Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Akik nem akartak megérkezni...

Nagy utazók a világirodalomból

Tamás Nándor | Patyus Ferenc & archív | 2011.10.18. |
Akik nem akartak megérkezni...
"De igaz utazók azok csupán, kik mennek, hogy menjenek, s szivük mint léggömb ring odább, kik bolygó végzetük sodrától nem pihennek, s ezt hajtják egyre csak, nem tudva mért: Tovább!" Ezen írásnak talán nem lehetne helyénvalóbb felütése a fent idézett Charles Baudelaire-soroknál. A francia költészet egyik tizenkilencedik századi géniusza Az utazás című művében olyan tömény esszenciáját adja az úton levés kényszerének, amelyre csak a legnagyobbak képesek. Bár ma már néhány óra alatt távoli földrészekre is eljuthatunk, azonban száz-kétszáz évvel korábban komoly megszállottságot követelt a vándortól az idegen tájak megismerése. Baudelaire, a "léggömbként ringó szívű" mester, természetesen nem csupán pennájával próbálta érzékeltetni a csavargás gyönyörét, de egész lényével is demonstrálta: úton lenni a boldogság. Nem volt ezzel egyedül…

Baudaleire-nek hányattatott gyermekkora volt, apját hétéves korában elvesztette, majd miután anyja ismét férjhez ment – ezúttal egy katonatiszthez –, minden és mindenki ellen lázadni kezdett. Húsz esztendősen Calcuttába indul, de csupán Mauritius- és Bourbon-szigetekig jut, majd néhány hónap elteltével visszatér Párizsba, ahol aztán a mozdulat nélküli, belső utazásra teszi föl életét. Alkohol és ópium lesznek lelkének vitorlás hajói, no meg persze a szerelem, annak nem ritkán csupán testiségig jutó valója. Egyik fő műve, A mesterséges mennyországok erről a végtelen mámorról, a test, valamint az emberben megteremtett isteni jelenlét vékony húrjának végtelenségig való megfeszítéséről szól. "Rúgjatok be, szakadatlanul. Minden ebben van: ez az egyetlen kérdés. – Hogy ne érezzétek az Idő rettentő súlyát, mely vállatokat töri és a föld felé görnyeszt: be kell rúgnotok, szüntelenül” – írja a Romlás virágaiban. Azt, hogy továbbra is elvágyódott mindenhonnan Albatrosz című költeménye is hűen kifejezi: "Szárnyán kalandra szállt, - most sántit suta félsszel, Még tegnap szép csoda, ma rút s röhejre készt".

 

Életmű, négy esztendő alatt

Az 1800-as évek Franciaországban, nem sokkal a '67-ben elhunyt Boudelaire előtt, 1854-ben látta meg a napvilágot a világirodalom egyik legnagyobb géniusza és egyben elkötelezett utazója, Arthur Rimbaud. A költőzseni mindössze harminchét évbe sűrítette bele azt, amit más földi halandónak időnkét kilencvenszer háromszáz-hatvanöt napjába sem sikerül. Tizenöt és tizenkilenc éves kora között megírta összes költeményét, azt követően – és persze azt megelőzően is – úton volt, amerre a lába vitte. Alkotásának négy éve alatt lerakta a szimbolista költészet alapjait. Bár Charleville-ben született és a nem túl távoli Marseille-ben halt meg, hatalmas vargabetűk röpítették a bölcsőbeli felsírástól a halálhörgésig.
Presztízs Magazin
A pályatárs, Paul Verlaine-hez fűződő homoszexuális viszonya révén is hírhedtté vált Rimbaud a múzsa utolsó csókját 1873-ban törölte le, felhagyott a versírással és előbb Anglia, majd Németország felé vette útját. Onnan gyalog Olaszországba ment, kis kitérő után Batávia volt a cél, ahová immár Hollandiában besorozott katonaként érkezett meg a törékeny ifjú. Évekkel később végképp elnyelte az út, mindenféle mesterséget űzvén (kávé- és fegyverkereskedő, építési vállalkozó, felfedező is volt) bejárta többek között Skandináviát, Szomáliát, Ciprust, Egyiptomot és Abesszíniát. Ez utóbbi helyen vadházasságban élt egy helyi nővel. Ekkor már alaposan feloldódott a zöld méregben, azaz az abszintban, amely mindenféle utakra segítette kócos, kóborgó lelkét. 1891-ben, mindössze harminchét évesen egy daganat nőtt a lábán, betegségének gyilkos szorításából az amputáció sem szabadíthatta ki, hazatérvén az égbe költözött.
A franciák egyébként nagyon „erősek voltak” a csavargásban, elég csak további példaként Antoine de Saint-Exupéryt felhozni. A pilóta az írás mellett mániákusan szelte az eget, halálát is egy repülőgép-szerencsétlenség okozta. A kis herceg című főművében olvasás közben bolygók közt utazhatunk, az űrbéli szárnyalás az 1944. július 31-én bekövetkezett tragédiát követően az író számára akár meg is valósulhatott…
 

Végig a 66-os úton

 
Az utat igazán misztikummá a beatnemzedék legismertebb írója, Jack Kerouac emelte, akinek Az úton című regénye minden olvasni, utazni és az életet más szemszögből szemlélni vágyó embernek papírra vetett alfája és omegája, amíg csak el nem süllyed a jelenlegi civilizáció korhadt bárkája. Az ötvenes évek Amerikájában játszódó, '57-ben megjelent alapmű Kerouac Államokbeli kalandozásaiból merít, pontosabban annak szinte plasztikus leírása. A regény egyik főhőse – az író mellett – Dean Moriarty, aki a spontán sodródás és a végtelen beszélgetések elkötelezett híve volt. Úgy élte az életet, ahogyan a gyermek habzsolja a szülinapi tortáját, mit sem törődve a később megsajduló fogakkal és a gyomorrontással, mindent bekebelezni itt és most!
Az örökkön úton lévő, állandóan nyüzsgő, nyughatatlan Moriartyt Jim Morrison, a legendás The Doors együttes fiatalon elhunyt frontembere is példaképeként emlegette visszaemlékezéseiben. Mint tudjuk, Jim kamaszként autóstoppal járta az országot, majd később a banda énekeseként az egész Földet beutazta, whisky, marihuána, kokain, heroin és ki tudja még mi által hajtott utazásairól nem is beszélve…
Persze, hiba lenne azt gondolni, hogy az egyetemes irodalomtörténet
Presztízs Magazin
számára oly' sokat adó magyarok nem „termelték” ki a maguk nagy kóválygóit! Ugyancsak kiragadott példaként említve: a két diktatúra által is üldözött Faludy György szinte egész életében menekült a politikai rendszerek és az előítéletek elől, holott vélhetően egy-egy tanulmányutat, vagy nyaralást kivéve talán sosem hagyta volna el huzamosabb időre szeretett hazáját, Magyarországot. A poéta a teljesség igénye nélkül járt Bécsben, Grazban (e helyeken tanulóként s nem üldözöttként), Párizsban, Marokkóban, New Yorkban, Londonban, Máltán, Firenzében és Torontóban. A második világháború után hazatért abban a hitben, hogy a nyilas diktatúra után már valóban eljő a szabadság, de a kommunisták hatalomra jutását követően Kistarcsára, majd Recskre internálták. Életútja ezen állomásainak versek, és a 2006-ban meghalt költő memóriájában megmaradt képek állítanak elborzasztó emléket.
Faludy Villon-átköltési is csak azt támasztják alá, a csavargás egy életforma, sem tanulni, sem megtagadni nem lehet. Ahogyan francia költő írja a Ballada a senki fiáról című versében:
 
„A győztes ég fektette rám a sátrát,
a harmattól kék lett a homlokom,
s így kergettem az Istent, aki hátrált,
s a jövendőt, amely az otthonom”.
 

Szüzek és víg özvegyek

 
Egészen más okból kell megemlítenünk szerény tanulmányunkban Krúdy Gyula nevét. A nyíregyházi, debreceni, nagyváradi újságíró éveket követően Budapestre érkező író nem saját maga gyakori helyváltoztatásával illik bele az általunk felskiccelt képbe, hanem egy bizonyos úriember, Szindbád miatt. Krúdy eme, a világirodalom legfényesebb lapjaira kívánkozó hőse, egészen más utat kénytelen bebolyongani. Szindbád női szívek ingoványáról asszonyi keblek izzó lápvidékére lépdel, ott jár ő, ahová férfiember legvággyaltelibb álmaiban sem merészkedik.
Nem véletlen Krúdy fohásza sem: „Isten áldjon meg benneteket, drága jó nők, asszonyok és szüzek, grófnék, kereskedőnék és félbolond zsidónék, akik remegő ajakkal, hitetlen mosollyal, de vágyakozó, elámult szívvel hallgatták, ha Szindbád telehazudta a fejeket, a lelkeket, a szíveket hangulatokkal, színekkel…”
A nők aztán mind-mind belehaltak kissé Szindbád szemérmetlen és szüntelen csábításába és a hölgyszívek közötti bolyongás csiholta tűz végül a főhőst is felemésztette.
És mégis, minden reggel újra kellett kezdenie, mert nem létezik más út.

 

Átlag: 5