A kapcsolatok megmenthetők!

 

Noha sokan a rohanó világnak tulajdonítják, de a szerelemmel, a párkapcsolattal együtt jött létre az elhidegülés is! Amióta szerelem létezik, azóta vált át egy idő után két ember egymás iránti érzelme szeretetté, olyan bizalmas viszonnyá, amelyben mindkét fél biztonságérzete a legfontosabb. Szerelmesként sokkal türelmesebbek, kedvesebbek, előzékenyebbek, alkalmazkodóbbak, csábítóbbak-hódítóbbak vagyunk, mint később. Akkor már a mindennapok felőrlik energiáinkat, az érzelmek megváltoznak, átalakulnak: gyakran nem vesszük észre, hogy kapcsolatunkat már csak a rutin pörgeti, és ha ez ellen nem teszünk, arra bizony az egész, jól felépített életünk is rámehet. Sokszor csak akkor jövünk rá, hogy valamit végzetesen elrontottunk, amikor azt látjuk, hogy életünk párja bőrönddel a kezében ránk csukja az ajtót.

De mi juttathatja el a párokat idáig? Például az időhiány, amikor nem találkozhatnak, nem beszélhetnek ugyanúgy egymással, mint régen, és emiatt kialakul az „egymás mellett élés” érzése, azaz a másiktól függetlenül élik már a mindennapjaikat. Ilyenkor aztán a ráérősebb fél elkezd magában őrlődni, rágódni, egyre több együttlétet követel, ám utóbbival csak tovább mélyíti a kettejük között tátongó űrt.

Előbb egy kis vita, majd az egyre sűrűsödő veszekedések, a hosszabb mosolyszünetek, végül a különalvás – a jól ismert forgatókönyve az elhidegülésnek. Ha elfogy az egymás iránti érdeklődés és megértés, akkor a kapcsolat már nem élteti, hanem rombolja az életet.

Ennek egyik legfontosabb pillére a szexuális élet megváltozása. A kapcsolat elején ösztöneink csúcsra járatják a libidót, később azonban már tudatos figyelmet igényel a szexualitás-intimitás dimenzió. Idősödő párok esetében ugyan a ritkuló együttlétek elviekben nem okoznak feszültséget, ám nem árt tudomásul venni, szexuális étvágyuk nekik is van, sőt, nem egyszer érett korban fedezi fel valaki igazán a szex nyújtotta örömöket.

 

 

Éppen ezért téves az a feltevés, hogy a jó szexhez csak a férfi és nő vad kémiai reakciója szükséges, és ha ez megvan, akkor minden megy magától. Ha viszont ez nincs meg, akkor eleve fölösleges energiát fektetni bele, úgysem jutunk semmire. A beteljesüléshez komoly munkára és tapasztalatszerzésre van szükség, azaz a jó szexért és annak fenntartásáért tenni is kell, mert enélkül biztos, hogy hosszú távon és hűségben nem működik egy kapcsolat. Sok esetben az vezet kihűléséhez: nincs meg a testiségben a kölcsönösség, azaz nem elég kapni, adni is kell. Ilyenkor joggal fogalmazódik meg az egyik félben, hogy partnere csak a maga javát akarja, és nem figyel kellőképp rá. De az is a probléma okozója lehet, ha például saját álmaink megvalósulásának gátját látjuk párunk jövőképében: egyikünk szeretne még egy gyereket és vidékre költözne, a másik megpályázna egy külföldi állást és a karrierjére akar koncentrálni.

Vajon hány életcikluson keresztül tarthat ki a mindent elsöprő szerelem, ami megóvhat minket a fent említett elhidegüléstől? Nos, Hevesi Krisztina szexuálpszichológus úgy véli, hiszünk a mesékben, és az azokban lévő bűvös hármas és hetes számokban.

– Általában két-három évre tehető az, amikor a lángoló mámor helyét egy nyugodtabb, higgadtabb érzés váltja fel. Ugyanúgy vonzódunk, hozzábújunk kedvesünkhöz, mint azelőtt, beleborzongunk az érintésébe, ám tompul a szenvedély érzésében az úgynevezett mániákus komponens, azaz a mindent feldúló féltékenység, a másik elvesztésétől való állandó rettegés. Mindezt felváltja egy kölcsönös bizalom és biztonságérzet, melyet egymás mellett éreznek a párok – állította a szakember.

Egyébként ennek élettani szerepe is van, hiszen a szerelem első időszaka emiatt nagy stresszel, magas kortizolszinttel jár – a másik megpillantása, jelenléte gombócot eredményez a torokban, pillangókat a gyomorban, egy belső remegést –, és ha ez a helyzet huzamosabb ideig fennállna, a heves érzelmek miatt egyszerűen összeomlana az idegrendszer.

Természetesen egy kapcsolat tartósságában a testiségnek döntő szerepe van. Kezdetben, amikor még nem élnek együtt a felek, akkor az egyik legfontosabb a szexuális együttlét: minden együtt töltött idő alatt működik a kémia. Amikor aztán elkezdik közös életüket, bármilyen furcsán is hangzik, csökken az együttlétek száma, hiszen vezető helyre a jövő felépítése kerül. – Ilyenkor, vagy a gyerekek érkeztével ráadásul a spontaneitást felváltja a tervezés, hiszen az intim együttléteket már össze kell hangolni a családi élettel. Amikor ez nem sikerül, jönnek az első feszültségek. Egy idő után pedig eljuthatnak a párok a kötelező szexig, amely aztán végképp nem táplálja a tüzet egyik félben sem. Családos emberként is férfinak és nőnek kell maradniuk, és ha kell, bizony vegyenek igénybe segítséget, próbálják meg elintézni, hogy legyen egy-két napjuk kizárólag egymásra! Szóljanak a nagyszülőknek, barátoknak, lehet „gyerekcsere-programokat” szervezni, esetleg fogadjanak bébiszittert, hogy újra felfedezhessék egymást, kimozdulva az otthon megszokott környezetéből. Ugyanakkor ne szégyelljék saját gyermekeik előtt sem kimutatni az érzéseiket egymás iránt. A jó arányt megtalálva előttük is megcsókolhatják, megsimogathatják egymást, odabújhatnak a másik karjaiba – jelentette ki a szexuálpszichológus.

 

 

Sokan azt hiszik, hogy a kapuzárási pánik csak a férfiakra, a klimax csak a nőkre jellemző. Ez tévedés, bizony mindkét félnél jelentkeznek ennek és annak is a jelei, ami bizony sokszor leküzdhetetlen akadály a párok életében. Ekkor sem árt szakember véleményét, segítségét kérni, aki tükröt tart a pár mindkét tagja elé, és szexuális téren is segíti a problémák áthidalását.

A fizikai vonzalom megléte a pár tagjai között mindig kritikus, amennyiben már nincs meg, nehéz a testi szerelem visszahozása és az erőltetés csak árt a kapcsolatnak. Vannak – nem is kevesen –, akik különböző felnőttfilmeket hívnak segítségül az ellaposodó, rutinszerű együttlétük feldobására. – Nem mindegy azonban, hogy a hús-vér kapcsolatot helyettesíti, vagy a hálószobát színesíti. Idős korban gyakori, hogy az egyik fél – jellemzően a nő – a klimaxot követően felhagy a szexuális aktivitással, a férfi pedig a felnőttfilmek felé fordul. Ez nem segíti elő a közeledést, inkább szükségmegoldás a visszautasított részéről. Ráadásul a filmek rendszerint tovább rontják a helyzetet: eleinte fokozzák a libidót, s rég meg nem élt vágyakat generálnak, azonban éppen a magasabb izgalmi szint miatt a partnerrel való együttlét egyre unalmasabbnak tűnik. Kevésbé megvalósítható jeleneteivel, túlzott méreteivel megváltoztatják vizuális elvárásainkat. Ráadásul úgy érezheti bárki, hogy neki még jár egy képernyőn látott szereplőhöz hasonló, fiatalabb partner. Ez pedig motivációt adhat a megcsaláshoz, hiszen egyre inkább azt sugallja, mintha valamiből kimaradtunk volna.

A felnőttfilmek új ötleteket és fantáziát adhatnak az együttléthez, kölcsönös érdeklődés esetén feldobhatják a hálószoba hangulatát, azonban attól, hogy univerzális házasságmegmentő eszközként említhetnénk, nagyon távol áll – fogalmazott Hevesi Krisztina.

 

A témát tovább boncoljuk legközelebb és konkrét ötleteket adunk ahhoz, miként éljük újra kapcsolatunk kezdeti izgalmait.

 

 

A magyar könnyűzene történetében talán éppen Zorán egyik örökzöldjében fogalmazták meg annak lényegét, vajon örökké tart-e a szerelem? Presser Gábor fantasztikus zenéjére Sztevanovity Dusán írta meg a témában a legérthetőbben, ugyanakkor a legszebben, hogy a szerelem bizony nem örökéletű, ám a helyére lépő szeretet csodákra lehet képes.

 

Részlet a dalszövegből:

„Egy érzés mindent eltakart

S elhittük, mindörökké tart

S a törvény nálunk dől le majd

De jaj, a szerelemnek múlnia kell

Ha múlik, akkor fájnia kell

Hogy érezd mennyit ér, míg tart, míg él

A szerelemnek múlnia kell

Akkor is, ha égig emel

És szép, hogy mást hiszel, mert mást ígér

A szerelemnek múlnia kell

Ha múlik, akkor fájnia kell

Hogy érezd mennyit ér, míg tart, míg él

Míg tart, míg él”