Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Az apaforradalom sürgetője

Legyen az apa is része a családnak!

Privacsek András | Pálfi Balázs-PROFIMEDIA-RED DOT | 2018.02.28. |
apa, apák, apaság
Az apaforradalom sürgetője
Léder László huszonévesen veszítette el édesapját. Innentől kezdve gyökeresen megváltozott családja élete. Pszichológusként belevetette magát az apaság témakörébe, tavaly megalapította az Apa Akadémiát és azért harcol, hogy az apákat is teljes jogú családtagként kezelje a társadalom.
„Az apa nem egy szatellit, ami kering a család körül”
 
– Miért tartja fontosnak, hogy a családokon belül rendszeresen kiemelje az apák szerepét?
– Sajnos a legtöbb ember fejében zavar van, nem igazán tudják, hogy mi az apák családon belüli szerepe. Az apa nem egy szatellit, ami kering a család nevű bolygó körül, hanem annak szerves része. Ma még mindig ott tartunk, hogy apa szerzi a pénzt, anya pedig pelenkáz. Ez nem oké, egy családnak mindkét szülőre egyenlő arányban van szüksége. Ha hiányzik az apa, eltolódik a nevelés.
Presztízs MagazinValakinek viszont el kell tartania a családot…
– Ez tény, de meg kell keresni a megfelelő arányokat. Egyelőre még a legfejlettebb országokban sem sikerült megoldani ezt a problémát. Svédországban és az Egyesült Állalmokban például már teljesen normális és elfogadott dolog az apaszabadság, sőt, szankcionálják, ha valaki nem veszi ki. Az elmúlt száz évben nagyon sokat változott a munkakultúránk. A XX. század elején a lakosság 90 százaléka mezőgazdaságból élt. Akkor is reggeltől estig dolgoztak az apák, de vitték a gyerekeket a mezőre, a vásárokba, legtöbbször az anya is jelen volt, a család együtt élt. Ma már ezt ilyen formában lehetetlen lenne megtenni.
Mi a megoldás?
– A kétkeresős család, de ennek eléréshez persze kellene egy kis apaforradalom. A munkakultúránk egyáltalán nem modern, ezen kellene változtatnunk. Hollandiában a nők 61 százaléka részmunkaidőben dolgozik, itthon ez csak 4 százalék, a férfiaknál még kevesebb. A produktumalapú, és nem a földrajzi helyhez kötött munkáé a jövő. Ha ebben lenne változás, akkor a nők és a férfiak is többet dolgozhatnának otthon vagy rugalmas munkaidőben. Szerencsére Magyarországon is egyre több a magát családbarát munkahelynek mondó cég, ezek viszont csak az anyákkal foglalkoznak, az apákkal már kevésbé.
 
„A férfiak vágynak az apaságra”
 
Mennyire érett a magyar társadalom az apaforradalomra?
– Egyelőre a felismerés szintjén vagyunk. Kétségtelenül jobb a helyzet, mint tíz vagy tizenöt éve volt, ami abban merül ki, hogy egyre többen és egyre több helyen beszélnek a problémáról, de megoldás nincs. A férfiakat feszíti a téma, ezt nap mint nap tapasztalom. Nem jó, ha a feleség, vagy az anyós kiveszi az apa kezéből a gyereket, mondván, „te ehhez úgysem értesz, ez nem a te feladatod”. Aztán pedig mindenki csodálkozik, hogy a kicsi nem hallgat az apjára. Sajnos elképesztő terhelés alatt van egy család minden szempontból, de a munkaadóknak fel kellene ismerniük, hogy egy apa nem fog úgy teljesíteni a munkahelyén, ha két síró gyermeke van otthon. Egy férfinak sokkal jobban hiányoznak, mint ahogy azt mainstream média sugallja. Vannak, akik életmódot, munkahelyet váltanak, de nagy változást akkor lehetne elérni, ha ezt sokkal nagyobb arányban tudnák megtenni a férfiak.
Presztízs MagazinAz elmúlt egy-két évtizedben egyre kevesebben vállalnak gyereket. Vágynak-e ma a férfiak az apaságra?
– Az a tapasztalatom, hogy egyértelműen igen. Érdekes, hogy a felmérések szerint például sokkal több huszonéves férfi szeretne gyereket, mint nő. Nem létezik az a sztereotípia, amit a hollywoodi filmek sugallnak: a nő elmondja a párjának, hogy várandós, ő pedig kikészül, és elmegy a kocsmába leinni magát. Ami probléma, hogy mindkét nemnél kitolódott és egyre jobban kitolódik a gyerekvállalás. Svájcban és Svédországban például nemzeti program indult annak érdekében, hogy lejjebb vigyék az első szülés életkorát, ezzel ugyanis sok egészségi-egészségügyi problémát lehetne csökkenteni. Egyértelműen kimutatható például, hogy a mai 35-40 éves férfiak termékenysége nagyjából fele az ötven évvel ezelőtti 35-40 évesekének, és nyilván ez folyamatosan csökken. Az is egy izgalmas és biológiailag kimutatott tény, hogy minél idősebb egy férfi, annál nagyobb az esélye arra, hogy lánya születik. Az pedig becsapás, hogy a fiatal férfi még nem érett az apaságra, a biológiai program ugyanis beindul benne, életkortól függetlenül. Huszonévesen is lehet valaki felelősségteljes, Bethlen Gábor például 23 évesen lett Erdély fejedelme – és nem is csinálta rosszul… A várandóság alatt egyébként a férfi szervezetében elkezd csökkenni a tesztoszteron. Minél jobban bevonják az apát a szülésbe, az elején a gyerekkel való foglalkozásba, annál jobban átalakul az agya. Ilyenkor szinte csak a kicsire figyel, teljesen másképp gondolkodik egy kisgyermekes apa. Az elmúlt 2-3 évben érte el a magyar társadalmat ez a téma. A mostani fiatalok másképp viszonyulnak ehhez, keresik az aktív apaságot, férfiasnak tartják, már nincs az a stigma, hogy babakocsit tolni nem férfias.
 
„A válások jelentős része nem indokolt”
 
Presztízs Magazin Mennyiben neveli másképp egy apa a gyermekét, mint egy anya?
– Vannak érzékelhető különbségek. Az apai játék például központi dolog, ilyenkor mi is kiélhetjük a gyermeki énünket, de a kommunikációban is van eltérés. A legtöbb apa ösztönösen a gyermek aktuális értelmi szintje fölött magyaráz, ezzel is húzza felfelé. A játék pedig – bár ezt nem tudatosan végezzük – önmagában komplex személyiségfejlesztő program. Izgalmas az is, hogy a kutatások szerint a fiúk és lányok nemi identitásának kialakulásában, vagy például a pályaválasztásban az apák szerepe meghatározóbb lehet, mint az anyáké. Sokan csodálkoznak, amikor elmondom, hogy az apák szeretetnyelve az érintés, míg az anyák inkább többet beszélnek a gyermekeikhez.
Mennyire okoz törést egy gyermek fejlődésében, ha a szülei elválnak?
– Azt senki nem meri kijelenteni, hogy válás után a gyermek biztosan sérül. Nagyon sok múlik azon, hogy milyen marad a viszonya az apjával, milyen közegben nő fel, van-e valaki, aki átveszi az apa szerepét, például báty, nagyapa, edző. Az viszont biztos, hogy az apa hiánya nagy rizikót foglal magában. Olyan családban, ahol a válás után is gondok vannak, például munkanélküliség, nagyobb eséllyel „csúszik le” a gyermek. Sajnos Magyarországon 100 házasságból 55 válással végződik, de meggyőződésem, hogy ezek jelentős része nem indokolt. Olyan világban élünk, ahol ez teljesen elfogadott, nem tudunk problémákat megoldani, inkább az egyszerű, de veszélyes utat választjuk.
Egy válás után mi a legjobb a gyermeknek?
– Meggyőződésem, hogy a váltott elhelyezés – aminek különböző formái léteznek – legtöbbször 2-2 hét anyánál és apánál. Fontos, hogy az apának a válás után is megmaradjon a jó viszonya a gyerekkel. Kimutatható tény, hogy akiknek jó a kapcsolatuk az apjukkal, szerencsésebbek lesznek a párválasztásban, kevésbé lesz rájuk jellemző az erőszakosság. Sokan azt mondják, csak a gyerek miatt nem érdemes együtt maradni, ha gondok vannak a párkapcsolattal. Én azt mondom, ha egy házasságot meg lehet menteni, akkor mentsük meg, mindegy, hogy mire hivatkozunk. A gyerekek megbocsátók, ha látják, érzékelik, hogy átmenetileg nincs rendben valami anya és apa között, könnyedén felmentik a szülőket. Nem biztos, hogy a válás a megoldás, egy gyereknek az apjára és anyjára egyformán szüksége van.
 
 
Presztízs MagazinNÉVJEGY
Léder László
Születési idő, hely: 1970. január 12. Budapest
Családi állapota: Nős, egy hétéves kislány édesapja
Foglalkozása: pszichológus
Szakterületei: szervezetfejlesztés, vezetőképzés, modern apaság kérdése
Tanácsadó nyelvek: magyar, angol, német
 
 
 
A Futrinka utcától Columboig
Léder László így vall magáról és munkáiról: „Az elmúlt 20 évben közel 100 vállalkozással kerültem tanácsadói kapcsolatba. Igazi Futrinka utca: egyszemélyes kényszervállalkozás, családi nagyüzem, franchise hálózat, multinacionális holding. Hogy mit csináltam pontosan? Columbo felügyelő összes feladatát: gyilkos konfliktusok és félreértések feltárását és megoldását, (szervezetdiagnosztika), vesztesnek tűnő vállalkozások megerősítését és felemelését (tréning és coaching), haszontalan dolgok leválasztását a lényeges folyamatokról (folyamatszervezés, veszteségcsökkentés, KAIZEN). Akadt olyan munkám is, ahol igazi tolvaj okozta munkahelyi problémákat kellett orvosolnom (csapat újraépítése), és segítettem bankfiók alkalmazottainak talpraállását egy fegyveres támadás okozta sokk után (mentálhigiénés támogatás).”
 
 
Presztízs MagazinApa Akadémia
Léder László 2017-ben hozta létre az Apa Akadémiát, amely keretein belül rendszeresen tart előadásokat az apaságról apáknak és anyáknak. Tavaly ősszel az alábbi témái voltak az előadássorozatnak:
- Az apaság születése. Ösztön vagy tanulás? Az „on-line apaság” bekapcsolásának művészete
- Apaként válás után. Válásmegelőzés és válásmenedzsment. Hogyan maradhatunk azok, akik vagyunk, és min kell változtatnunk az apa-gyerek kapcsolat megmentésért és megtartásáért?
- Apa és a kamaszok. Az apa-gyerek kapcsolat főpróbája? Előadás és beszélgetés a kamaszkor legfontosabb apai kérdéseiről és konfliktusairól. Megoldások, jó gyakorlatok, elkerülendő apa-csapdák közös megbeszélése.
Az előadássorozat hasonlóan izgalmas témákban 2018 februárjában folytatódik. A pontos programot a lederlaszlo.com oldalon lehet megtalálni.
Még nincs értékelve