Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

„Csillagok útján”

Nemzetiségeink értékeit örökítik tovább

dr. Miliosz Nikolett | dr. Miliosz Nikolett-Csillagfalu projekt | 2014.05.03. |
Csillagfalu
„Csillagok útján”
Irigylésre méltó az, ahogyan az igazán bátrak elindulnak álmaik megvalósításának rögös útján. Vannak, akik útközben visszafordulnak, vannak, akik – dacolva számos megoldandó problémával, nehézséggel – tűzön-vízen át kitartanak. Bedécs Mária és Székely Csaba is ilyen. Ők ugyanis álmodtak egy nagyot, és egyedülálló kezdeményezésbe vágták fejszéjüket: egy olyan falut szeretnének létrehozni Heves megyében, Átány mellett, ahol a 18-19. századi nemzetiségi néphagyományok elevenednek meg.

Tízezer oldalas dokumentáció

Gyönyörű elnevezése van a programnak: Csillagfalu. Mi ihlette ezt a nevet?
Székely Csaba: – Talán nincs még egy olyan, hagyományokban és népcsoportokban gazdag nemzet, mint a miénk. Évszázadok viharos történelmének adottsága ez, ami arra vezetett bennünket, hogy – tisztelegve a hazánkban élő nemzetiségek, és anyaországuk előtt –, kidolgozzuk ezt a programot. Minden nemzet, népcsoport egy-egy csillag Magyarország egén, így született meg a Csillagfalu név. Programunk kiterjed a határainkon túl élők bemutatására is, hiszen példaértékű az, ahogyan ők a magyar hagyományokat életben tartják.

Presztízs Magazin

Miért éppen Átányt választották Csillagfalu helyszínéül?
– Bedécs Mária: Átányról viszonylag keveset tudnak az emberek, pedig a település az európai paraszti világ utolsó fellegvára. Történetét több mint tízezer oldalas dokumentáció őrzi, hála két néprajzkutató, dr. Fél Edit és dr. Hofer Tamás munkásságának. Noha néprajza most már számos intézményben tananyag, sajnos a történelem során, közel 40 évig tiltották a község múltjának, értékeinek bemutatását. Ez pedig eggyel több ok arra, hogy Átány legyen az a hely, amely ablakot nyit a népi kultúra, a paraszti bölcsesség és a nemzetiségi értékek összességére.
Csillagfalu előzménye a „Szép házat, szebb hazát” program. Mi is volt ez, és hogy nőtt ki ebből a Csillagfalu projekt?
Székely Csaba: – A „Szép házat, szebb hazát” program 2003-ban fogalmazódott meg bennem, szlogenje pedig: „Építészeti hagyományaink felelevenítése és újraalkalmazása a gyakorlatban” volt. Szerettem volna, ha a családi házas építkezéseken újra megjelennének a Magyarországon élő népcsoportokra jellemző építészeti jegyek, régen ugyanis nem házat, hanem otthont építettek az emberek. Kicsit később, 2006-2007 táján, ebből az elképzelésből nőtt ki a „nemzetiségek faluja” gondolat. Marika ezt megismerve karolta fel az elképzelést, és innentől kezdve már együtt dolgoztuk ki a terveket, álmodtuk meg a falut.

Belekóstolni a 19. századi életbe

Presztízs Magazin

Mit tartogat Csillagfalu a látogatók számára?
Bedécs Mária: – Álmunk egy olyan falu kialakítása, amely a régmúlt korokat idézi meg. A falu központjában, az Átány községben ma is megtalálható Kakas ház stílusjegyeinek megfelelően épülő parasztház kap majd helyet. Ez lesz a Bedécs ház, tisztelegve az eredetijét 1857-ben felépítő ükapám, Bedécs József előtt. Ezt az épületet ölelik majd körül a hazánkban élő nemzetiségek parasztházai, mint ahogyan a nemzetiségek is körülvették és óvták Magyarországot. Az első ütemben a hazánkban élő elismert nemzetiségek, majd ezt követően a határon túl élő magyarság paraszti portái épülnek fel, később viszont csatlakozhat minden, Magyarországon fellelhető népcsoport. Ezek a házak teljes egészében az adott nemzetiség 19. századi építészeti hagyományainak stílusjegyeit hordozzák majd magukon, ötvözve ezt a 21. század igényeivel, sőt, nagyon szeretnénk, ha mindegyik porta az adott nemzetiség anyaországából származó, megszentelt anyaföldre épülne fel. A parasztházak berendezései és eszközei korhűek lesznek, s minden ház kertjében lobogó jelzi majd, hogy melyik nemzetiség portájáról van szó. Ezek a házak vendégházakként funkcionálnak majd, s várják mindazokat, akik néhány napot itt eltöltve szeretnék megismerni a hazánkban élő nemzetiségeket, s a 19. század életstílusát, kipróbálva például a szalmazsák kényelmét, a dunna melegét. Csillagfalu főterén kap majd helyet a tízszögletű, a csillagok és a nap fényét felülről befogadó Szakrális közösségi tér, amelyben a tervek szerint a református, a római katolikus, az evangélikus, a görög katolikus és az ortodox keresztény egyházak részére külön-külön szentélyeket alakítunk ki. A főteret körülölelő utcákban épül fel a Fogadó, a Csárda, a Korcsma, a Malom, valamint egy szolgáltató ház. Itt az egészségügyi ügyelet, a biztonsági szolgálat, a karbantartó személyzet, a borbély és a gazdasszonyok kapnak majd helyet. A Csárda a nemzetiségi ételek fellegvára, a Korcsma élőzene mellett italaik tárháza lesz.

Presztízs Magazin

A már említett lehetőségeken túl, mivel szolgálná még Csillagfalu a nemzetiségek kultúrájának, életének teljesebb megismerését?
Bedécs Mária: – Mivel egy népet leginkább kultúrája jellemez, ezért arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb nemzetiségi rendezvényt hozzuk el a faluba. Csillagfaluban lesz mesterek vására, ahol 13 ország népművészei békében árulják egymás mellett a portékájukat, lesz tavaszköszöntő, húsvéti locsolkodás, májusfaállítás, szüreti mulatság, disznóvágás, ökörsütés, speciális gyermekprogramok, de a nemzetiségek nemzeti ünnepeit – természetesen velük együttműködve – is szeretnénk megtartani, himnuszuk megszólaltatásával, lobogójuk felvonásával. Fontosak számunkra a hagyományos népi és vallási rendezvények, eddig több mint 70 ünnepet írtunk össze egy évre, minden évszakban az arra jellemző sajátosságokkal.
Székely Csaba: – Kiállítás-sorozat is kapcsolódik Csillagfaluhoz, amit Átányban, az önkormányzat által biztosított külön épületben, míg a kulturális rendezvényeket a Művelődési Házban rendezzük majd. Minden egyes kiállítás egy-egy nemzetiséghez kötődik, és két-két hónapig tart. Ezen rendezvényeket mindig az adott nemzetiséggel együtt, az ő meglátásaikat maximálisan szem előtt tartva szervezzük.

A nemzetiségek bevonásával

Presztízs Magazin

Érintettük a gasztronómiát. Annyi, az eredeti nemzetiségi ételekhez nem is hasonlító utánzattal találkozik az ember, miben tér el majd ettől Csillagfalu konyhája?
Székely Csaba: – Abban mindenképpen, hogy szakácsaink a nemzetiségektől tanulják majd meg az autentikus ételek elkészítését, de a régi magyar ételek is hagyományosan készülnek majd, kemencében, sparhelten, megfelelő edényekben, alapanyagainkat pedig háztáji gazdaságokból tervezzük beszerezni.
Egy ilyen hatalmas projekt nagyon szoros együttműködést feltételez a nemzetiségekkel…
Bedécs Mária: – Ez nem is lehetne másképp. Ahhoz, hogy mindenből csak az autentikus jelenjen meg a faluban, minden tekintetben szükségünk van a nemzetiségekre. De ez az együttműködés nemcsak a kezdetekre igaz, hanem a továbbiakra is, hiszen az ő kultúrájuk élteti a falut, őáltaluk kapnak színt a terek, a rendezvények. Nagy öröm számunkra, hogy a projekt – amelyet Uniós pályázatból kívánunk létrehozni – a magyar kormány, több nagykövetség, számos jelentős személy, és természetesen a nemzetiségek támogatását is élvezi. Aki szeretné Csillagfalut jobban megismerni, látogasson el weboldalunkra, a www.csillagfalu.hu-ra. Bízunk benne, hogy álmunk minél előbb megvalósul, és Csillagfalu egy olyan hely lesz, ahol mindenki, aki odalátogat majd, otthon érzi magát!

Presztízs Magazin

A magyarokon túl
A bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán nemzetiségek mellett tót, tirpák, matyó, palóc, macedón, jász, székely, csángó, kun, rác, bosnyák, bunyevác, morva, sokác, és dalmát nép élt velünk, viszont e népcsoportokon túl, több asszimilálódott, eltűnt – sorolja Székely Csaba. – Azok, akik meg tudták tartani az identitásukat, évszázadokon keresztül gyarapították, színesítették a nemzetet. Történelmük, ételeik, ünnepeik és egyedi motívumaik olyan kincsnek minősülnek, amit meg kell becsülni.

Átlag: 5