Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Az érintetlen természet maradványai – határok nélkül

Ritka, védett növény- és állatfajok otthona – a Fertő-Hanság Nemzeti Park

Benkő Péter | Molnár László | 2010.09.01. |
Az érintetlen természet maradványai – határok nélkül
Hazánkban 1991-ben alapították meg a Fertő-táj hazai részét magában foglaló Fertő-tavi Nemzeti Parkot, Ausztriában ’92-ben a Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel-t. A határon átnyúló, közös nemzeti parkot 1994-ben avatták. Ekkor csatolták hozzá a Hansági Tájvédelmi Körzetet, majd hamarosan a Répce-menti területeket. A változatos tájegységhez nagyszámú ritka, védett, értékes növény- és állatfaj kötődik. A Fertő-Hanság Nemzeti Park hazánkban közel 24 ezer, Ausztriában 10 és fél ezer hektáros. Mozaikos szerkezetű. Védett területei nem összefüggőek: jelentősebbek a Fertő-táj, a Hanság, a Tóköz, valamint a Répce-mente. A park egyharmadán gazdasági tevékenység sem folytatható. A kezelt természeti övezetben az extenzív területhasználat biztosítja az értékek megőrzését.

A Fertő-táj a Fertő-tavat, a körülötte elterülő nádast, a part menti szikes, mocsár- és lápréteket, s a Fertőmelléki-dombsor egy részét foglalja magába. A Hanság-medencéje, vízrendszere egykor összefüggött a Fertővel. A tőle délre található Tóköz részei a Barbacsi-, illetve a Fehértó környéke. A parkhoz tartozik a Répce szabályozatlan, Nagygeresdtől Répceszemeréig tartó szakasza.

 Országos jelentőségű kétéltű- és hüllőállomány
 
A Fertő magyar oldalának nagy része nádas mocsár. Növényvilága foltokban gyékényes és telelősás állomány, a part mentén magas sásosok. A növényfajok közül kiemelhető a közönséges rence mellett a belső tavakon előforduló, védett tengermelléki káka. A mocsár állatfajokban is rendkívül gazdag.A több száz rovar – lápi szitakötő, díszes légivadász mellett - itt él a rejtett életmódú farkos állaspók. A tóban kimutatott 35 halfaj közül a réti csík természetvédelmi jelentőségű. A kétéltű- és hüllőállomány országosan egyedülálló! Békák, gőték, unkák, varangyok tízezrei fejlődnek a nádas mocsárban és vonulnak a fertő-parti közúton!
Presztízs Magazin
A leglátványosabb értékek a madarak – a nagy kócsag több mint 700 párral fészkel, százával költ a nyári lúd és a vörös gém. Rendszeres lakó a kanalasgém, bölömbika, üstökös- és törpegém, üstökös- és cigányréce. A nagyszámú, nádi énekesmadár közül jelentős a sitke, a barkós cinege, a kékbegy, a nádirigó, a nádi tücsökmadár vagy a cserregő nádiposzáta. A Fertő a vonuló madarak tízezreinek is jelentős gyülekező helye.
A tó keleti partján az egykori árterületek a vízrendezés után szikes pusztává alakultak. A sótartalom koncentrációjától függően fordul itt elő – a sziksófű, sziki útifű, sziki üröm, tengerparti kígyófű, sziki budavirág vagy a réteket lila szőnyegé varázsoló sziki őszirózsa. Fokozottan védett a pókbangó mintegy 1000 töves állománya.
Gazdag a szikes állatvilága is. A védett szongáriai cselőpók mellett jelentős állománya él itt az ürgének. A füves élőhelyek közé ékelődő, sekély tavak az egykori áradások után visszamaradó tocsogókat pótolják.A park leglátogatottabb területein levő kilátókból jól tanulmányozható a változatos madárvilág, nemritkán egyszerre 40-50 faj! Az időszakos tavak a madarak fontos gyülekező, vonuló, táplálkozó, fészkelő és éjszakázó helyei. A parti madarak mellett nagyszámú récefaj, gémek, kócsagok járnak ki a nádasból táplálkozni. Jellemző a gulipán, a gólyatöcs, a nagy goda, a bíbic, a piroslábú és pajzsos, tavi és szürke cankó, az apró és havasi partfutó, a havasi lile, a nagy póling, a danka-, a szerecsensirály, a kanalas és kerceréce, a szárcsa és a kis vöcsök.
 
Fokozottan védett orchideafajok hazai otthona
 
A Fertőmelléki-dombvonulat alapkőzete lajtamészkő. A Szárhalmi-erdő
Presztízs Magazin
és a láprétek a Nyugat-Dunántúl értékes területei, több tucat védett faj élőhelyei.A Szárhalom meghatározó növényzete az erdő. Kontinentális jellegű, klímazonális erdőtársulása a hegyvidéki gyertyános-kocsánytalan tölgyes. Gyakoriak a cseres tölgyesek is. Fényigényes-melegkedvelő élőhelyei a molyhos tölgyesek és a száraz gyepek felé átmenetet képező meleg erdőszegélyek, melyeket nagyszámú elegyfaj, vadalma, vadkörte, madárcseresznye, nagylevelű hárs, barkóca-, lisztes- és madárberkenye színesíti. A fényben gazdag erdőkben dús cserjeszint található – sziklai benge, húsos és veresgyűrű som, kökény, csíkos- és bibircses kecskerágó, mogyoró és sóskaborbolya. Védett lágyszárú a madárfészekkosbor, a tarka nőszirom, tömeges a gyöngyvirág.
Az erdők közötti értékes lejtősztyep-réteken, sziklagyepeken két, fokozottan védett orchideafaj él – a papucskosbor és a ritka légybangó. Tavasszal nagy tömegekben nyílik a leány- és a fekete kökörcsin, a tavaszi hérics, a vitézkosbor. A nyaranta együtt virágzó sárga, borzas és árlevelű len látványa felejthetetlen!
Az erdő pocsolyái barna varangy és erdei békák szaporodóhelyei. A tisztásokon napozó fürge és zöld gyíkkal, erdei és rézsiklóval találkozunk, közben fülemüle, citromsármány, csuszka hangja veri fel a csendet. A fákon zöld és szürke küllő, fekete harkály kopogtat. Ragadozók az egerészölyv, a darázsölyv és a Szárhalomban fészkelő kabasólyom.
A dombság lábainál kiemelkedő érték a Kistómalmi láprét. Egyedül itt él hazánkban a fokozottan védett, rovarevő lápi hízóka, valamint a sápadt ujjaskosbor.
 
Vizes élőhely rekonstrukciók az eredeti mocsárvilág helyreállításáért
 
Presztízs Magazin
Az egykor több ezer hektárnyi nyúlfarkfüves és kiszáradó kékperjés láprétekből ma már csak néhány száz hektár maradt az Észak-Hanságban, ami viszont rendkívül fajgazdag! Védett növényei a lápi nyúlfarkfű, a hússzínű ujjaskosbor, a kornistárnics és a nyári tőzike. Európai szinten veszélyeztetett, így védelmet élvez a kisfészkű aszat és a mocsári lednek.Az állatfajok közül hazánk egyetlen bennszülött gerinces alfajának, a rákosi viperának jelentős állománya él a területen. A fokozottan védett haris egyre gyakrabban fészkel itt.
A Hanság fás területeinek aránya a 60-as évekig csekély volt, de több helyen fordultak elő éger- és fűzlápok, illetve kipusztult nyírlápok. A lecsapolások után az erdők átrendeződtek, de a mai láperdők is kiemelkedő értékűek. Alnövényzetükben tömeges a védett tőzegpáfrány, de találkozunk szálkás pajzsikával és fekete ribiszkével. Fészkelő madarai a fekete gólya, az uhu, a rétisas, illetve a telepesen fészkelő szürke gém és bakcsó.
A lecsapolások miatt a hansági tavak helyén csak a Fehértó és a Barbacsi-tó maradt meg. A tőzegbányászat miatt kialakult kisebb tavak nyújtottak menedéket az egykori lápvilág hínár-, hal- és kétéltű fajainak. Ma a nyílt vizes élőhelyek és a mocsárvilág helyreállítását célozzák a vizes élőhely-rekonstrukciók. Tucatnyi növényfaja közül a kolokánt vagy a színpompás sárga szőnyeget alkotó tündérfátylat lehet kiemelni. A hansági vizek jellemző halai – a lápi póc, réti csík, nyurga ponty, compó, csuka és süllő. A kétéltűek közül a mocsári- és kecskebéka, s a közösségi jelentőségű vöröshasú unka érdemel említést. Hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős nagyon ritka.
A tóközi tavak jelentős madárélőhelyek – cigányréce, böjti réce, barátréce, bölömbika, búbos vöcsök, vörösnyakú vöcsök, vörösgém, bakcsó, kanalasgém, réti sas, barna rétihéja otthonai.
 
Az öreg fák halála után is folytatódik az élet
 
A Répce szabályozatlan szakaszán csaknem eredeti állapotában tanulmányozható a kisvízfolyások növény- és állatvilága, az ártéri, kaszált mocsárrétek, a kemény- és puhafaligetek. A természeti értékek közül legnagyobb figyelmet a Csáfordi Tőzikés, egy maradványerdő kapja. A 150-200 éves kocsányos tölgyek és magas kőrisek alatt kora tavasszal csodás a temérdek tavaszi tőzike. A fehér virágtengert a csillagvirág és az odvas keltike élénk színei törik meg. Az elpusztult, idős fák korhadéklakó rovarok-gombák élőhelyei. Az erdei madárfajok közül csuszka, erdei pinty, vörösbegy, búbos banka és a nagyszámú harkály emelhető ki. A Répce-mentén fehér fűz alkotta puhafaligetek találhatók.
A folyómente nagy kiterjedésű ártéri mocsárrétjei, nedves kaszálói
Presztízs Magazin
fennmaradásának feltétele az évszázados gazdálkodás folytatása. A színpompás és fajgazdag rétek növényei közül a védett buglyos szegfű, a szibériai nőszirom, valamint a vérfű, a vérfűboglárka jelentős.
 
A nemzeti park látogatóközpontjai
Kócsagvára térség folyamatos lecsapolása következtében a Fertő összezsugorodott, így a sarródi kikötőre sem volt már szükség.Helyén ma hazánk ötödik nemzeti parkjának központi épülete áll. Nevét a madárvilág egyik jellemző képviselőjéről, a nagy kócsagról kapta. A hazai természetvédelem jelképe ismét nagy számban költ a Fertőn. A Kócsagvár hazánk legnagyobb, náddal fedett épülete besenyő halászfalut imitál.
Csapody István Látogatóközpont – az erdőmérnök, botanikus nevét viselő épület védett területek ölelésében, Fertőújlak határában áll. A parkba érkező csoportok, nyári táborozók, turisták igényeit kiszolgáló, multifunkcionális látogatóközpont és szálláshely.

 

Még nincs értékelve