Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Feltárult a misztikum

Vasútrajongók álmainak színhelyén, a ferencvárosi gurítódombon jártunk

Bori Tamás Ádám | Benkő Péter-Bori Tamás Ádám | 2016.09.23. |
vasút
Feltárult a misztikum
Akárhány cikket olvastam eddig a „Fradiról”, a legtöbb Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott… című könyvéből származó idézettel kezdett. Engedtessék meg, hogy rendhagyó módon én most elhagyjam ezt a formaságot, és helyette meginvitáljam Önöket egy kis kirándulásra a szóban forgó, azaz a MÁV Ferencvárosi Pályaudvarának üzemi területeire, ahova „civil” személyeknek – érthető okokból – tilos a bemenet!

 

Egy csütörtöki nap esős-borongós délelőttjén találkoztunk Kalocsai Richárd állomásfőnökkel, hogy betekintést nyerhessünk a Ferencvárosi rendező pályaudvaron és természetesen a híres, az utazóközönség által nem megközelíthető (hiszen üzemi terület) gurítódombon zajló munkafolyamatokba.
A XX. század elején a teherforgalom bővítésének keretében megépült előbb a nyugati, majd az ’50-es években a keleti rendező is. Bár az elegyrendezésben az összes pályaudvarrész tevékenyen részt vesz, gurítás a két gurítódomb közül már csak a keleti rendező gurítódombján történik. A nyugati rendező gurítódombját bezárták, de az irányvágányok még ott is működnek, mely az árufuvarozó cégek részére történik.
Presztízs MagazinTúránk első állomására, a gurítódombhoz érkezük az állomásfőnök úrral, ahol megkezdődik az idegenvezetéssel és fényképezéssel egybekötött terepszemlénk. A gurítódomb hídjáról letekintve egy „Bobó” és egy „Szöcske” (M44-es, azaz 408-as, illetve V46-os, azaz 460-as sorozatú tolatómozdonyok – a szerk.) szorgoskodik, és érkeznek a vagonok, melyeknek a gurítására nemsokára sor kerül majd.
A gurítás folyamatát viszont már a toronyból nézzük, ahol a tükröződés elkerülése érdekében ferde síkban beépített, nagyméretű, nem nyitható üvegablakok találhatók, belül pedig a vezérlőpult, melynek láttán csak találgatjuk, melyik visszajelző lámpa, illetve LED éppen hol és mit jelezhet. Látogatásunkkor három fő tevékenykedik a toronyban. „Indulhat a fogás!” – kiált fel egyikük, és már robog is lefelé három tartálykocsi. A domb aljánál – hogy a rakomány és a kocsik ne sérüljenek – egy modernnek számító, félautomata fékező (vágányfék) segítségével veszítenek lendületükből, és a megadott irányvágányra érkeznek. A pálya folyamatosan lejt, így a vagonok a vágány elejéig gurulnak, ahol a gombaszerű, úgynevezett automatikus fékerő- és sebességszabályozó elemek (ELIN elemek) állítják be a sebességet, a sínszálra helyezett saru csak biztosító szerepet tölt be. A fékezés, megállítás tehát több szintű, így biztonságos. Aztán ez a folyamat ismétlődik újra és újra.
Presztízs MagazinNosza, nézzük meg testközelből is az elegyrendezés egyik fő fázisát! Pechemre pont a fékezőelemek közvetlen szomszédságában döntöttem úgy, hogy onnan szemlélem a történéseket, így a sebességcsökkentés hanghatásainak következtében pár másodpercre süketség lett úrrá mindkét hallójáratomon, de utána aztán immunis lettem ezekre a zajokra. Mindent meg lehet szokni…
Vajon hol van az irányvágányok vége? – merül fel bennünk, és bizonyára Önökben is a kérdés. Még pár gurítást megnézünk, majd búcsút veszünk a rendező e részétől, és irány utánajárni a válasznak! 
A szervizutat sorompó keresztezi, a vágányok sokasága mindössze négy sínpárba torkollik, előttünk pedig egy kis állomásépület áll „Ferencváros Keleti rendező” felirattal. A vágányokon folyamatos a jövés-menés, épp egy „Szergej” (M62-es, azaz 628-as sorozatú dízelmozdony) által továbbított szerelvény halad ki. Eközben egy Szöcske is szorgosan „pattog”, rendez a síneken… 
 
 
Presztízs MagazinÍgy csináld!
Az egyik szélső vágányon megpillantjuk azokat a kocsikat, melyeket nemrég még a dombról lejövet láttunk. Két lelkes dolgozó készséggel bemutatja rajtuk a vagonok összekapcsolásának és a saru sínszálra helyezésének fortélyait. 
 
 
Végül a vontatási telepen teszünk látogatást, ahová a Fék utcából induló vasúti felüljáróról jutunk be. A vágányok felett átvezető gyalogos híd – lévén közterület – közkedvelt tanyája a vasútfotósoknak (nem kevesen vannak ma már!), hiszen itt – alkalmas pillanatban, alkalmas szögből – személy- és tehervonatok tömkelege kerülhet a fényképezőgép lencséje elé. A bejáratnál rögtön megpillantjuk a 224-es pályaszámú „Púpost” (gyk: M40 sorozatú dízelmozdony beceneve, a géptérből púpként kiemelkedő vezetőfülkéről kapta nevét), méghozzá a segélyvonat élére sorolva. Sokan nem tudják, de ezek a mozdonyok nem tolatószolgálatra készültek, régebben személy-, sőt, alkalmanként gyorsvonatokat továbbítottak – többek között Balaton-környéki vasútvonalakon is találkozhattak velük az utasok. Legtöbbjük teljesítménye 736 kW.
No, de menjünk tovább, hisz még bőven van itt látnivaló!
Rögtön megakad a szemem a mozdonyok között megbújó piros gépkocsikon – melyekről hirtelen azt hittem, valamely tűzoltóság gépjárműfecskendői, és esetleg épp gyakorlat folyik a telephelyen –, ám gyorsan felvilágosítást kapok, hogy azok a MÁV speciális mentői, és ide vannak rendszeresítve! (Erről bővebben alább találhatnak információkat.)
 
 
Vészre készen!
A vészhelyzetekre is fel van készülve Ferencváros. A vonatási telep bejáratánál álló segélyvonaton kívül három speciális szer: Steyr vegyi mentő, Unimog és M.A.N. segélykocsi is állomásozik, melyeket egy esetlegesen előforduló eseményhez riaszthatnak, ugyanis személyzetük és felszerelésük a vasúton bekövetkezett balesetek felszámolására van kiképezve.
 
Presztízs MagazinIgazi típuskavalkád tárul a látogató szeme elé – már ami a vontatóállományt illeti: „Mazsola” (M28), Traxx (480), Bobó, Csörgő (M41, 418) és Szergej – csak néhány a teljesség igénye nélkül. Két mozdonyszín áll rendelkezésre, egy a dízelek, és egy a villanygépek számára, valamint egy forgatókorong is található a telepen.
Látogatásunk után, a gyalogos felüljárón visszafelé elbúcsúzunk idegenvezetőnktől, Kalocsai Richárd állomásfőnöktől, én pedig lassan Önöktől, hiszen túránk végére értünk.
Zárszóként pedig annyit: „Ha meg akarja tanulni a vasutat, Ferencvárosban kell kezdenie. A Fradi az ország legnagyobb pályaudvara; ha leállna, megbénul az egész magyar vasút Záhonytól Hegyeshalomig.” – ha már nem Moldova Györggyel kezdtem írásomat, akkor hadd idézzem végezetül az ő szavait.
A kijelentés igazságtartalmát – külsős szemlélőként – nem az én tisztem megítélni, pláne nem egy délelőttnyi látogatás után. Azonban a Kedves Olvasót nem fosztom meg a személyes véleményformálás szabadságától, ha már úgy esett, hogy egy laikus beszámolója alapján kicsit belecsöppenhetett a Fradiban folyó életbe.
 
Presztízs MagazinTovábbi fotók megtekinthetők: www.presztizs.com, illetve
 
A Pannon Presztízs magazin köszönetet mond a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának az anyag elkészítésének elősegítéséért, a gurítódomb és a létesítmények bemutatásának megszervezéséért.
 
Még nincs értékelve