Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Hagyományőrzés: Apáról fiúra

Balázs Attila | Erdély Bálint Előd | 2010.08.29. |
Hagyományőrzés: Apáról fiúra
Vargyas Erdővidék gyöngyszeme, mondják sokan a látnivalókban gazdag településre. Ha Székelyudvarhely felől közelítjük meg, akkor kötelező áthaladni a Rika erdőn, ahol még láthatóak egy középkori vár romjai, amelyet a környékbeliek Attila várának neveznek, a néphagyomány szerint pedig itt a közelben van eltemetve Réka királyné. A Hargita hegy délkeleti részén, a Baróti medencében, festői környezetben fekszik a falu, az a székely település, amelyet Kós Károly a magas művészi színvonalú festett bútorok központjaként említ. Átsuhanva a Homoród menti falvakon, sietünk elfeledni a hepehupás útszakaszokat. A vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő családhoz igyekszünk, ahol már vár a fiatal nemzedék két tagja. A bútorfestés és faragás hagyományát tizenöt nemzedék adta apáról fiúra egészen napjainkig.

A Sütők jelenlegi portája 1773-ban kőből épült. A tetőtér belső átalakításán jelenleg is dolgozik Sütő István, aki faipari mérnöki diplomát szerzett Brassóban. Délelőtt Baróton tanít, délután a bútorfestői családi hagyományt viszi tovább a Sütő portán. Minden szegletét ki kell használni az ősi múzeum-háznak, hiszen babát várnak nemsokára, kell a hely a bölcsőnek! – Fiú lesz! – újságolja boldogan István.

Itt jön a folytatás!- mosolyog kacsintva Emesére, a nejére. Öccse, Gábor közgazdásznak tanult Kolozsváron, de a faragókés is jól áll a kezében. Most ő vezet végig a múzeumnak is beillő nagyszobán, ahogy errefelé mondják, a tisztaszobán.
Presztízs Magazin
Azt mondja, a Sütő család első két képviselője, János és József 1568-ban, 440 évvel ezelőtt, ács- és asztalosmesterként került Vargyasra, a Daniel-kastélyhoz Fiatfalváról. Munkájuk végeztével megtelepedtek. Ők József leszármazottai, aki bútorasztalos volt, s neki kellett a leégett Daniel kastély berendezését felújítani. Már tizenöt nemzedék óra folytatjuk a bútorfestés és fafaragás hagyományait, meséli Gábor. Büszkén mutatja a festékőrlő kőlapot, amelyet ma is használnak, és ami a felirat szerint 1680-ból való. Napjainkban is munkába állítják, ugyanis a festékeket most is hagyományos módszerekkel készítik a régi titkos családi receptek alapján.
A családfának Kós Károly író nézett utána, aki így ír róluk A Vargyasi Festett Bútor című könyvében: „A festett bútorok tanulmányozása szempontjából kivételesen szerencsés a helyzet Vargyason. Az udvarhelyszéki Erdővidék e szép falujában tovább élt a festett bútor divatja, és ugyanakkor ez a község az erdélyi festett bútorok egyik legrégebbi, magas művészi színvonalú termékeket előállító központja, ahol a legnevezetesebb bútorfestő-asztalos család egyik élő tagja, idős Sütő Béla személyében egyaránt kitűnő mesterét és hagyományőrzőjét találni az itteni festettbútor-készítésnek."
Körbenézünk. Mindenütt festett bútorok, a falon régi képek, olyan a
Presztízs Magazin
nagyszoba, mint egy múzeum. – Dolgozunk, nem lehet érezni, hogy „múzeumszag” lenne, a hagyományt visszük tovább –, mondja mosolyogva a fiatalember. Mindenről pontosan beszámol. A ház közepét a festett asztal uralja, mely mély kenyeres fiókkal és a titoktartó rejtekhellyel van ellátva, egykor fegyvereket és dokumentumokat tartottak benne. Mellette a kontyos székek. A saroktékát italtárolására használták, de sok esetben a bibliát is ide tette a háziasszony. A vetett ágy a szoba dísze, rendszerint nem aludtak benne, a rajta lévő párnák a család gazdagságát szimbolizálták. Fel, egészen a gerendákig érhetett a díszes párnák sora. A fali téka a hűtőszekrény elődje, mindig az északi falra akasztották, mögéje egy 30-40 cm mély bevésetet képeztek a falba, itt tartották az élelmiszert és a gyógyszereket. A székely szoba legértékesebb része a kelengyés láda, ebben kapott helyet a tiszta ruha. A ládafiában fontos dokumentumokat és pénzt tartottak, ha baj volt, ezt mentették elsőként. A tisztaszobában minden a múltat idézi, de a fiatalok ma is itt festenek, faragnak. A festés az szabadkézzel történik – veszi át a szót István – a mintakincs apáról fiúra öröklődött a családban. Ezen évszázadok óta
 
nem változtattak. Erdővidéken többnyire a jobbágy-kék és a bordó jelent meg, mint alapszín, szászvidéken a zöld volt a jellegzetes. A bölcső is fontos kelléke a szobának, sajnos mostanában egyre kevesebbet rendelnek belőle, pedig akit ebben ringat az édesanyja, az a legújabb kutatások szerint sokkal magabiztosabb lesz az életben. Az édesapát nem találjuk odahaza, Baróton van, ahol éppen Horthy Miklós kormányzó egykori Kenderesi birtokára készít egy székely kaput. A családfa szerint egy-két nő kivételével mindig a férfiak festettek és faragtak a családban. – Kár, mert a nők kivételesen szép munkát végeztek – állítja Gábor.
Sajnos, mostanában kevesen igénylik idehaza a festett, faragott bútorokat. Leginkább a nyugati termékeket részesítik előnyben, az érdeklődők többsége magyarországi, de bőven akad angol turista is, akik a közelben lévő Miklósvári gróf Kálnoky Tibor birtokáról érkeznek a Sütő-portára. István azt is elárulta nekünk, hogy jelenleg egy új-zélandi megrendelésen dolgozik. A festett bútort viasszal, vagy gyantával kezeli, ez is régi hagyomány.
Azt testálták rájuk az ősök, hogy soha ne hagyják abba…- mondja befejezésül.
Átlag: 4.5