Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Hoppá, Magyarország!

Oscar és Nobel, Pulitzer és Grammy – magyar sikerek

Bogáth Patrik | Profimédia-Red Dot | 2018.12.02. |
magyar sikerek
Hoppá, Magyarország!
Kevés olyan nemzet van a világon, amely a népességszámához arányosítva annyi mindenben tehetséges, mint a magyar. Hogy ne csak hasraütés-szerűen állítsuk ezt, megnéztük a világ leghíresebb díjait, és mindegyikben találtunk magyar győztest. Legyen szó filmről, zenéről, gasztronómiáról, futballról vagy bohóckodásról, van/volt belőle világklasszisunk!
Oscar-díj
2014-ben minden idők legsikeresebb posztja lett a Twitteren az a szelfi, amelyiken rajta volt többek között Jennifer Lawrence, Bradley Cooper, Meryl Streep, Julia Roberts, Brad Pitt és Angelina Jolie. Néhány nap alatt több mint 1,8 millió ember osztotta meg a tweetet, ezzel a korábbi amerikai elnök, Barack Obama rekordját döntötte meg. Ennél jobban semmi sem érzékelteti az 1929 óta dübörgő Oscar-gála jelentőségét. Az egy négyzetméterre jutó celebek száma ott a legmagasabb, ezért is óriási szó, hogy az elmúlt két alkalommal egy-egy magyar is megkapta a kultikus szobrocskát. 2016-ban Nemes Jeles László meghökkentően drámai alkotása, a Saul fia lett a legjobb idegen nyelvű film, 2017-ben pedig Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje nyert. Korábban éppen ebben a két kategóriában hirdettek magyar győztest, ráadásul akkor is egymást követő két évben: 1981-ben Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmjét, 1982-ben pedig első magyar játékfilmként Szabó István Mephistóját látta a legjobbnak az akadémia. 
 
Presztízs MagazinAranylabda
„Mint Kosztolányi fái, úgy tartoztam az Üllői úthoz. A rosszakaróim azt mondhatták, úgy álldogál Albert a Fradi-pályán, mint az Üllői úti fák, csak azoknak nincs csípőn a kezük. Hát igen, valóban ott álldogáltam, még néha csípőn is volt a kezem, de két álldogálás között bemutattam néhány cselt, rúgtam néhány gólt” – emlékezett vissza önéletrajzában Albert Flórián a pályafutására. Ami azt illeti, nem néhány gólt rúgott élete csapatában, a Ferencvárosban, hanem egészen pontosan 383-at. Ő volt az a labdarúgó, akiről azt tartották, hogy még az Aranycsapatba is befért volna Puskás Ferencék mellé. Pechére éppen egy generációval fiatalabb volt náluk: 1958-ban, mindössze 17 évesen került a válogatottba. Az Aranylabdát egyedüli magyarként 1967-ben kapta meg. Előtte és utána a Manchester United két legendája, Bobby Charlton és George Best volt a díjazott. Akkor még ilyen nevekkel emlegettek azonos lapon egy magyar futballistát.
 
Presztízs MagazinNobel-díj
Bár összesen 15 olyan Nobel-díjas van, aki valamilyen szinten kötődik Magyarországhoz, közülük csak ketten voltak, akiket magyar állampolgárként ismertek el a világ legjelentősebb tudományos díjával. Elsőként 1937-ben Szent-Györgyi Albert kapott orvostudományi Nobel-díjat a C-vitamin felfedezéséért. Óriási hatással volt ezzel a nemzetközi tudományos életre, ráadásul kutatásait itthon, Szegeden végezte. 1947-ben a magyarországi politikai fordulat miatt az Egyesült Államokba menekült, és 93 évesen ott hunyt el. Szent-Györgyi Albert így már nem érhette meg a második magyar Nobel-díjat, amelyet 2002-ben Kertész Imre vett át irodalom kategóriában a Sorstalanság című regényéért. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról szóló könyvét a Kádár-korszakban először esztétika okokra hivatkozva nem adták ki… Aztán megkapta érte az „irodalmi Oscar-díjat”.
 
Pulitzer-díj
A lánya haját próbálja kiszabadítani a szögesdrótból egy anya, miközben a másik kezében a csecsemőjét tartja, és a család éppen a magyar határon emelt kerítés alatt próbál átbújni. Ezt a jelenetet örökítette meg Szabó Bernadett fotója. Nagyon hasonló témát dolgoz fel Balogh László képe is, amelyen egy menekültcsalád (apa, anya, baba) zuhan a sínekre két magyar rendőr gyűrűjében. Mindkét fotó a 2015-ös nagy menekültválság idején készült, amelynek hullámai Magyarországon is végigsöpörtek. A két magyar fotós a Reuters hírügynökség tagjaként kapta meg a 2016-os amerikai Pulitzer-díjat Breaking News kategóriában a New York Times fotós csapatának tagjaival megosztva. Ez az Egyesült Államok legrangosabb újságírói kitüntetése, amelyet a magyar származású amerikai újságíróról, Joseph Pulitzerről neveztek el.
 
Presztízs MagazinBocuse d’Or
Kétévente rendezik meg a szakácsok olimpiájának számító Bocuse d’Ort Lyonban, amelynek nyertesei a világ legrangosabb gasztronómiai díjával büszkélkedhetnek. Már a 24 csapatos világdöntőbe bejutni is óriási dolog, ami első magyarként 2013-ban Széll Tamásnak sikerült. Akkor a tizedik helyen végzett a harmincas évei közepén járó séf, akinek nem ez volt az első jelentős nemzetközi jelentőségű elismerése. 2011-ben a budapesti Onyx Étteremmel megszerezte Magyarország második Michelin-csillagát, de az elsőt, amelyiket magyar szakácsok vezetésével sikerült elérni. Széll később a Bocuse d’Oron is előrébb lépett: 2016-ban megnyerte az európai döntőt, majd a rá következő évi világdöntőn negyedik lett, és megkapta a legjobb húsétel különdíját. Ezzel ő lett az első győztesünk a világhírű szakácsversenyen. 
 
Presztízs MagazinGrammy-díj
Ki az a magyar, aki még a világhírű ír rockbandán, a U2-n is túltett? Nos, Solti György. A leginkább operadirigensi fellépéseiről ismert legendás karmester összesen 31-szer kapott Grammy-díjat, amivel rekorder a férfi előadók között. A könnyűzenei együttesek kategóriájában versenyző és ott csúcstartó U2-nak „mindössze” 22 jutott. Az 1997-ben 84 éves korában elhunyt Solti nagyságát jelzi, hogy a Grammy-díj a zeneipar legnagyobb presztízsű elismerése. Mondhatjuk azt is, hogy ami az Oscar a színészeknek, az a Grammy a zenészeknek. Frankfurtban, Londonban, Párizsban és Chicagóban egyaránt imádták, a klasszikus zene királyának tartották, hogy csak néhány várost említsünk a sikerei színhelyei közül. A királyi jelzővel pedig nem is tévedünk olyan nagyot: 1972-ben II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte Soltit.
 
Presztízs MagazinArany Bohóc-díj
Na, ne bohóckodjunk! Vagy mégis? Az Arany Bohóc-díj nagyon is komoly elismerés, mely kiválóan illik ebbe a sorba, hiszen a cirkuszi világ Oscarjának nevezik. Mindössze két magyar aranyérem született eddig a már 42 éve Monte-Carlóban megrendezett nagyszabású fesztiválon, az egyik éppen idén januárban. Ifjabb Richter József és csapata olyan számmal nyerte el az Arany Bohóc-díjat, amelyben feleségével, Merryluval és 32 állattal, például zebrákkal, lámákkal, struccokkal, elefántokkal együtt szerepelt. A siker ráadásul éppen tíz évvel azután jött össze, hogy ifjabb Richter József testvére megszerezte hazánk első aranyérmét Monte-Carlóban. De van más sorsszerűség is az időzítésben! Az idén győztes Richter fiú ugyanis sokáig teniszezőnek készült, és Fucsovics Mártonnal együtt kezdte a pályát annak idején, aki ugyanekkor érte el karrierje legnagyobb sikerét azzal, hogy az Australian Openen a nyolcaddöntőig jutott, ahol csak Roger Federertől kapott ki.
 
Még nincs értékelve