Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Örökségünk

Harangban a világgal

Harangban a világgal
Annyira benne vannak a műhelymunkában, hogy csak a sokadik csengetésemre jönnek ajtót nyitni. Ha az udvarukban látható patinás harangok valamelyikét kondítanám meg, tán gyorsabban előcsalnám Gombos Miklós aranykoszorús mestert vagy a fiát, Ferencet, de így is megéri várnom rájuk. Különleges világba vezetnek be. Harangok – keleten –már Krisztus előtt háromezer évvel is készültek, a tradíciót Magyarországon – Őrbottyánban – Gombosék viszik tovább. Miklós kezét II. János Pál pápa személyesen szorította meg, amikor Magyarország harangot adományozott a Vatikánnak (az egyházfő, megtisztelve az átadókat, harangozott is vele). A pápua új-guineai Mánusz szigetéről most hallok először, de Gombos-harang még ott is kondul! Ahogy a népszerű felirat hirdeti: az élőket szólítja, a holtakat siratja, a villámokat elűzi. Egyre jobban várom, hogy belelássak a harangöntők munkájába, amely valahol több mint mesterség. Szívük-lelkük van benne. Tovább

„Ha mi vigyázunk a koronára, a korona is vigyáz ránk”

„Ha mi vigyázunk a koronára, a korona is vigyáz ránk”
Ádám Barnabás ezredes, a Honvéd Koronaőrség parancsnoka számára nem csak hivatás a Szent Korona szolgálata, hanem gyakorlatilag az egész életét... Tovább

Feltárult a misztikum

Feltárult a misztikum
Akárhány cikket olvastam eddig a „Fradiról”, a legtöbb Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott… című könyvéből származó idézettel kezdett.... Tovább

A Műcsarnok építője

A Műcsarnok építője
A Millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezője, Schickedanz Albert csodálatra és elismerésre méltó munkássága előtt tiszteleg... Tovább

Az ember társa, a madár

Rozi
Él egy ember Jászalsószentgyörgyön, aki Budapestről költözött vidékre, hogy a madarainak kényelmesebb körülményeket tudjon biztosítani. Tóth János szerint a solymászat nem hobbi, hanem életforma, hiszen a madarak az év 365 napján igénylik az állandó foglalkozást. Szerinte, ha az ember egyszer felvállal egy állatot, felelősséggel tartozik érte, kötelessége biztosítani az életéhez szükséges legjobb körülményeket. Tóth Jánossal jászalsószentgyörgyi otthonában beszélgettünk. Tovább

Üvegbe formázva

Kovács Dénes
Székelyudvarhely szomszédságában, Bethlenfalván, egy lebontástól megmenekült, régi székely tornácos ház középső szobájában találkoztam a fantáziaművésszel, aki nemcsak a fát, a csontot, de az üveget is elképzelései szerint formázza, szelídíti. A duruzsoló kályha mellett az üvegművészet kínálta kimeríthetetlen lehetőségekről beszélgetünk a házigazdával. A környéken nincs, de a Kárpát-medencében is csak kevés olyan mesterember akad, aki az üvegmintázás, formálás e fajta technikáját alkalmazná. A konyha egyik sarkában a legszebb példányokat gyűjtötte össze, amiket azért állított ki, mert véleménye szerint, az ő szemének is kell a gyönyörűség. „Én nem üvegfúvó vagyok, hanem egy alkotó ember, olyan művészféle" – vallja. Tovább

Fehér gólyák vándorútja az interneten

Fehér gólyák vándorútja az interneten
Első alkalommal került Magyarországon két fiatal fehér gólyára műholdas nyomkövető, melyek segítségével végigkövethetjük a madarak első vándorútját afrikai telelőhelyükre. Apaj és Ipoly itthoni élőhelyein elindított program fő célkitűzése az, hogy a középfeszültségű elektromos szabadvezetékek madárbarát szigetelést kapjanak. A kezdeményezést az Európai Unió is támogatja. Tovább

Az érintetlen természet maradványai – határok nélkül

Az érintetlen természet maradványai – határok nélkül
Hazánkban 1991-ben alapították meg a Fertő-táj hazai részét magában foglaló Fertő-tavi Nemzeti Parkot, Ausztriában ’92-ben a Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel-t. A határon átnyúló, közös nemzeti parkot 1994-ben avatták. Ekkor csatolták hozzá a Hansági Tájvédelmi Körzetet, majd hamarosan a Répce-menti területeket. A változatos tájegységhez nagyszámú ritka, védett, értékes növény- és állatfaj kötődik. A Fertő-Hanság Nemzeti Park hazánkban közel 24 ezer, Ausztriában 10 és fél ezer hektáros. Mozaikos szerkezetű. Védett területei nem összefüggőek: jelentősebbek a Fertő-táj, a Hanság, a Tóköz, valamint a Répce-mente. A park egyharmadán gazdasági tevékenység sem folytatható. A kezelt természeti övezetben az extenzív területhasználat biztosítja az értékek megőrzését. Tovább

Nemzeti park, különösen gazdag állatvilággal

Nemzeti park, különösen gazdag állatvilággal
A Duna-Dráva mentén keverednek a hegyvidéki, balkáni és kontinentális flóraelemek Különleges elnevezésekkel ismerkedhet meg az, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park témájában kutat. A sokszor ismeretlen szavak csodálatos állatokat, növényeket rejtenek, melyekkel aztán jó szerencse esetén találkozni is lehet ezen a délvidéki tájon. Addig is érdemes ízlelgetni „őket” – jerikói lonc, mocsári aggófű, tündérfátyol, kolokán, küszvágó csér, rejtőke, homoki kocsord, hármaslevelű fogasír, baranyai peremizs. Nagy kalandra vállalkozik az, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park területét akarja bebarangolni. Talán nem is annyira a terület mérete miatt, hanem azért, mert sok helyszínre, illetve hihetetlenül változatos helyekre kell ellátogatnia. Természetesen az sem csalatkozik majd, aki a varázslatos vidékeknek csak egy-egy kisebb egységébe jut el. Tovább