Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Értékek és mértékek a férfiasság megítélésében

Salat Vince | Profimédia-Red Dot | 2019.08.18. |
férfiasság
Értékek és mértékek a férfiasság megítélésében
„A szépség egy eszme látszata és visszfénye, szóval egy nem létező valami, ami bennünk ébred tudatra. Mi vagyunk létrehozói, hordozói.” (Kosztolányi Dezső) A szépség ritkán csupán fizikai mércével, azaz a puszta látvánnyal írta bele magát a történelemkönyvekbe: a korízlés és a férfiideál minden esetben belső tulajdonságokat is igazolt, egy-egy időszakosan felértékelt szerepre irányította a figyelmet. A mérték az érték elve – némi időbeli különbséggel – akár fordított arányban is érvényesült: míg az ókori görög szobrok férfiasság-ábrázolásában a kis méretű nemi szervek a megfontoltság és a szellemi erőfölény jelképei voltak, ma már inkább szerény képességekre utalnak, hiszen a szexuálist, a fizikai és a szellemi erőt egyszerre várjuk el az „igazi férfitól”. Testalkat, divat, viselkedés különleges receptjéből születnek az ideálok, amelyeket nemcsak az idő szabályoz, de erős kézzel rajzol maga a kultúra is.
A férfiszépség világ körüli útja
 
Ha nem hallgatunk a médiára, és a divatlapokat is mellőzzük, miből derülhet ki, mit tekint ideálisnak egy társadalom etikai és esztétikai szempontból? A kereskedelmi, egészségügyi és munkaerőpiaci statisztikák, intézkedések egyaránt segítenek meglátni a lényeget: Indiában fogy a legtöbb férfikozmetikum, Koreában megnőtt a plasztikai beavatkozásokra jelentkező férfiak száma, Svédországban – Európában elsőként – 1974 óta a férfiak is mehetnek szülési szabadságra. Az, hogy éppen mit tart fontosnak egy kultúra, elsősorban funkcionális, és csak másodlagosan esztétikai kérdés, tehát mire eljutunk a külsőségek ábrázolásáig, a férfi értéke betöltött szerepei és az ezekkel járó kiváltságok révén érvényesül.
 
Amihez a természet ereje is kevés
 
Presztízs MagazinHegtetoválások, díszített „koteka” – az Új-Guineai férfiszépség kötelező kellékei. A fiatal férfiak beavatása zsilettpengével kezdődik: testüket krokodilpikkelyre hasonlító hegekkel „díszítik”, ezáltal válik nyilvánvalóvá felnőtt férfierejük. Testékszerként lopótökből kialakított péniszvédőt, kotekát hordanak, melynek hosszúsága és díszítettsége nyilvánvalóan státusjelző értékkel bír. Ugyancsak érdekes az új-guineai Wahgi-völgyben élő Sáremberek „erőfitogtatása”: a férfiak hatalmas és félelmetes maszkokkal fejezik ki erőfölényüket a dél-amerikai Tűzföld jagán törzséhez hasonlóan. A világ különböző pontjain élő két törzs testfestéssel és félelemkeltő maszkokkal „egészíti ki” a természetes férfiasságot, a maga hite és céljai szerint.
 
Szépségverseny férfi módra
 
A műfaj hallatán szinte kizárólag női sziluetteket képzelünk magunk elé, ám a kulturális kreativitás itt sem hagy cserben: a nigeri Mbororo vagy Wodaabe törzs férfitagjai időt és energiát nem kímélve tetszelegnek a lányok előtt, hogy minél többük szívét meghódíthassák. Vékony testalkat, szimmetrikus arcvonások, szabályos fogsor és kivételes tánckészség – ezek a „beugrók” a szépségversenyre, melyet az esős évszak végén, az egy hetes Guérewol fesztivál keretében tartanak. A győztesnek belső értékekkel is rendelkeznie kell, hogy jutalmul a verseny végén a zsűri tagjai akár férjhez is mehessenek hozzá. Az Mbororo nők ugyanis, akárcsak a férfiak, több házastársat is választhatnak maguknak.
 
Tökéletesség – továbbgondolva
 
Presztízs MagazinAz ideális állapothoz képest nincs jobb minőség – optimális esetben. Az ember viszont emberből van, és a telhetetlenség a hét főbűn – irigység, restség, kevélység, harag, torkosság, bujaság, fösvénység – közül szinte mindegyikben szerepet játszik. A testkultusz így képes túlnőni az ideálképek keretein, hogy – főként a fiatalabb férfiak – ma már szteroidokkal, sztárdiétákkal és egyéb csodaszerekkel próbálják még inkább kitolni a biológia lehetőségeit. Az európai férfiak 30-35%-a szenved valamilyen testképzavarban, gyűjtőnéven Adonisz-komplexusban: a fordított anorexia és az úgynevezett manorexia tipikusan a fiatal, 17 és 25 év közötti férfiak betegsége. Előbbiek túl soványnak érzik magukat, ezért megerőltető testedzéssel és tömegnövelőkkel próbálnak „férfiasodni”, utóbbiak inkább kisfiús alkatra vágynak.
 
Csak szőrmentén a divatról
 
Presztízs MagazinKackiás bajusz, latinosan hátrafésült haj, borosta vagy hipszter-szakáll – millió variáció a macsó férfi ideálképére. A 20. század első évtizedének apró bajszos, göndör fürtös súlyemelőit a 10-es években pödört bajusz és monokli váltja fel, a 20-as években simaképű waxolt fazonok követik, a 30-as években pedig ismét hódít a bajusz, egészen vékonyra rajzolva. A 40-es években egyenruhás szívtiprók tisztára borotvált fizimiskával bújtak a csinos nővérkékhez, majd feltűnt a színen Elvis Presley. Az 50-es évek popsztárja behozta divatba a barkót és a hosszabb, félrefésült fazont, ezzel együtt a vagány lazaságot, amiből a 60-as évekre leginkább a rövid haj maradt meg. A 70-esek kezdtek testépítéssel „hetvenkedni”: ez a bicepszek és a látványos izmok forradalmának időszaka, ami a 80-as években is kimunkált férfitesteket eredményezett. A 90-es évektől ismét „szelídül” a divat, és rocksztárok vékonysága, majd hipszterek izmos, de nem hivalkodó fizikuma jelzi a férfiideál fő irányát. Divatba jött a szépen formázott, dús szakáll és a hátul felnyírt, a fejtetőn lazán félrefésült haj – az úgynevezett viking-fazon.
 
Félre innen rusnya népség, itt jön… a szépség!
 
Presztízs MagazinA korízlés és az egyéni ízlés között mindig is voltak markáns különbségek, különösen azért, mert minden más trendhez és divathoz hasonlóan a férfiideál sem a társadalom alsóbb rétegeiből tör felfelé, hanem fordítva. A státusban elsők kinézete és viselkedése a minta, ahhoz igazodik a követők tábora. A sztárkultusz az élet különböző területein egyaránt meghatározó: államférfiak, hadvezérek, híres művészek és sportolók „diktálják a tempót”. A Lincoln-féle szakáll, a Beatles-frizura, a két világháború közötti diákság körében oly népszerű Bocskai-féle viselet elnevezésükben is őrzik az eredeti mintát. Ma már szinte minden divatba jöhet, többféle stílus is hódít egyszerre, így a férfiszépségben sem csak egyfajta „leg”-et ismerünk. Az egyéniség és az egyedi stílus képes felülírni a divatot, pontosabban képes trendszetterré tenni viselőjét. Ebben rejlik többek között az influencerek ereje is.
 
Ki teremti, és kinek szól az ideál?
 
Presztízs MagazinEbben a kérdésben aligha lehet ujjal mutogatni, hiszen a férfiasság értéke erősen „egocentrikus” logikából táplálkozik: férfiak szabják meg, majd a nők elfogadják és megerősítik. Elég csak a párválasztási szokásokra és az ezzel kapcsolatos normákra gondolnunk. A pártában maradt lány szégyene nem mérhető össze egy vénlegénnyel szembeni ejnyebejnyével, mert míg a nők számára még a 20. század közepén is „élethivatásnak” számított a házasság, a férfiember értékét sokkal inkább a nősüléssel szerzett pozíció és javak határozták meg. Amíg a vénlány „nem kellett senkinek”, a vénlegény legfeljebb nem keresett magának megfelelő társat. Persze, ennek sem a szépségideálhoz, sokkal inkább a szerep által biztosított státushoz van köze, hiszen mérték és érték csakis kontextusban érvényesülhet.
 
Még nincs értékelve