Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Az eredeti barokk pompa

Művészettörténeti szenzáció a zirci templom restaurálása

Müller Anikó Hanga | Benkő Péter | 2010.08.04. |
belföld, templomok, Zirc
Az eredeti barokk pompa
Zirc, a Magas-Bakony festői fekvésű kisvárosa több mint 900 éves múltra tekint vissza. Története (lényegileg) a ciszterci apátsághoz fűződik.
Anyaföld, oltár, katedra
 
A középkori apátság alapítása előtti időkből egyetlen történelmi feljegyzés maradt. A Képes Krónika leírása szerint 1060-ban a zirci udvarházban halt meg I. András király. Itt ravatalozták fel, s innen szállították az általa alapított tihanyi apátságba, ahol az altemplomban helyezték örök nyugalomra. A ciszterci szerzeteseket III. Béla király hívta be az országba Franciaországból, a clairvaux-i  Szent Bernát apátságából, 1182-ben. A ciszterci szerzetesek alapeszménye: az „ora et labora” (imádkozzál és dolgozzál), melyben a munka a középkorban főként kétkezi, földművelő, a modern kortól, a 19. századtól pedig leginkább szellemi, a középiskolai gimnáziumaikban való nevelést-oktatást jelenti.
 
Az éber daru
 
felső címerkép
A zirci apátság címerében az egyik lábát felemelő, abban kavicsot tartó daru látható. Ezt az ábrázolást, az apátság mély értelmű szimbolikájával együtt a századok során megőrizte. Plinius Maior (*23, + 79) „A természet történetének 37 könyve” című művében ír a daruról, mely az ókorban szent madárnak számított. Zárt közösségben repül szépen rendezett V alakban, élén a sejtelmes hangjelzéseket adó vezérdaruval. A csapatban mindig van egy őrálló, aki egyik lábában követ tartva őrködik társai pihenésén. Ha maga is elszunyókálna, elejti ujjai közül a követ, s az a vízbe, vagy másik lábára hullva felébreszti őt. Így lett a daru az éberség, a hűség, a szerzetesi élet megtestesítője.
A 12. század végén a végtelen bakonyi erdőség közepén óriási építkezésbe kezdtek a szerzetesek. „… építőanyaggal megrakott szekerek csikorogtak az úton, az ősi csendet favágók zaja veri fel, kőfaragók vésik, csiszolják az ablakokat, a pillérkötegek egyszerű, nemes díszeit, zsindellyel megrakott kocsik állnak meg, mindenhol munkáskéz serénykedik, most épül Zirc.” (Horváth Konstantin). Grandiózus méretű templom és monostor épült későromán-koraigót stílusban. Ma mindebből három emlék látható. Egy pillérköteget az utókor az eredeti helyén megőrzött. Egy feliratos kőlap a mai barokk apátsági templom Szentháromság oltáránál található. Az apátság hátsó udvarában pedig a középkori apátság egykori keleti szárnyának helyreállított romjai is megmaradtak.
A török hódítás következtében a 16. század közepén mind az apátság, mind a falu teljesen elnéptelenedett, és 150 évig lakatlan maradt. Zirc újjáalapítása az 1700-as évek elején kezdődött.
 
Kőcsipkés tornyok
 
A régi épületek romos állapotban voltak, ezért a sziléziai Heinrichauból érkező szerzetesek elhatározták, új templomot és kolostort építenek, melyet Wittwer Márton tervezett. A középkori templom – melynek a romok mellett még ép ablaknyílásai, falai, pillérei is voltak – nem felelt meg a barokk művészi ízlésvilágának. Lebontották, a még álló falakat felrobbantották, köveit építőanyagként felhasználták. A templom alapkövét 1732-ben rakták le, s 1752. június 4-én szentelte fel Padányi Bíró Márton veszprémi püspök. Az építkezés monumentalitását jelzi, hogy az alapozási munkák hat évig készültek, közel hat méter mélységben. Mint minden ciszterci templomot, a zircit is Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, melyet Zirc alapítása 800 éves jubileumának évében VI. Pál pápa basilica- minor rangra emelt.
A templom a barokk stílusjegyeit viseli magán, de a vakolat nélküli kváderkövekből épült falak, a kőcsipke-díszítésű tornyok páratlanok barokk-kori építészetünkben. A főoltárkép Anton Maulbertsch alkotása 1752-ből való, Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. Valószínűsíthető, hogy az ő munkája a Szent Kereszt oltáron látható ovális alakú festmény is, mely Mária
Presztízs Magazin
Magdolnát ábrázolja. Az oltárokat és egyéb fafaragásokat pápai pálos szerzetesek készítették. A teljes belső berendezés 1770-re készült el. Az 1752-ből származó szószék alkotója ismeretlen. Mellvédjét három dombormű díszíti, melyen a keresztény hit legfőbb igazságait, és egyben három legnagyobb ünnepét ábrázolják: Jézus születését, feltámadását és a Szentlélek eljövetelét. Az orgonaszekrény párkányán Dávid király és zenélő angyalok szobrait látjuk, s rácsodálkozunk az áttört, faragott orgonakarzat páratlan szépségére. 1754-ben készült a barokk nagyorgona, ezt 1901-ben lebontották, helyére romantikus hangszert építettek. Az 1998-ban befejeződött felújítás eredménye a három billentyűsoros, 44 regiszteres koncertorgona. Sípjainak száma közel háromezer. A szentélyben álló kisorgona 1770-ből való. Vele szemben, a szerzetesek emeleti folyosójáról nyíló hármas domború ablakkal, zárt oratórium épült. Az üvegablakok közül kiemelkedő a Szent Imrét ábrázoló, melyet Kratzmann Ede készített 1891-ben.
 
 Káprázatos eredeti barokk pompa
 
A templom freskóit Wagmaister József festette, az építéssel egyidejűleg
 
1744-48 között, melyet 1891-ben Innocent Ferenc átfestett. 1997-ben, egy átfogó restaurálás során fantasztikus felfedezést tettek a restaurátorok.
Presztízs Magazin
Lemosva néhány helyen az átfestést kitűnt, hogy a kései festő nem megtisztította és kijavította, hanem erőteljesen átfestette a festményeket. Megváltoztatta a képek jellegét, az alakokat, arcokat „megöregítette”, a színek, formák komorrá, sötétté váltak, ahogy az egész templombelső is. Megdöbbentő volt, amikor is egy idősebb, szakállas, bajuszos férfi arca alól egy fiatal fiú képe tűnt elő. Ugyanilyen meglepő Szűz Mária „átváltozása” a kisdeddel, vagy a képek melletti ornamentika alatt talált világos, színpompás virágfüzérek és vázák. A falak festésénél eredetileg világos pasztellszíneket használtak, nem azt a sötét márványutánzatot, amit a felújítás előtt láthattunk. Művészettörténeti szenzáció, ami a zirci bazilikában történt, mert jóllehet, a műemléki zsűri eleinte nem javasolta az átfestés lemosását, azaz annak kockázatát, mit találnak alatta, illetve mennyire ép az eredeti állapot. A felújítást vezető Lékai H. Jusztin atya kitartó, lelkes, áldozatos odaadó munkájának köszönhetően a nagy terv megvalósult, s ma egykori barokk pompájában ragyog a templom. Ha kétszázötvennyolc évvel ezelőtt beléptünk volna, közel e látvány tárult volna elénk.
 
 Előtűnt az aranyozás
 
A templom teljes berendezése – padok, stallumok, mellékoltárok, gyóntatószékek, szobrok, orgonaszekrény – fából készült, közülük a felépítmények fenyőből, a szobrok és díszítések hársból. A berendezés az elmúlt 260 év alatt igen nagymértékben károsodott, a szú- és gombafertőzés következtében. A restaurátorok a mellékoltárokat az alapig szétbontották, és
Presztízs Magazin
műhelyükben fertőtlenítés, szútalanítás, műgyantával való átitatás és megerősítés után újraépítették, visszaállítva az eredeti állapotot. 1891-ben ezeket a berendezési tárgyakat is sötétre, az aranyozott szobrokat pedig fehérre festették. A restaurálás után, az átfestés nyomait lemosva a barnás, sötét festés alól vidám hangulatú, vörös és kék márványfestés, a szobrok esetében az eredeti dús aranyozás került elő, kiváló minőségben. Nagy átlagban csupán 1-5 százalékos javítást, kiegészítést igényelt. A tisztítás igen aprólékos munkafolyamat volt, a helyreállítás mintegy tíz évig tartott. A vastag festékréteget centinként haladva, mechanikus úton kellett lepattintani, majd szerves oldószerrel letisztítani a lakkmaradékot. A szobrokról a fehér átfestést vegyszerekkel távolították el. A restaurálást kizárólag magyar szakemberek végezték, a festményeket Král Éva és Felhősi István, a faberendezéseket Bíró László, Budai Sándor, Csanda Jenő, Dabrónaki Béla, Jeney Zoltán, Juhász Györgyi, Marjai Zoltán, Radovics Krisztina, Szalay György, az üvegablakokat: Perlaki József.

 

Átlag: 5