Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A Die Welt elemzi a magyar teljesítményt

forrás: mti | 2011.06.29. |
A Die Welt elemzi a magyar teljesítményt
Európa vad kelete címmel közölt elemzést a magyar európai uniós elnökségről szerdai számában a Die Welt.

A német konzervatív napilap brüsszeli tudósítója, Stefanie Bolzen az írás alcímében hangsúlyozta: a hat hónapos magyar EU-elnökség megmutatta, hogy az új tagállamok egyre inkább önállósodnak Brüsszellel szemben.     
    Bolzen felidézte Orbán Viktor miniszterelnök januári meghallgatását az Európai Parlamentben, majd leszögezte: június 30-án, amikor véget ér a magyar EU-elnökség, megállapítható, hogy annak európai mérlege nem marad el a miniszterelnök januári szereplése során keltett várakozásoktól. Sem kormányfőként, sem az EU soros elnökeként nem hagyta magát túlságosan  befolyásolni az EU képviselői által. "Az egy éve hivatalban lévő miniszterelnök új alkotmányt adott Magyarországnak, amely évekre meghatározza az ország fejlődését, gyengíti a hatalmi ágak szétválasztását, aláássa az alkotmánybíróságot, Orbán hívei hosszú távon kulcspozíciókban maradhatnak. Emellett a heves tiltakozások ellenére és csak apróbb változtatásokkal keresztülvitt egy médiatörvényt, amely heteken át felháborodást váltott ki" - írta a német lap brüsszeli tudósítója.  
    Európa megismerhetett egy olyan új politikus-típust, amelyet meg kell tanulnia kezelni. Miközben a 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott tagállamok vezetői a rivaldafény helyett inkább a "hátsó sort" keresték, Orbánnal új öntudat "érkezett" Brüsszelbe - fogalmazott a tudósító, utalva arra, hogy a miniszterelnök elsősorban a nemzeti érdekeket tartja szem előtt, az uniót  egyfajta "ellenpéldának" tekinti, mégpedig olyan magabiztossággal, amely közel áll az arroganciához.
    Orbán strasbourgi és brüsszeli fellépései megmutatták: elmúlt az az idő, amikor az új tagállamoknak a hallgatás lehetőségét kellett kihasználniuk, ahogy azt Jacques Chirac akkori francia államfő ajánlotta. A saját úton járás a tudósító szerint ugyanakkor senkit nem lepett meg. A jobboldali konzervatív Orbán ugyanis már 2001-ben kifejezésre juttatta, hogy "az Európai Unión kívül is van élet." Akkoriban ezért választási vereséggel fizetett, ma azonban hívei megtapsolják ezért - írta Bolzen.
    A magyar miniszterelnök - mint a tudósító fogalmazott - az otthoni hangulat miatt láthatóan nem hagyta, hogy Brüsszelből diktáljanak neki, az európai színpadot inkább arra használta fel, hogy politikáját otthon jól eladhassa. A cikkíró ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor a napokban Ven Csia-pao (Wen Jiapao) kínai miniszterelnök előtt kijelentette, hogy Magyarországnak újfajta szövetségekre és újfajta szövetségesekre van szüksége. Felidézte azt is, hogy a március 15-i nemzeti ünnepen elhangzott beszédében elutasított mindenfajta "diktátumot" Brüsszelből is.
    A tudósító szerint a jövő mutatja majd meg, vajon ez a magabiztosság jó-e az európai projekt számára, ugyanis a felelősségvállalás készségéről tanúskodik. Vagy pedig arról, hogy az Európai Unió egykor erősen elkötelezett közép- és kelet-európai híveiből olyan államok lettek, amelyek elsősorban nemzeti kategóriákban gondolkoznak.
    A cikkíró a továbbiakban felidézte Orbán Viktor legutóbbi brüsszeli, az Európai Tanács - magyar elnökség alatti utolsó - ülését követő sajtóértekezletét. A  kormányfő - mint írta - tudatta, hogy a magyaroknak köszönhetően Európa erősebb lett, mint hat hónappal ezelőtt volt. A tudósító szerint még ennél is mélyebb benyomást keltett Orbán zárszava. A 48 éves politikus - fogalmazott Stefanie Bolzen - "teljesen megfeledkezett" a vitatott médiatörvény miatti heves bírálatokról - amelyekre az ország módosításokkal reagált -, továbbá az új alkotmány kidolgozásával kapcsolatos kritikákról, és azt hangoztatta, hogy Magyarország visszaszerezte hitelességét és hírnevét.
    A német újság tudósítója szerint az vitathatatlan, hogy a magyarok az unió elnökeként "a munka szintjén" sikereket mutathatnak fel. A sikerek sorában egészen elől áll Horvátország 28. tagállamként történő csatlakozása - írta a szerző, emlékeztetve arra: az év elején még aligha adott bárki is esélyt a magyar külügyminiszter, Martonyi János azon kijelentésének, hogy június végéig sikerrel lezárulhatnak a Zágrábbal való csatlakozási tárgyalások.
    A tudósító utalt arra, hogy a schengeni térség tervezett bővítését, Románia és Bulgária - Magyarország által támogatott - csatlakozását a "régi EU" kételyei miatt ideiglenesen el kellett halasztani. A sikerek között említette az újság ugyanakkor a magyar kezdeményezésre jóváhagyott európai szemesztert, ami az Európai Bizottság számára lehetővé teszi az egyes tagállamok pénzügyi tervezésének - még korai szakaszban történő és átfogó - befolyásolását. Ugyancsak kiemelte a lap az euró megmentését és a stabilitási paktum reformját célzó, a magyar elnökség által erősen szorgalmazott intézkedések elfogadását. Külön említette a szerző az elhatározott közös európai romastratégiát, amely az Európában élő 12 millió roma helyzetének javítására hivatott, és a sikerek között utalt a tudósító a Duna-stratégiára is.

 

Még nincs értékelve