Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Karácsony

Tancsa Ágnes | 2010.12.25. |
Karácsony
Karácsony a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus születésének napja, a szeretet, az otthon ünnepe. Számos népszokás, hagyomány kapcsolódik hozzá.
Egy római almanach szerint már Kr.u. 336-ban ünnepelték Rómában a karácsonyt. A Római Birodalom keleti részén azonban január 6-án emlékeztek meg Jézus születéséről és megkereszteléséről. Bár a IV. században a legtöbb keleti egyház átvette a december 25-i dátumot (az örmények még ma is január 6-án tartják karácsonyt), Jézus kereszteléséről, Isten megjelenéséről továbbra is január 6-án emlékeztek meg. Nyugaton ezen a napon ünnepelték a háromkirályokat  (Spanyolországban még ma is, és nagyobb jelentőséggel bír, mint a karácsony).
 
A karácsony napjához kötődő magyarországi népszokások célja a gonosz, ártó szellemek elűzése volt, amit általában zajkeltéssel, állatbőrök, jelmezek, álarcok viselésével próbáltak elérni, országrészenként eltérő módon – kolindolással (koledálás-énekszóval történő adománygyűjtés), regöléssel, paradicsomjátékkal, kántálással, betlehemezéssel.
 
Sokan ma is tartják, hogy a karácsonyi asztalnál annyi felé vágnak egy almát, ahányan az asztalnál ülnek. A család összetartozását, egységét szimbolizálja a kerek alma.
 
December 28-án, aprószentek napján tréfás mondókákat mondtak, és vesszővel veregették meg a gyerekeket, néha az egész családot, hogy frissek, egészségesek legyenek.
 
Karácsony napjával kezdődik a karácsonyi tizenketted, ami január 6-ig, vízkeresztig tart.
Még nincs értékelve