Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Lélek és húr

Kovács Balázs cimbalomkészítő és -javító mester tudja a jó rezgés titkát

dr. Szász Adrián | ifj. Nagy György | 2020.10.26. |
Lélek és húr
„A legkiválóbb egyiptomi hegedősök, a fáraók ivadékai játszanak itt. Ezek azonban nem ujjakkal pöngetik a húrokat, hanem faverővel verik s teli torokkal énekelnek hozzá” – fogalmaz egy 1543-ban kelt bécsi levél, amely alighanem cimbalmon játszó cigányzenészekről ír. „A cimbalom minden valószínűség szerint jóval korábban honosodott meg Magyarországon, mint a cigány. Ez a hangszer több évszázaddal Nagy Lajos és Zsigmond királyok ideje – a cigánytelepedés korszaka – előtt már itt volt Európában. Nagyon természetes tehát, hogy a magyar is csakhamar megismerkedett vele, ha csak éppenséggel nem hozta már magával az ázsiai őshazából” – így pedig Schunda Vencel József csehországi származású, 11 évesen Magyarországra áttelepült hangszergyáros vélekedett a 19. század második felében. A mai modern cimbalmot gyakorlatilag akkor és ő hozta létre. De itt át is adom a szót Schunda úr jelenkori utódjának: Kovács Balázs cimbalomkészítő mesternek!

– Mivel tanulás helyett fiatalon inkább gitározgattam, a nagyanyám kitalálta, hogy mi lenne, ha hangszerkészítőnek állnék. És mivel cimbalmos mesterből már 1991-ben is igen nagy hiány volt, tárt karokkal fogadtak a jó nevű Kozmosz Ipari Szövetkezetnél – idézi fel a regényes elemeket nélkülöző kezdeteket a hivatását irigylésre méltón gyorsan megtaláló Balázs. – Eleinte kemény volt, Jancsó István mester mellett még leülni sem szabadott, és pár évbe telt eljutni addig, hogy 1995-ben megalkothattam az első teljes egészében saját készítésű cimbalmomat. 25 éve mondhatom tehát magam önállónak. Jókor voltam jó helyen, ugyanis ’56 óta sok hangszerjavító a szétlőtt zongorákkal foglalatoskodott, így már a mesterem is ritka hangszerre szakosodott, s nála is csak én „nyüzsögtem” utódként – emlékezik. Hogy azt is megértsük, milyen patinás eszközökkel van szerencséje Balázsnak a mai napig továbbvinni a szakmát, ismét vissza kell kanyarodnunk az időben – ezúttal 1861-ig.

Presztízs MagazinSzerszámok az aranykorból

Addig a cimbalom egy kis nyakba akasztós népi hangszerként volt ismert, a citerafélék családjából. Kocsmákban ütögették, ahogy Petőfi is megénekelte: „Munkálódik a cimbalmos, a legények kurjogatnak, szinte reng belé az ablak”. A már említett Schunda előbb a hadseregnek gyártott kürtöket, trombitákat, majd létrehozta a nagyméretű, hangtompító rendszerrel ellátott cimbalmot. 1861. március 9-én, a Bánk Bán budapesti ősbemutatóján Erkel Ferenc 15 éves fia, Sándor játszott a hangszeren, amely hamarosan meghódította a magyarországi polgári kisasszonyok szívét, akik – ellentétben például az osztrákokkal – zongora helyett ezen kezdtek el zenélni. Az Erkel-féle példány a Magyar Nemzeti Múzeumban van kiállítva, Balázs pedig évről évre jár az Operába, hogy az 1944-ben készült utódját az újkori Bánk bán előadások előtt behangolja. Szóval, a századforduló környékén tízezerszámra készültek a cimbalmok – a tízezredik átadásán még maga Ferenc József császár is jelen volt –, nem sokkal később a Schunda-gyárból kivált Bohák Lajos pedig kifejlesztette az oldalnyílásos cimbalmot is, amely a zongora elterjedésével ezt a hangszert is egy kicsit „zongorásította”. Bohák fia, ifjabb Lajos még a 70-es években is vitte a műhelyt, nem volt már azonban kire hagynia, így kerültek át a történelmi Bohák-szerszámok és -sablonok aztán Jancsó Istvánon keresztül Kovács Balázshoz.

Presztízs MagazinA Zeneakadémiától az Operáig

– A tanultak szerint használom őket ma is, még a mesterem 60-as évektől kezdve vezetett, kissé már megsárgult „opusfüzetét” is őrzöm, amely kézírással tartalmazza, hogy mikor kinek mit készítettünk. Sokféle nációból volt már ügyfelem, gyakran dolgozom külföldre szakadt magyaroknak, és néha egészen meglepő helyekről – például Iránból – is kapok levelet cimbalmostól. Persze Ázsiában más típusokat használnak, a nevük is más, de mivel ott voltam 1991-ben a Cimbalom Világszövetség megalakulásánál, tudom, hogy milyen változatok szólnak akár Kínában vagy Japánban. Nálunk a csúcsmodell a nyitott fenekű, felső hangfogó rendszerű cimbalom, ilyet a Zeneakadémiának is készítettem. Az elsőt talán még Rácz Aladár Kossuth-díjas cimbalomművész kérte, na, azt még nem tőlem – nevet –, hanem Schundáéktól. Aztán kialakult a speciális Bohák-forma is. Nálam az egyszerűbb modellek értéke 1,2-1,3 millió forintnál indul, a komolyabbak 2 millió körül vagy felett vannak, noha majdnem mindegyikkel ugyanannyi a munka. Az árkülönbség a méretükből is adódik. Egyet úgy három hónap alatt lehet reálisan összerakni, egyszerre általában kettőn vagy hármon kezdek el dolgozni. És persze hangolni is járok helyszínekre, olyankor félreteszek minden mást. Egy operai vagy színházi monstre-előadás esetén például napközben és este is ott kell tartózkodnom.   

Presztízs MagazinHungarikum, mint Petőfi

Balázsnál jártasabb embert cimbalom-ügyben nehéz volna találni, ezt még a vele egy műhelyben dolgozó két zongorajavító mester is elismeri, akikkel pedig előszeretettel ugratják egymást. Például, hogy melyik a férfiasabb hangszer (kérdezi a cimbalmos), vagy hogy amíg egy zongorához speciális szállítókat kell hívni, egy cimbalom egy nagyobb méretű bevásárlószatyorban is elfér (mondják a zongorások). Az elmúlt években mindenesetre – a Kodály-programnak köszönhetően is – megnőtt az igény a cimbalomkészítésre, a javításra és felújításra, sőt a hangszer 2018-ban hivatalosan hungarikum lett. Azelőtt 150 éven át senkinek nem jutott eszébe, akkor Balázzsal együtt hárman kezdeményezték, így ő is ott lehetett a Parlamentben a cím átadásakor. Mutatja az 1993-ban írt szakdolgozatát is a témában, majd meséli, mekkora öröm egy jó állapotú régi Bohák-cimbalomhoz hozzájutni, ilyet neki is volt szerencséje megvásárolni, majd Bohák-féle szerszámokkal restaurálni. Műhelyében még a polgári kisasszonyok idejéből származó faragott kottatartókat is látni. Újságolja, hogy pár éve Bohák Lajos régi cégtáblája nála kötött ki – idősebb roma zenészek fel is ismerték, hogy valaha a Baross utcában lógott –, ám ezt már továbbajándékozta egy kerepesi emlékháznak.

Presztízs MagazinAhogy körbenézek a műhelyben a testes németországi és erdélyi faanyagok meg a felbecsülhetetlen értékű régi szerszámok között, s rákérdezgetek egyik-másik eszközre, melyik pontosan mire való, megtudom Balázstól, hogy a cimbalomnak – pont, mint a cimbalmosnak – lelke is van. Szó szerint, ez a kis alkotóeleme közvetíti ugyanis a hangot a hangszer alaplapja és a rezonáns (a rezgést felvevő és továbbító falemez) között. Abban tehát, hogy ne essünk ki a ritmusból, sőt egy húron pendüljünk, – a zenében is – fontos szerepe van a léleknek. Meg a lelkes cimbalomkészítőknek és cimbalmosoknak! Petőfit már idéztünk az elején, most zárjunk is vele meg A helyiség kalapácsában általa lefestett idilli képpel (hogy végképp megértsük, e hangszer és a vele foglalkozók mennyire a magyar folklór részei):

„A kancsal hegedűs,

A félszemü cimbalmos

S a bőgő sánta huzója

Föltelepűlt kényelmesen

A kemencének tetejére; miközben

Vitéz Csepü Palkó,

A tiszteletes két pej csikajának

Jókedvű abrakolója,

Így adta bizonyságát

Ékesszólási tehetségének: „Bort!“”.

-------------------------------------------------------------------------------------

Presztízs MagazinA cimbalmos cimborája

– Negyedik generációs zongorásmester vagyok, a dédnagypapám az 1800-as évek végén, még az aranykorban jött át Ausztriából egy magyarországi zongoragyárba – meséli Balázs műhelytársa, Müller György. – A műszaki főiskola elvégzése után álltam be apám műhelyébe. Nem volt szigorú, de egy szabályunk most is van: nem szeretünk a tanulóknak kétszer magyarázni. Ha csak két év múlva kerül is elő ugyanaz a dolog újra, akkor is emlékezned kell rá. Férfiszakma ez, s mivel nekem lányaim vannak, nincs, aki továbbvigye. Amúgy sem vonzó pálya, mert nem 25-30 évesen vagy benne a csúcson, hanem 40 felett, és ehhez a mai fiataloknak nincs türelme. Ráadásul nem is sok minden pótolható benne számítógéppel. Sőt ma már nagyobb meló a felújítás, mint régebben volt, hiszen nem 50, hanem legalább 110 éves hangszereket kell szétszednünk, s újraépítenünk. Az elődeim idejében szinte minden lakás tartozéka volt a zongora, az USA-ban ez ma is jellemző, nézzünk csak meg egy amerikai filmet! A zeneiskolákban zongorára ma is többszörös a túljelentkezés, de otthon sajnos egyre kevesebben tartanak jó minőségű hangszert, pedig a tanuláshoz pont ez volna a legfontosabb.

-------------------------------------------------------------------------------------------------

Presztízs MagazinKis cimbalomhatározó

A cimbalom két verővel ütve megszólaltatott citeraféle hangszer, melynek vízszintes helyzetű, trapézformájú, dobozszerű hangszerteste van. Egyesek egy perzsa húros hangszer leszármazottjának tekintik. Régi változata a kiscimbalom, ez magyar nyelvterületen már ritkaság, de alpesi országokban, Kelet-Európában, a Balkánon ma is használatos. Újabb változata a nagyobb, lábakon álló pedálcimbalom, melyet Schunda hangszergyáros alkotott meg, és idősebb, majd ifjabb Bohák Lajos fejlesztett tovább. Acélhúrokkal van felszerelve, megszólaltatására két darab dió- vagy akácfából készült verőt használnak. Elsősorban népi és cigányzenekarok fontos hangszere, de például Rácz Aladár cimbalomművész munkássága nyomán komolyzenei koncerteken is szerepet kap.

-----------------------------------------------------------

A cikk a Pannon Presztízs magazin 17/7-es számában jelent meg.

 

Még nincs értékelve