Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Mesteri koreográfia – hajvágásra

Gáspár Kinga | ifj. Nagy György | 2019.06.18. |
Zsidró Tamás
Mesteri koreográfia – hajvágásra
Andrássy 17. – haj’, micsoda átváltozások színtere! A Zsidró szalon nemhogy mérsékelné a Belvárost a Városligettel összekötő sugárút zaját, inkább felerősíti a pezsgést. Mindig tele, mindig élénk, és a belépő jó fejekből mindig jobb fazonok születnek. Jövőre lesz 40 éve, hogy a műfaj koreográfusa, Zsidró Tamás szabad kézzel alakítja a hazai frizuratrendeket, és ez idő alatt már növendékek generációi tanulhattak tőle. Illékony művészet szerelmese, formák és arányok mestere, aki nevetőráncokkal és nyugalmat árasztó hanglejtéssel képes feledtetni beszélgetőpartnerével folyamatos pörgéshez szokott munkatempóját. Érdekes pálya, értékes tanulságokkal – nem csak fodrászoknak.
– A verseny legmagasabb szintje az együttműködés. Nem triviális, hogy a szaktársak között ilyen jó kapcsolat legyen, ennyire figyeljenek egymásra. Ehhez több kell a személyes jó barátságnál, talán a korszak és a mélyebb szakmai érdeklődés tereli egy útra a hasonlóan gondolkodó kortársakat.
– A szakmánk elég sokáig hektikus volt. Amikor én belekerültem, éppen akkor történt egy nagy változás: addig úgy tudott egy fodrász híressé válni, ha versenyfodrászként ismerték meg, én viszont gyűlöltem a versenyzést, ma sem szeretem. Régen azért versenyeztek a barátaim a szakmából, mert azzal tudtak kijutni külföldre. Én már abban a korszakban születtem, amikor lehetett menni külföldre okulni, tehát nekem már nem volt fontos a verseny.
Nagyon érdekes, ahogy akkoriban elkapott engem ez a változás. Az én korosztályom elkezdett másképpen gondolkodni reklámok és a divat terén, mint az előző szakember-generációk. Elkezdtünk valami újat csinálni – nem biztos, hogy jól, de mindenképpen frissebbek voltunk az akkori szakmánál, és ez a frissesség irdatlan gyorsan bevitte a nevemet a köztudatba.
Amikor a Kozmo Filmstúdió megalakult, akkor indítottuk el Kapitány Ivánnal és Kozma Péterrel azokat a komoly imázs-filmeket, amelyekben már modellek szerepeltek, és amelyekkel nyugati színvonalon el lehetett adni a termékeket. Erre viszont a média is figyelemmel reagált, megjelent például a Nők Lapja mellett az Elite Magazin, Magyarország első életmódmagazinja is. Divatbemutatókon dolgoztunk, nagyon sokféle külső munkát végeztünk abban az időben, a 90-es évek elején. Ennek a reklámiparágnak nyilván az volt a lényege, hogy nagyon korszerűt, nagyon trendit tudjon mutatni. Volt olyan, hogy hajnali 6-ig forgattam egy reklámfilmet, bementem az üzletbe, mert haza már nem tudtam volna menni, ott lefürödtem, kicsit ledőltem a pamlagra, és máris kopogtatott az első vendég.
Pontosan tudom, hogyan lettem népszerű fodrász: nem a saját szakmámban váltam híressé, engem a reklámiparból ismert meg a fodrász szakma.
 
A varázslat forgatagában
 
Presztízs Magazin– Ott téblábol a családi fodrászüzletben egy kölyök, tesz-vesz, és egyszer csak ott ragad. Vajon mi vonzza annyira a serdülőt erre a pályára, és mi tartja meg aztán?
– Kétféle csábításom volt: a fodrászkodás és a néptánc. A hajvágás mellett ugyanis a Bihari János Táncegyüttesben, a Honvéd Néptáncegyüttes ifjúsági tagozatában néptáncoltam, olyan meghatározó személyiségekkel körülvéve, mint Folti Jolán, Novák „Tata”, tehát tényleg elég erős volt a pálya vonzása. Akikkel akkor kezdtem a táncot, azok ma már komoly koreográfusok. Nagy pályaválasztási dilemmám volt, hiszen éppen akkoriban kezdtünk el színpadi produkciókba is bekerülni és utazgatni. Persze, a színpad csábítása nagyon kecsegtető volt, és természetesen nagyon szerettünk táncolni, így komoly fejtörést okozott a választás. Mellette végig fodrászkodtam, jártam a nagybátyám szalonjába és a fodrász suliba.
Egyszer aztán a nagybátyám leültetett, és azt mondta, hogy teljesen mindegy, hogy én néptáncos leszek vagy fodrász, de a kettőt együtt nem lehet csinálni. Döntsem el, melyiket akarom folytatni, ők mindenképpen támogatni fognak. Így maradt végül a fodrászat, pedig akkoriban sokkal inkább voltam táncos, mint fodrász. 16-17 éves voltam, amikor ez történt.
A fodrászat egy varázslat. Amikor én kezdtem, akkor még nem volt az: egyszerűbb technikák és egyenfazonok voltak, utána kezdett el felszabadulni a szakma a merevségekből. Olyan szerencsém volt, hogy amikor én indultam a pályán, elkezdtek bejönni a szabadabb frizurák, a játékos megoldások. Mai napig is, ha valaki megkérdezi, hogy jól döntöttem-e, mindig mondom, hogy csodálatosan döntöttem.
 
– Lehetett sejteni, hogy a művészi vonal ott húzódik a fodrászmesterség mögött, ami – ha valaki ilyen szinten műveli – kicsit olyan, mint a képzőművészetben a land art. Elkészül valami a természetből – itt az emberi hajból –, és addig tökéletes, ameddig felépül, onnantól kezdve csak hanyatlik. Múlékony szépséget varázsolsz.
– Nem biztos. A mai korszerű hajvágás már tartós eredményekre is képes. Például, ha megkérdezel pár vendéget, azt mondják, hogy a Zsidrónak a hajvágása úgy másfél-két hét után áll be, és attól kezdve tart. A mai nőknek nincs ideje: a fodrászat ezzel a disconnected technikával irdatlan sokáig tart. Van olyan vendégem, akinek harmadszor mutatkozom be, mert egy évben egyszer jön, és elfelejtem, hogy már járt nálam. Olyan forgatag van körülöttünk, hogy nem emlékszem rá. Az új technológiákkal már tudunk úgy vágni, hogy amikor lenő a frizura, akkor is tartja a fazont, csak a haj hosszabb.
– A művészeti ágak közül több is hatással van a divatra, ezen belül a frizura-trendekre is. Melyik az a terület, ami a legtöbbet adott a fodrászatnak?
– Egyértelműen az építészet. Nagyon szeretem, hiszen ugyanúgy a geometriából építkezik, akárcsak a fodrász szakma. Vidal Sassoon is, a mi szakmánk pápája a Bauhausból indult – van is könyve a Bauhausról –, onnan szerezte az inspirációt a frizurákhoz. A hajvágás is építkezés: itt is kell tartószálakat, tartóelemeket vágni, kifaragjuk, felépítjük a frizurát.
Van egy teóriám, hogy minden divatnak az alapja az építészet, mert az a legnehezebb. Az építészetbe új anyagokat behozni és legyártani a legkeményebb munka. Amit az építészek művelnek, fantasztikus, hiszen épületeikkel az örökkévalóságnak dolgoznak; a fodrászat ezzel szemben alkalmazott művészet: az én munkámat legfeljebb egy fotóművész tudja megörökíteni.
 
Geometria vagy emóció?
 
Presztízs Magazin– A divat fentről lefelé terjeszkedik: bejön a divatbemutatók kifutóira, majd onnan beszivárog a fodrászszalonok székeibe.
– A kifutókon mi jelzéseket adunk vagy túlzásokat, és nagyon hosszú folyamat, ahogyan ez leképeződik az üzletben. A sok-sok év alatt rengeteg olyan jelzést adtunk, ami soha nem került be a hétköznapi divatba, és rengeteg olyan jelzés mellett csusszantunk el, ami viszont gyorsan leképeződött a mindennapi hajvágásban. Manapság, az internet korszakában szinte mindennapos, hogy belép a vendég, és mutatja, hogy a Milánói Fashion Week-en a csaj haja így volt befésülve, és ő is pont ilyet szeretne. Jönnek például a különböző hosszak: a vállig fazon vagy az állcsontig vágott vonal és a többi. Magyarországon egyébként kis fáziskéséssel jelennek meg ezek a trendek.
Nagyon érdekes a divat, mert bár sokan mondják, hogy nem követik, a szem mégis elraktározza a látottakat, és ez aztán előjön. Például egy autós reklámban lát egy jó frizurát, amire esetleg nem is figyel, de ott van, aztán egyszer csak előjön a tudatalattijából. Amikor már én ajánlom neki például a frufrut – mert látom, hogy milyen jól állna – akkor akár vallásosan is képes ragaszkodni hozzá, olyan hálás lesz, hogy megtaláltuk a neki való fazont.
– Nem könnyű kidekázni, mennyi ebből a technika, és mennyi a tehetség. Bizonyára alkati kérdés is, ki, milyen szakemberré válik a fodrászatban.
– Pont egy hétvégi képzésen volt szó erről. Én is folyamatosan képzem magam, járok továbbképzésekre. Kétféle fodrász van: a geometrikus, aki iszonyú precízen vág hajat, minden ott van, ahol lennie kell, és van az emocionális alkat, aki ugyanúgy erős technikai tudással rendelkezik, de rengeteg érzést visz bele a munkába belülről. Ezek közül egyik sem jobb a másiknál, ez két különböző típus. Nagyon érdekes, hogy ehhez a két típushoz hasonló alkatú emberek is járnak.
Szokták kérdezni, hogyan működünk Hajas Lacival, konkurenciaként. Teljesen más típusú emberek vagyunk, gondolom, ezért vagyunk olyan jó barátok. Aki Lacihoz jár, az nem szeret hozzám járni – és fordítva. Én inkább bohém ember vagyok, emocionális alkat.
– Sok éve már, hogy tanítványok nőnek fel a Zsidró szalonban. A mester nem pusztán okít, de nevel, és ízlést formál egyszerre.
Presztízs Magazin– Mindenkit felveszek, mert azt gondolom, hogy hajat vágni bárkit meg tudok tanítani. Lehet, hogy nem mindenkiből lesz Vidal Sassoon-életműdíjas, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a kevésbé tehetséges, de szorgalmas többre viszi, mint a szárnyaló, csapongó fiatalok.
Sokat segít a művészettörténet. Egy fodrász nem tud kiemelkedni az alapokból, ha nem képzi magát, nem olvas, nem jár kiállításokra, divatbemutatókra. Ma már otthonról, kényelmesen meg tud nézni sok mindent. Nem csak abban kell fejlődni, hogy hajat vágunk, de nyitottnak kell lenni a szép dolgokra, a művészi formákra, a finomságokra.
Rengeteg oktatásom van, de azokat szeretem a legjobban, amelyekben a vendégpszichológia keveredik a technikai tudással. Az egyik kedvencem most például a shortcut, a rövid hajvágás: bejön a vendég, és hosszúból rövid fazont szeretne. Ilyenkor mindig van valami a háttérben, valami történt az életében, ami kiváltotta ezt a nagy változást, és megpróbálom az én szakmai tapasztalatomból elmondani neki, hogy ilyenkor hogyan kell reagálni. Ha látom, hogy nem lesz jó, megpróbálom lebeszélni, megmutatom, hogy egy hosszú hajban van még három-négy forma, amíg a rövidet elérjük, próbáljuk ki. Ha látom, hogy nagyon jól fog állni, akkor természetesen szívesen megcsinálom.
– 10 éve Köztársasági érdemrend Lovagkeresztje, ugyanekkor a Terézváros Mestere cím. 40 év nem kevés idő a szakmában, külső szemmel nehéz is volna korszakolni.
– Ezek valóban értékes elismerések, de nem a pályám mérföldkövei. Az első nagy fordulópont az volt, hogy bekerültem a filmszakmába, a másik mérföldkő viszont éppen a szakmánkra gyakorolt nyomás volt. Külföldön már nagyobb nevem volt, mint itthon, és ez kezdett hatni a hazai fodrász szakmában is. Egyszer csak megkerestek, hogy legyek a Wella arca, és ott volt egy Wella Hungária Top Team, amely a magyar hajszakma megmondóembereiből állt. Így kerültem be a szakma krémjébe, és jól jött, mert még nem voltam annyira ismert a pályán, és kíváncsi voltam minden újdonságra. Ez a 90-es évek elején indult, és elkezdődtek a turnék, amelyekre már teljes stábbal mentünk. Aztán a Wellától a L’Oreal-hoz váltottam, és üzletileg is kaptam egy lendületet – akkor már megvolt az Andrássy úti szalon.
 
Az otthon csendje
 
– Azt már tudjuk, mitől nő befele a mesterfodrász haja, de biztos van olyasmi is, amitől égnek áll.
– Sajnos, Magyarországon a nagyobb hajvágó szalonok szinte halálra vannak ítélve, mert ma már az egyéni vállalkozói, szakmai individualizmus szétaprózza a szakmát. Ezzel szét is verik a tudást. Nálunk, a szalonban nem csak szakmailag mentorálom a munkatársakat, emberileg is kérik a tanácsaimat. Hétfőnként délután van a házi belső képzésünk, amikor egymást tanítjuk, tehát ez egy bensőséges viszony, ezt a műhelymunkát nem lehet kiváltani semmi mással. Régebben 15-20 tanulónk is volt, most alig van 5. Hirdetésre is alig jelentkeznek a fodrászok, pedig egy ilyen nagy üzletben fontos, hogy mindig legyen utánpótlás.
– Sűrű élet, állandóan pezsgő környezetben. A fokozatos építkezés szükségszerű velejárója, hogy mindennel foglalkozni kell: szakmával és üzlettel egyaránt. Ebben a feszített tempóban lennie kell valamilyen szelepnek is, kell tudni leállni, megpihenni.
– Körülöttem egész nap zaj van, lámpák, iszonyú koncentrációval működöm, így amikor otthon vagyok, szeretem hallani a csendet. Beülök a nappaliba kicsit, a csendbe. Mindig volt valamilyen hobbim, nem szenvedélyek, inkább örömtevékenységek: régen motorcsónakom volt és vízisíeltem, utána jött egy korszak, amikor búvárkodtam, jelenleg vitorlázom. Abban hiszek, hogy az ember kicsit mindenbe kóstoljon bele, de nem kell túlságosan belemerülnie ahhoz, hogy élvezhető szinten űzzön például egy sportot. Nem feltétlenül kell versenysportként tekinteni rá, én például nem vagyok hajlandó vitorlásversenyeken indulni.
 
Presztízs Magazin– Mi a folytatása a történetnek? Milyen tervekkel dolgozik tovább a mesterfodrász, aki szakmailag már megjárta pályája csúcsait? Vajon ebből a sok mindenből mit szeret a legjobban Zsidró Tamás?
– Folyamatosan fejlődöm, azt szeretem. Most például megújul a webshopom, egyedi konstrukciót tervezünk, és a honlapon is dolgozunk. Tegnap egy képzésen voltunk Hajas Lacival – minket képeztek –, és olyan dolgokat tanultam meg ekkora pályafutással a hátam mögött, amiket nem tudtam, el kell ismernem. Alig vártam, hogy ma bejöjjek, és kipróbálhassam.
Minden a hajvágás miatt van. Én ezt szeretem csinálni. Hajas szokta mondani, hogy „akkor miért nem tanulod meg?”
 
 
Presztízskérdés
 
– Mi jelent számodra abszolút presztízskérdést? Amiről akkor sem mondasz le, ha nem éri meg vagy, ha a népszerűségedet is kockáztatnod kell?
– Nem tudok sémákban gondolkodni, nagyon fontos számomra, hogy az egészen különböző helyzetekben is tudjunk reagálni – ezért van szükségem a folyamatos fejlődésre. Abban viszont egészen biztos vagyok, hogy a Zsidró szalonban soha nem lesz székbérlő: előbb fogom abbahagyni a szakmát.
 
 
 
Zsidró Tamás mesterfodrász szakmai életpályája számokban
 
1980 – befejezi a fodrászképző iskolát
1993 – London: elindul a nemzetközi pályán
1994 – beválasztják a Wella Hungária top 10 tagjai közé
1997 – megnyitja Andrássy úti szalonját
2001 – iskolaalapítóként is debütál
2002 – a L’Oreal Professional nagykövete
2005 – az Intercoiffure Hungary alapító tagja
2009 – a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje; Terézváros Mestere
 
 
 
Mindenhol ott lenni, és mindvégig ugyanabban a szakmában maradni
 
pályája elején alternatív fodrászversenyen próbálja ki tudását, el is hozza az első díjat Perina Péter tanítványa;
Király Tamás divattervező bevezeti a kifutók és az alkalmazott avantgárd művészet világába;
Norman Gábor rendezővel idehaza és Bécsben is bemutatót szervez;
Kozma Péterrel és Kapitány Ivánnal forgatott reklámfilmekhez divatfrizurákat készít;
a szakma meghatározó személyiségei – Hajas László, Szabó Imre, Lestyán Csaba, Gellei András, Papasz Vasziliosz (Vaszil) mesterfodrászok – hatottak rá;
sztárok sorával dolgozik rendszeresen: Eszenyi Enikő, Ernyei Béla, Frei Tamás, Natalia Oreiro;
szépségversenyek, show-műsorok kedvelt hajszobrásza, többek között a Miss World vagy a Look of the Year.
 
Még nincs értékelve