Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Szorgalommal, szívvel, éles szemmel és ésszel

László Nicole | archív | 2019.10.14. |
Szorgalommal, szívvel, éles szemmel és ésszel
Miközben kicsit tanácstalanul téblábolva állok a sípolva magamra riasztott kertben, azon morfondírozva, hogy ijedtemben kinek adjam meg magam, egyszer csak feltűnik öles léptekkel, kiriaszt, minden problémát elboronál (szófordulat by nagymamám) és beterelget a házba. És éppen ez a lényege. Ő a nyugodt erő, a koncentrált határozottság, akiről elhiszem, hogy homokot fog eladni a sivatagban, jeget az eszkimóknak, és aki mellett hajszálgörbületlen biztonságban van egész nemzetségem, miközben meg sem emeli a hangját, csak ellovagol a naplementébe, és közben hegedül, nem is túl hamisan. Kár is lenne titkolni, rajongó vagyok, nem is tegnap óta.
Nemrég Firenzében járva sodort le a lábamról az elismeréstől egy olyan térképes kiadvány, amin kizárólag azon üzletek és márkák voltak feltüntetve, amik legalább három generáció óta ugyanannak a családnak a kezében vannak. Nem sok ujjamat kellene felhasználnom, ha itthon össze akarnám számolni az ilyeneket, de speciel a Roland Divatház Zrt. ezek közé tartozik. Sőt, akár bátran emelhetjük is a tétet, hiszen a divat-és textiliparban a család öt generáció óta serénykedik, még ha a Rolandnál „csupán” a harmadik generációnak nyomtatják a névjegykártyát.
 
Egy képlet, egy nyakkendő és egy varrógép
 
Presztízs MagazinAz ötletadó dr. Berendi Péter, András édesapja volt, aki a 80-as évek derekán Németországban, egy autóbaleset után lábadozva töprengett magában egy B-terv című forgatókönyv kifundálásán. Ekkor villant eszébe egy matematikai egyenletbe csomagolt apai intelem: „Magyarországon 10 millió ember él, ebből körülbelül 4 millió férfi. A fenti 4 millióból 2 millió gyerek és idős, így ők számunkra kiesnek. A fennmaradó 2 milliónak maximum a fele hord nyakkendőt, ezek közül is hozzávetőlegesen félmillió az egyenruha részeként, mert katona, rendőr vagy éppen vámos. Tehát, marad félmillió potenciális ügyfél. Egy férfi szekrényében legalább 15-20 kravátli lóg, így ha beszorzod ezt az 500 ezret 15-20-szal, láthatod, hogy a nyakkendőből mindig meg lehet élni!” Az egyenlet végeredménye csak esetemben volt egy tanácstalan #akkorhányévesakapitány, bezzeg Berendi apuka rögtön tudta a helyes választ: nyakkendőt kell gyártani. Hatékony kis motivációs beszédet intézett az eredetileg mérnöknek készülő fiához, Andráshoz, aki az egyetemi társakat is mozgósítva rábólintott a mai profizmusból visszatekintve komikusan amatőr módon induló családi bizniszre. A foglalkozását tekintve varrónő nagymama szétbontotta fia egyik nyakkendőjét, és levette a szabásmintáját, majd az alapján legyártotta az első prototípust azon a varrógépen, ami ma a Roland Divatház előterében fogadja a látogatókat. Nem mellesleg én ebben a mozzanatban látom a sikerek motorját: szeretet, hagyománytisztelet, becsület és megbecsülés szövi át az életüket, márpedig ezen szavak némelyikének megértéséhez sokaknak mára értelmező kéziszótárra lenne szüksége.
 
Csak előre!
 
Presztízs MagazinNéhány év elteltével kinőtték az üstökösként szárnyaló nyakkendőüzletet. Jó időzítéssel ekkoriban jelentkezett náluk egy befektetőt kereső öltönygyár, amelyet fel is vásároltak. Ahogy András fogalmaz: – A mondás abban az esetben úgy alakult, hogy nem a nagy eszi meg a kicsit, hanem a gyors a lassút –, elvégre már egy bizonyos Darwin is megjegyezte, hogy nem a legerősebb vagy a legügyesebb példány marad életben, hanem az, aki leggyorsabban idomul a folyton változó körülményekhez. Az üzleti életben is folyton-folyvást változó körülmények mellett az első öltöny 1992-ben készült el. Ekkoriban olyan neves tervezőkkel dolgoztak, mint S. Hegyi Lucia vagy Náray Tamás, az első széria pedig még nem a Roland nevet kapta a keresztségben, hanem Héder-Paliknak nevezték, a két neves sportriporterrel kötött névhasználati szerződésnek köszönhetően. Az ötlet hatalmas sikert aratott, és a #hovátűntdamonhill formáció berobbantotta őket a köztudatba. András azóta is egy autodidakta marketing géniusznak bizonyul, hiszen ösztönösen tudta, hogy a legjobb reklám a szájhagyomány, és ha a termékeik mindenhonnan belekacsintanak a szemünkbe: – Számunkra a televíziós megjelenés a leghatékonyabb platform, ezt követi a ruhaszponzoráció és a direkt hirdetés.
A legtöbb cég nem mutatott hajlandóságot a termékszponzorációra, ők azonban az első pillanattól kezdve boldogan kistafírungoztak minden érdeklődőt, minek köszönhetően mára szinte minden televízióban ott mosolyognak a ruháik, de még a helyi kábeltelevízióknál is jelen vannak hirdetésekkel azokon a vidékeken, ahol működnek üzleteik.
Presztízs Magazin1998-ban kezdték el forgalmazni a zászlóshajójuknak számító Hugo Boss termékeket, 1999-ben megvásárolták a McGill öltönyüzemet, később pedig a Kaposvári Ruhagyárat. Ezt követően már a nagy nemzetközi márkák húzták a sorszámokat sorban állva az együttműködésért. A Burberry luxusmárka elnökét például kénytelenek voltak visszautasítani, mert nem kínáltak elég jó feltételeket, ami azért eléggé menőség, szerintem. A legzsonglőrebb periódusban közel harminc brandet képviseltek és pörgettek a levegőben, ám ez már mind a belső folyamatok tekintetében, mind a vevők számára nehezen volt követhető, ezért fokozatosan tisztították a portfóliót. – A Roland nem a fiatalokat célozza meg, sokkal inkább üzleti és alkalmi viselet. Ezzel a branddel csak annyi dolgunk van, hogy egy tökéletes terméket viszünk a piacra, jó ár-érték arányban – mondja Berendi András. Ugyanakkor a külföldi áruknál azt kell követniük, amit a márka előír. Tehát van előnye és hátránya is a márkaképviseletnek. Előnye, hogy nem kell stratégiában, piac- és brandépítésben gondolkodni, azt a partnerek készen hozzák. Hátránya viszont, hogy az egyes marketingeszközök hatékonysága, a hazai vásárlási szokások jelentős eltérést mutatnak még a régiós országokhoz képest is, de a forgalmazónak ebbe nincs beleszólása, követnie kell a márkatulajdonos előírásait.
 
---------------------------
A harmadik generáció
Immár András lánya is a vállalatnál dolgozik, sőt Szonja az egyik legfontosabb részleg igazgatója, friss fuvallatot, vagy inkább újhullámos forgószelet hozva a vállalat életébe. Szépen körvonalazódik tehát a hagyományos értelemben vett generációváltás. Mint apa és mint vezető egy személyben mondja, hogy erősen imádkoznak azért, hogy a fiatalok rájöjjenek, a világot itthon is meg lehet váltani, és persze reménykednek abban, hogy végül ők is a családi céget választják. – Ezt erőltetni nem lehet, mert attól mindenki szenved. A lányom is úgy kezdte, hogy eladó volt, aztán stylist, folyamatosan képezte magát iskolán kívül is, minden divattal kapcsolatos információt felszedett. Nem terveztünk neki ilyen gyors karriert, de váratlanul elment a korábbi márkaigazgató, és akkor megkapta a lehetőséget.
-------------------------
 
Kötelékben együtt küzdő közös csapat
 
Presztízs MagazinFia még egyetemista, őt a sportmenedzsment érdekli. A család nemcsak szenvedélyes jégkorongrajongó, hanem résztulajdonosa is a magyar bajnok MAC Budapest hokicsapatnak, mert bár András nem az edzettségéről híresült el (kisördög smile), de szigorúan nézőként nagy rajongója a legtöbb sportnak. Na meg aztán kár is aggódni, hiszen talán direkt a kedvéért divatba jött az úgynevezett apuka-test. – Nem adhatok mást, csak mi lényegem – mondja Lucifer hangján kedvenc idézetét Az ember tragédiájából, ami talán az egyetlen tragédia harmonikus életében, elvégre bátran kimondható, hogy a Sors már-már tenyéren hordozva szereti őt. Most nyilván berzenkedve sorolná az ellenérveit, mikor az élet kicsit türelemre intette a faltörő Kost, de figyelembe véve, hogy mekkora fákba vágta fejszéjét, melyek szépen mind, egyenként térdre hullottak a lába előtt, panaszra semmiképp nem lehet oka. Siker az, mikor a felkészültség szorgalommal párosul. András határozottan sikeres, így aztán, naná, hogy mögötte is áll egy nő. Egy törékeny, de határozott, halk szavú szép nő, aki már kidolgozta a használati utasítását a világ egyik legszimpatikusabb buldózeréhez. Ő a kohéziós erő, a családi ragasztó és nem utolsó sorban a cég és a család pénzügyminiszter asszonya. Azt mondják, hogy a munkában együtt eltöltött évek duplán számítanak egy-egy házasságban, ám ebben ők csodálatos ellenpéldák a szememben, hiszen egymást félszavakból, szemvillanásból is megértő álompárrá kovácsolódtak az évek során. Éva remekül választott nagyon nagybetűs Apát a gyerekeinek, mely tény alátámasztására temérdek történettel tudnék szolgálni, de szemernyi kétségem sincs, hogy akár csak egyetlen foszlány megemlítéséért szíve szerint kilövetne a sztratoszférán is túlra, mert úgy érezné, hogy hangos repedésekkel omlana össze a rettenthetetlen briganti szépen felépített látszata. Persze percenként lebuktatja magát önerőből is, például mikor firtató kérdésemre válaszul rávágja, hogy ő bizony az apuka oroszlán lenne az Oroszlánkirályból, ha és amennyiben rajzfilmhősként születne újjá. Nőnek a kis oroszlánok, de az ő sörénye még mindig fényes és tekintélyt parancsoló, a gyerekek pedig nem trónkövetelők, hanem kötelékben együtt küzdő közös csapat, ahogy azt az apjuktól és nagyapjuktól látták: szorgalommal, szívvel, éles szemmel és ésszel.
 
Az autómhoz sétálva a már megidézett Madách Imre kopogtat a fejemben: „Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni – ez az élet.” András persze mindig megtalálja, hiszen kétségtelenül győztesnek született. Azt gondolom, hogy a világot felosztották ragadozókra és áldozatokra, ő pedig egy egyértelmű ragadozó: elegáns, magabiztos és stílusos győztes matéria. És a barátom.
Még nincs értékelve