![[title-raw]](/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/images/hagyomanyorzo-vandorlas-3257.jpg)
Mi is történt 1849. április 2-től május 21-ig? A Tavaszi Hadjárat kezdetén 55 ezer császári katona állt szemben 47 ezer honvéddel, így a magyar hadvezetés cselhez folyamodott. Míg a sereg egyharmada Hatvannál magára vonta az osztrákok figyelmét, addig a magyarok fő ereje igyekezett délnyugat felől a császári sereg hátába kerülni. Az első komolyabb csata Hatvannál volt április 2.-án, ahol sikerült
Gáspár András ezredesnek
Schlik tábornok seregét szétzavarni. A magyar hadvezetés Jászberényben rendezte sorait, innen indultak tovább, hogy
![[title-raw]](/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/images/hagyomanyorzo-vandorlas-3256.jpg)
Tápióbicskénél április 4.-én újra csapást mérjenek az osztrákokra. Április 6.-án már Isaszegen folyt a csata, ahol kemény küzdelem után ismét sikerült a magyar csapatoknak győzelmet aratniuk. A következő nap már Gödöllőn találta a magyar hadvezetést, ahol új tervet dolgoztak ki. E szerint a magyar csapat egy része
Aulich Lajos vezetésével a főváros elé vonult, megtévesztve a császári hadvezetést, ezalatt
Damjanich katonái április 10.-én bevették Vácot. Április 19.-én Nagysallónál mértek csapást az osztrákokra, a magyarok főserege pedig április 26.-án felszabadította Komáromot. Aztán újra tanácskozásra gyűlt össze a vezérkar, melynek eredménye az lett, hogy Buda alá vonult a sereg, és megadásra szólították fel a császári csapatot.
Heinrich Hentzi tábornok ezt elutasította, így május 21-én elindult az utolsó roham, melynek során katonáink döntő győzelmet arattak, és a főváros felszabadult.