Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Szerelmek – hét felvonásban

„Az élet nagy dolgait csakis őszintén vitathatjuk meg”

Benkő Péter | ifj. Nagy György | 2019.11.11. |
Bernáth Tibor
Szerelmek – hét felvonásban
Üzletember. Elfoglalt cégtulajdonos, aki mindig számíthat a biztos családi háttérre, akinek legjobb garancia erre élete párja. (Lásd konkrétan az ötödik felvonásban!). Ám a férfi nem titkolja, számtalan egyéb szerelme is van. Ő így nevezi rajongása tárgyait, „akik” nem másik nők. Tehát esze ágában sem volt félrelépni, csak úgy magával ragadták bizonyos helyzetek, élmények, helyek, elfoglaltságok. Hogy ő mindezeket „szerelemnek” hívja? Szíve joga, senkit sem zavar, párját a legkevésbé. Jöjjenek hát a felvonások Bernáth Tibor életéből!
Első felvonás – a vitorlák
 
– Abban biztos voltam, hogy nem a fociról fogunk beszélgetni, mert te egészen más sportágban utazol – nem véletlenül maradt le az idézőjel –, mert olyankor valóban utazol.
– A vitorlázás, na igen. Furcsán kezdődött, aztán jó vége lett. Nem ma volt. Szüleimmel a balatonudvari nyaralónkban ültünk, én meg bedobtam ebéd közben, hogy vitorlázni akarok, veszek egy hajót! Mondták, fiam, az maga a kivagyiság, a gazdagok sportja, de én már dacból, csak azért is akartam. A hajót meg is vettem! De előtte megszereztem a vitorlásvizsgát. Egy életre szóló szerelem lett a történetből (de a családnak is!), attól kezdve kötődünk Balatonfüredhez, tehát jó irányt vett a történet. Ez az, amikor a dac teljesen megváltoztatja az ember életét.
– Dacos gyerek voltál?
– Alapvetően nem, bár voltak kivételek, a vitorlázás is ilyen kivétel, ott nem ismertem lehetetlent. Ha például pár éve azt mondja valaki, vitorlásversenyző leszek, és a világon ismert legöregebb 8-R yacht típusú hajón, egyben a Balaton egyik legöregebb hajóján, a Tramontanán versenyzek, ahol bevesznek a csapatba, hát kinevetem. De mára ez is valósággá vált! Mondd meg, van lehetetlen?
– De a dacosság ellenére mégiscsak formálható voltál, hiszen két diplomát szereztél, pénzügyit és banküzemtanit, és szüleiddel közösen megalapítottátok a család első cégét. A kereskedelem valahol a véredben van…
– Szerintem egész jó kereskedő vagyok. De nem szeretnék szerénytelen lenni, ezt másoktól hallottam.
– Az eredmények mindenesetre alátámasztják. Erre születni kell?
 
Második felvonás – az „építkezés”
 
Presztízs Magazin– Lehet tanulni, de az kevés. Kell valami plusz, hogy jó kereskedő legyél-lehess. Hogy mi ez a plusz? Azt mondják, az, ami a véredben van – de ha nincs benne, szerintem kár ezt a szakmát erőltetni.
– Szóval jó kereskedőnek tartanak. Végeredményben ezt bizonyítja, hogy felépítettetek egy cégcsoportot, mely fő vonalakban az agráriumról szól, de nem kizárólag arról.
– Valamennyi cégünket, melyek, úgymond, családunk gondozásában vannak, mi hoztuk létre. Nem privatizáltunk semmit, a nulláról építkeztünk, és amit az államtól vásároltunk, azt is árverésen szereztük. Ezért vagyunk édesapámmal, Bernáth Istvánnal büszkék arra, hogy szinte a saját két kezünk munkája révén alakítottuk ki és építettük fel a cégcsoportot. Kerek 20 esztendeje, 1998-tól „építkezünk”. Ez is egyfajta szerelem.
– Húsz év alatt, mondhatni, ugrásszerű fejlődés ment végbe. Hallhatunk-e valamiféle hitvallást?
– Csakis a legfontosabbat: az üzletben a bizalmat csak elveszíteni lehet mindkét részről! Ha így gondolkodsz, ha ezt tartod szem előtt, az hosszú távon kifizetődik. Mert amilyen könnyen elvész, visszaszerezni lényegében – vagy szinte – lehetetlen. Onnantól kezdve már egy új lap nyílik az üzleti kapcsolatban – ami nem egyenlő a tiszta lappal. Engedd meg, hogy elintézzek egy gyors telefont, aztán folytatjuk!
 
Beszélgetésünk ellenére is muszáj ellenőriznie Tibornak egy partnert, aki üzletet kötne velük, mert bizonytalan dolgokba nem kívánnak belemenni. Ez folyik most, miközben Balatonfüreden, a felsőváros feletti gyönyörű hegyoldalban ülünk a teraszon, és én a kávémat kortyolgatom.
 
Harmadik felvonás – Füred, a Balaton
 
Presztízs Magazin– Ez a ház tulajdonképpen nyaraló, vagy állandó helye a családnak?
– Nyaralónak indult. Aztán annyira megszerettük a környezetet, hogy állandó lakhelyünkké vált. Ráadásul cégeinknek irodája is van már Balatonfüreden, így adott volt, hogy itt letelepedjünk.
– A Balaton sok egyéb lehetőséget rejt. Hogyan telt a nyár a Bernáth család számára?
– Mozgalmasan, Füreden nem telhet másképp. Ugye, itt élünk, partnereink meg-meglátogatnak minket, jókat beszélgetünk, természetesen az üzlet is szóba kerül, de másképp, mint egy irodában. Ezt kifejezetten szeretjük, ahogy az üzletfeleink is. Mondjam azt, hogy Balatonfüred „Magyarország Monacója”? Igen, és ezzel azt próbálom érzékeltetni, hogy itt tényleg minden van. Fesztiválok tömkelege, sportrendezvények, mögöttünk pedig pár száz méterre az ország egyik legszebb vadászterülete kezdődik. Aztán egy ugrás a megyeszékhely, Veszprém tele gazdag és egyre szélesebb programkínálattal. Aki meg a Balaton kedvéért utazik Füredre, itt aztán tényleg megtalál minden kedvére valót. Csúcsgasztronómia, vízi sportok, vitorlázás, wakeboard, na meg a retró élmények… Mit mondjak? Bele lehet szeretni a környékbe!
 
Negyedik felvonás – a legújabb szerelem
 
Presztízs Magazin– Ha már a vitorlázásról beszéltünk, volt-e más vízi sport, amit kipróbáltál?
– Van egy újabb szerelmem, a wakeboard. Ezt is, mint sok egyebet, az ember a családjának köszönheti. Gyerekeim kezdtek el wakeboardozni, és én is megkedveltem. Annak ellenére, hogy sok időt töltök távol a családomtól, alapvetően családcentrikus ember vagyok. Feleségemmel, Anettel és két fiammal, Ádámmal és Marcival élünk itt. Anett a család szíve-lelke.
 
Wakeboard? Ádámnak, Bernáthék nagyobbik fiának sem kell több, hogy asztalunkhoz telepedjen! Kérdés nélkül mondja: hat éve kezdte a bécsi pályán, s ahogy hazaértek, itt a régi füredi pályán folytatták a sportágat. Mindig arra törekedett, hogy a legjobb legyen. – Az életérzés fog meg benne, hogy mindig van olyan trükk, amellyel beleviszel valami mást, valami újat – mondja Ádám, majd elárulja, teniszezik is, megtalálta Füreden az otthonát, megszokta a közeget. – Mert van egyfajta stílusa Fürednek, az emberek mások, mint Bábolnán, ahol korábban laktunk. Napjaim jó részét hollandok és dánok között töltöm, van tapasztalatom a nyaralókkal kapcsolatban, akik wakeboardozni jönnek. Például ha egy holland meg egy dán összekerül, az mindig viccesen sül el. Elkezdődik egyfajta versengés, aztán a végére saját magukat teszik nevetségessé. És ezt általában későn veszik észre. De nekünk magyaroknak roppant mulatságos.
 
Ötödik felvonás – a megváltoz(tat)hatatlan szerelem
 
Presztízs Magazin– Minden sikeres férfi mögött van egy nő, azt mondják…
– Ez nálunk különösen igaz – folytatja Tibor, az édesapa. – Ahhoz, hogy én ezt a rohanó életmódot élhessem, kell valaki, aki engem menedzsel. Magyarul: az autóink, a háztartás, az egyebek rendben legyenek, a gyerekekkel kellő időt töltsünk, törődjünk velük, ráadásul Anett a cég ügyes-bajos gondjaiba is belefolyik, egyszóval hatalmas terhet levesz a vállamról, amit ezúton is köszönök neki. Mindig úgy mutatom be őt: az aktuális feleségem – már húsz éve. Ő meg azzal vág vissza: a volt vőlegényem – már húsz éve…
– Nem lehet ezt megunni? Mármint ezt a tréfát?
– Nem, dehogy! Mint ahogy a házasságunkat sem. Két dolgot vallok: az egyik, hogy a nevetés a legjobb orvosság, bármit megold. A másik, hogy amíg a kisgyerek megmarad a felnőtt férfiban, addig minden rendben van. Én például a mai napig el tudok játszani gyerekkorom nagy kedvencével, a legóval. Imádok szerelni, kikapcsol, nagyon jó!
– Ez azt is jelenti, hogy adott esetben megszerelsz akár egy traktort is? Netán a vitorlást, ha elromlik rajta valami?
– Mindent megpróbálok magam megjavítani, van, hogy belefutok pofonokba, de az élet így szép, ettől érdekes. Sajnos az ember néha kénytelen maga megoldani dolgokat, annyira nincs szakember például itt, a Balaton mentén sem. Ez nem jó, viszont ha sikerül valamit elintéznem, megjavítanom, összehoznom, az óriási sikerélmény. Büszkeséget ad, amit megcsinálok főként úgy, hogy nem vagyok szakember. Szerintem ez nem kis dolog, örömmel tölt el.
 
Hatodik felvonás – a félig tele pohár
 
Presztízs Magazin– A Balaton mellett lakni nagy ajándék az élettől, ez egyben egyfajta életérzés is, gondolom.
– Nem ajándékba kaptam én ezt, igen keményen megdolgoztam érte a családommal együtt, de az biztos, hogy ugyanolyan keményen ragaszkodni fogok a helyhez, amely számomra a világ egyik legszebb – ha nem „a legszebb” – helye. Miért hangsúlyozom ezt? Mert nagy hobbim az utazás, több mint 70 ország számtalan régiójában, városában jártam, de nem tudnám máshol elképzelni az életemet. Az utazás is szerelem, bizony…
– Világlátott ember vagy. De a világ hatalmas, lehetetlen az egészet bejárni. Mégis merre voltál, miket néztél meg, és mi alapján választasz úti célt?
– Ez a cikk kevés ahhoz, hogy mindent felsoroljunk, de az általam megismert sok hely közül nekem a legkedvesebb Sydney és Honolulu.
– A magyarok közül kevesen választják ezeket… miért pont ez a kettő?
– Mindkét városban megtapasztaltam az ottani életérzést, ami nem más, mint a mindig „félig tele a pohár” érzés. Sajnos Magyarországon ez pont fordítva van.
– Mi lehet ennek az oka?
– Biztosan nem véletlen, valószínűsíthető, hogy a kis létszámú őshonos lakosság mellett (és velük) az odakerült embereknek össze kellett kovácsolódniuk, meg kellett találniuk az élet szépségeit, ez más felfogással nehezen ment volna.
– Külföldi útjaid során szereztél-e olyan tapasztalatokat, amelyek az üzleti életben befolyásoltak? Vagy amikor utazgatsz, azt elkülöníted az üzlettől?
– Nehezen tudnám, mert utazásaim jelentős része szakmai út volt, melyeken részben üzletfelekkel, partnerekkel, saját irodánk utasaival találkoztam, és elkerülhetetlen, hogy az ember tanuljon, de a magánutak során a kikapcsolódás, a szórakozás a fő cél, na meg, hogy a család jól érezze magát.
 
Hetedik felvonás – amire már „nem hajt”
 
Presztízs Magazin– Van-e lehetősége egy üzletembernek úgy igaziból kipihennie magát?
– Szerintem, ha valaki elszánja magát, így vagy úgy, de üzletemberként is megoldja. Számomra a pihenést az évente többször, a párommal és gyerekeinkkel közösen szerzett élmények jelentik – legyen szó nyaralásról vagy síelésről. Ilyenkor már szándékosan kizárom az üzleti dolgokat.
– Akár a telefont is kikapcsolod?
– Ha nem is kapcsolom ki, de tényleg csak annak veszem fel, akiről tudom, hogy tudja: pihenek, mégis hív, tehát igen valószínű, hogy égbekiáltó dolog miatt teszi. Illetve a szűk baráti kör, az a kevés barátom, természetesen akkor is elér.
– Kevés barát? Vajon időhiány miatt, vagy pedig mert megválogatod őket?
– Az utóbbi. Akit a bizalmamba fogadok, azt igazán befogadom. Igen széles az ismeretségi, a haveri köröm, de az igazi barátok kevesen vannak. Őket bizony megválogatja az ember – és ez nem véletlen. Rájuk minden esetben számíthatok, ez kölcsönös, oda-vissza alapon működik.
– Tegyük fel, leültök itt a teraszon az élet nagy dolgait megvitatni az igazi barátok egyikével-másikával, mondjuk, egy üveg finom borocska mellett. Hogy történik ez? Miről esik szó?
– Nincs jelentősége a bornak, a sörnek, a pezsgőnek, magyarul az italnak, itt nem ez hozza ki belőlünk a témákat, kérdéseket, megoldásokat, hanem az őszinteség. Mert az élet nagy dolgait csakis őszintén vitathatjuk meg – no, ezért is van az, hogy csak a hozzám közel álló emberekkel teszem ezt.
– Egy sablonos kérdést muszáj feltennem: mit vársz az élettől, a közel- és a távolabbi jövőtől?
– Nagyra törő terveim – bármilyen furcsa – 43 évesen nekem nincsenek.
– Már, vagy még nincsenek?
– Már nincsenek. Nem szeretnék még több szántóterületen gazdálkodni, nem szeretnék még nagyobb bevételeket elérő cégtulajdonos lenni, nem ezek lebegnek a szemem előtt. Hanem az, hogy amit csinálunk, azt a lehető legjobban csináljuk, és a munka mellett fennmaradó időm maximumát a családommal s a barátaimmal tölthessem.
– A gyerekek előbb-utóbb kirepülnek. Mi lesz utána? Szándékoztok-e valamilyen szinten magatokhoz kötni őket? Vagy inkább szabadon engedni, hogy a saját útjukat járják?
– Azt szeretnénk, hogy a lehető legtöbb helyet meglássák, megismerjék a világból, és ők döntsenek arról, mivel kívánnak foglalkozni, milyen pályát választanak, mivel töltik majd az idejüket, életüket. Korlátok? Alapvetően a szülők feladata és felelőssége, hogy a gyerekeit megóvja a világból rájuk leselkedő veszélyektől, a negatív dolgoktól, mi is mindent megteszünk ezért. Abban bízunk, hogy ez egy életre hasznos és jó csapásirányt ad számukra.
 
Még nincs értékelve