkal rendelkező intézményekben a nemzetközileg is elismert legmagasabb fokú képzések zajlanak, ahonnan kikerülve jó eséllyel számíthat egy szebb jövőre a világ minden pontáról ideözönlő diákok tömege.

Összefoglalva a Londonnal kapcsolatos gondolataimat, talán azt tudnám mondani, hogy ha már jártál ott, menj el megint! Fedezd fel az újat, nézd és kóstold meg az eddig ismeretlent! A város szinte hónapról hónapra képes változtatni az arcát.        A Beatles utolsó koncertjének helyet adó Apple Record épülete ma egy Abercombie & Fitch márkabolt, de a tetejére felpillantva és a környéken végigpásztázva a szemünket szinte látjuk magunk előtt, ahogy a világ talán leghíresebb zenekara a tetőről szórakoztatja a hirtelen összegyűlt tömeget. Orwell kedvenc pubjában üldögélve ma már inkább tabletet és mindenféle okos-kiegészítőt nyomkodó embereket látunk füstölő, jegyzetelő és dülöngélő bohémok helyett, de nemsokára ez is csak egy régimódi életérzés lesz az unokáink szemében. Ők remélhetőleg ugyanitt fognak ücsörögni és szocializálódni, itt fogják kiötölni a világot újra és újra megváltó nagy gondolataikat, melyek – akárcsak a Greenwichi csillagvizsgálótól induló földrajzi hosszúsági körök – az egész világot behálózzák.
London – tényleg a világ közepe!

Camden Town

Presztízs Magazin

London egyik legbohémabb és az utóbbi időben az egyik legnépszerűbb negyede, melyet előszeretettel választanak székhelyül a legnagyobb kreatív cégek, művészek. Az itt található Camden Market és a környező utcák szinte kihagyhatatlan részei egy londoni látogatásnak. A vasúti sínek tövében, régi iparépületekben és az azokat összekötő terekben kialakult piac szinte azonnal magával ragadja az embert. A végeláthatatlan és méregdrága régiségek, ócskaságok, ajándékok és kreatív termékek szinte üvöltenek, hogy a pénztárcánk után nyúljunk.
Van itt minden: flitterből kirakott Banksy graffiti a kötött pulcsin, eredeti világháborús és punk relikviák. Az egyébként bristoli születésű, mára világhírű graffiti-művész Banksy szinte minden terméken visszaköszön valamelyik alkotásával, de nemcsak az utánzatokban érhetjük tetten a híres alkotót. Az ismeretlenségbe burkolózó művész maga is szívesen alkot a környéken, egy-egy munkájának hirtelen felbukkanása tömegeket és ellenségeket egyaránt vonz. A piac közvetlen szomszédságában futó csatorna, mely békésen ringatózó lakóhajóknak és kényelmesen baktató, futó és bicikliző helyieknek biztosít idilli otthont, olykor művészeti csatatérré változik. Pár száz métert sétálva rajta több híres graffitis helyszínt is meglátogathatunk, ahol Banksy és Robbo csapata egymás alkotásainak lefedésével és tönkretételével, olykor kiegészítésével reflektáltak egymásra. Modernkori művészeti csatározás, mely jó eséllyel fog bekerülni a kor művészettörténetébe.
A metróval vagy egy kellemes emeletes buszos túrával egyaránt könnyen megközelíthető városrész már egy teljesen más miliőt áraszt magából, mint a folyamatosan nyüzsgő belváros. A régi angol vörös és barna téglás épületek, a lanyha forgalom és a belassult életmód egyaránt szerethetővé teszi a negyedet, melyet elképesztően színes egyéniségek tesznek még élhetőbbé, szórakoztatóbbá.

Kulináris London

Presztízs Magazin

London belvárosát nyugodt szívvel hívhatnánk akár étkezőnek vagy konyhának is. A legkülönfélébb kulináris különlegességeket és hagyományos népi ízvilággal kecsegtető éttermek, ételbárok és street food standok szinte egymást váltják az ódon város utcáin. Pénztárcához illően természetesen mindenki hódolhat a kedvencének, legyen az a józanész határát a túloldalról súroló drága luxusétterem, vagy csak finomat felszolgáló, egyszerű, de nagyszerű ételbár.
Kiemelni közülük lehetetlen, a világ konyháinak mindegyikét több száz étterem képviseli. Ha egyet mégis választanék, akkor az a legutóbbi utazásom alkalmával megismert Mildred’s, nem messze az Oxford Street-től. Az esténként könnyen másfél órásra hízó sorban állás egy-egy asztalért itt nem ritka jelenség, de így van ez szinte minden hasonlóan felkapott étteremmel a belvárosban. A Mildred’s központi fekvése, helyi viszonylatban olcsó árai (egy vacsora 7-12.000 Ft/fő), trendi atmoszférája és hibátlan konyhája egyaránt a sikerrecept kulcsa.
Ha nem szeretünk sorban állni, arra is van megoldás. Ne vacsoraidőben érkezzünk!
 

 

Még nincs értékelve