Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A szarvasgombavadász

– és állandó társai: Zoé, Malu, na meg az erdők kincse

dr. Szász Adrián | Pálfi Balázs | 2019.10.27. |
szarvasgomba
A szarvasgombavadász
„Aki erkölcsös és erényes életet szeretne élni, az ne kóstolja meg a szarvasgombát” – tartja egy olasz közmondás, mely persze nem akar ténylegesen lebeszélni a szarvasgomba-fogyasztásról, csupán felhívja figyelmünket e különleges(en drága) finomság állítólagos vágykeltő hatására. Minket hiába akarna is lebeszélni, hiszen éppen úton vagyunk a szolnoki parkerdőbe, ahol Patonay Péter gombásszal és két labradorkutyájával – Zoéval és Maluval – fogunk szarvasgombát gyűjteni.
A két profi gombafelfedezőnek kiképzett eb – anya és lánya egyébként, előbbi fekete, utóbbi csokoládészínű – kezdésnek fülig gázol egy patakban, mielőtt az erdőt kezdenék járni velünk. Vidámak, látszik rajtuk, hogy a hobbijuk a munkájuk, és fordítva. Különösebb irányítás sem kell nekik: ahogy beérünk a fák közé, máris szaladnak a dolgukra, ami nem más, mint kiszagolni és jelezni a gombák lelőhelyét a fák tövében. Péter szerint sosem tévednek, és látom, hogy gyakorlatilag üresjáratuk sincs, az egyik gombateleptől már futnak is a következőhöz. Ja, nem: közben azért a jutalomfalatért (jelen esetben sajt, de máskor akár sonka is lehet) sem mulasztanak el jelentkezni. Kikaparják a földet a megtalált gombák körül és ott hagyják, hogy a gombász magához vehesse a kincset, de a „hozd!” vezényszóra olykor még azt a szívességet is megteszik, hogy a meglelt gombát odaviszik a gazdi kezébe. A legkisebb példányokat el-elfogyasztják, de ennyi „vámolás” nekik is jár… 
 
DJ-ből természetjáró
 
Presztízs MagazinA gombász jellemzően egy kutyával dolgoztat, az a ritkább eset, hogy kettőt visz magával, hiszen ilyenkor az ebek ronthatják egymás munkamorálját. Most például az anya, Zoé az, aki hagyja inkább a lányát, az élénkebb Malut érvényesülni, ő maga nem szakad meg azért, hogy előbb odaérjen egy-egy célponthoz. Mutatóba azért ő is talál és hoz gombát, nehogy szó érje a ház elejét. Péter irigylésre méltó nyugalommal válogatja, vágja ki és süllyeszti a kis gyűjtőtasakjába a gombákat, le sem tagadhatná, mennyire szereti maga körül a természetes közeget. Nyilván értékeli is, hiszen korábban megjárta a „hadak útját”: tizenöt éven át zenélt DJ-ként – lakóhelye, Szentendre környékén e minőségében (DJ Patonay) is mindenki ismeri a nevét –, sőt vendéglátós éveket is maga mögött tudhat. Alapvégzettsége a textiliparhoz kötné, a szülei pedig grafikusok, de mára messze gurult a gomba a fájától. Mintegy másfél évtizede érte utol a szenvedély, amelyből nem tervezetten, de hamar megélhetési forrás is lett.
 
Presztízs Magazin– Tizennégy éve a vadász szomszédom beállított két csomag szarvasgombával, én meg elkezdtem az interneten recepteket keresni hozzá – meséli. – Majd részt vettem az ELTE-n egy gombaismertető tanfolyamon, és az akkori sárga labradoromat, Grétit, elkezdtem gombászni tanítani. Sokan mondták, hogy „már megint valami hülyeségbe vágok”, amiből nem lehet megélni, de ebből az lett, hogy mindjárt napi egy-másfél kilókat szedtünk, azaz 30-40 ezer forintot megkerestünk naponta. Aztán persze jött elég sok feketeleves is, amikor sorozatban lyukra futottam, míg meglett a kellő gyakorlatom, terepismeretem. Megtanultam az indikátornövényeket – orchidea, mogyoró, borostyán, szeder, ibolya –, amelyek jelzik a gomba valószínű jelenlétét az erdőben, és persze a fa fajtája sem mindegy. Kocsányos tölgy, hárs vagy bükk. Ma már, ha benézek egy erdőbe, tudom, hogy van-e benne szarvasgomba vagy nincs.
 
A terep és a konyha
 
Presztízs MagazinA kaland a Pilisben kezdődött, ahol azóta sem volt olyan erős szezon, mint Péter elsője. Tudni kell, hogy a nyári etap május közepétől augusztus végéig tart, ezt követően december közepéig őszi szezonról beszélünk. Péter két társával két-három napos váltásban szedi a gombát, a Pilis és a Szelidi-tó után bejárták az egy időben szenzációs – napi akár húsz kiló feletti – terméshozamot produkáló Jászságot, majd Békést és Csongrádot is. Azért kellett időről időre helyet váltaniuk, mert sajnos nemcsak a vaddisznók két-három évenkénti túlszaporodása okoz nekik gondot, hanem a konkurencia által okozott képtelen helyzetek is. Vannak, akik kapákkal járják és teszik tönkre az erdőket, mások pedig még nyomkövetőt is képesek a riválisuk autójára szerelni, hogy megtudják, az hova jár gombáért. Péter ma a Szolnok melletti parkerdőt bérli (ahol most is vagyunk), ősszel pedig külföldre jár, persze nem árulja el, mikor hova. Korábban Románia és Bulgária volt a gyakori úti célja, de eljutott már gomba után kutatva egészen Grúziáig, ott, mondjuk, csak mogyorót talált. Igaz, idén már messzebbről, egyenesen Iránból is érkezik gomba Európába, ez egy új trend. Fontos tudni, hogy Magyarországon a fekete szarvasgomba a honos, míg a fehérnek az őshazája Isztria.
 
Presztízs Magazin– A bejegyzett gyűjtők száma hazánkban legfeljebb háromszázötven lehet, közülük maximum százan aktívak, és úgy negyvenen-ötvenen tudnak pénzt csinálni a gombából. Sok pénzt pedig még kevesebben – vázolja a helyzetet a konyhában is otthonosan mozgó Péter. – A zsákmányt már az autóban is hűtődobozokban tároljuk, és ha saját fogyasztásra viszünk belőle, akkor úgy egy-másfél hétig tartható el otthon, a hűtőnkben fagyasztás nélkül. A legjobb felhasználás tésztákra vagy levesekbe szelni, reszelni belőle, de csak olyan ételbe, amelyikhez nem használunk két-három fűszernél többet, hogy ne nyomjuk el az ízét. Egy jó tojásrántotta sóval például tökéletes alap. Sokszor az ember már a szarvasgomba illatával „jóllakik”, mielőtt a tényleges ízleléshez ér. És ha már itt tartunk, elárulom: éttermeknél sajnos nincs időm házalni a leszedett mennyiséggel, ezért a nagyobb tételt kereskedőknek vagy az erdőgazdaság ezzel foglalkozó részlegének adom el, illetve le.
 
A kutyák szentek, a csili friss
 
Presztízs MagazinA gyűjtés általában reggel és este történik, hiszen napközben, délelőtt tíz után a kutyáknak már melegük van, nem észszerű terhelni őket. Péter afféle nomádként le szokott vonulni a helyszínre sátorral, így a köztes órákban lehetősége van pihenni, a társaival sütögetni, nyáron fürdeni (ha olyan helyen jár, ahol ez megoldható). A kutyák egészségére nagyon ügyel, hiszen számára ők munkaeszközök és „szent állatok” egyszerre. Még a kullancsoktól is jobban félti őket, mint saját magát. Az erdőben tavasz végén a szúnyogok, nyáron a pókok, pókhálók is jellemzők, de ezeket a tényezőket a jó gombász egyszerűen kizárja. Most is figyelem, ahogy Péter – miközben megosztja velem a fenti információkat – a lehető legotthonosabban mozog a bogáncsos aljnövényzet, a surranó gyíkok és a szökkenő békák között. Felfedezek egy méretes hernyót a karjára tapadva, amit jelzek is neki, de ő csak így reagál: „milyen szép színe van!”
 
Presztízs MagazinA szarvasgombának meg milyen szép ára! – vágná rá bárki, akivel megosztanám, miből tartok most a kezemben két egész maréknyit. Azt a két infót ugyanis a szélesebb közvélemény is tudja, hogy 1: a szarvasgombát korábban disznókkal kerestették az erdőben, 2: a szarvasgomba drága. Ebből a szempontból a tavalyi szezon különösen kirívóra sikeredett, az elhúzódó hideg tél miatt ugyanis későn kezdett érni Magyarországon – és Európában – a nyári fajta, sőt a kevés csapadék hatására is csökkent a termés. Ezért a hazai szarvasgomba felvásárlási ára időnként a 400 eurót is elérte kilónként! A szedők rezsije persze nem alacsony, hiszen egy erdőrész bérlése évi több millió forint, és elég, ha a pluszkiadások közül csak az útiköltséget nézzük, máris látjuk, hogy az élet nekik sem habos torta. Inkább gombás tojás. Ja, és Péternek egy kicsit csilipaprika is, mert legújabban egy paprikaültetvényt is létrehozott, így a gombászáson kívül már friss hobbija is akad. Szeretné, ha idővel ez utóbbi is felnőne sikerességben a gombászás mellé. 
 
---------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ppepperschili
 
Presztízs Magazin- Mindig szerettem az erős, pikáns ételeket, képes voltam marokszám enni a chilit – meséli Patonay Péter. – 2016 tavaszán ültettem 50 tő különböző fajtájú csilit, habanérót. A terméséből megszületett az első saját termékem. Az első adagot a barátok tesztelték, sikere volt, így jött az ötlet, hogy vágjunk bele a csilitermesztésbe. Ekkor még nem sejtettem, mi vár ránk…
2018 tavaszán egy kisebb földdarabon kezdtem Dunabogdányban, ahol 2000 tő, 15 féle csilipalántát ültettem. Nagy ugrás volt, nem is rizikómentes, bele kellett tanulnom a termesztés fortélyaiba. Megfizettem a tanulópénzt, de október végére több száz kilogramm csilit szedhettem le. 
Presztízs MagazinRengeteget bújva a hazai és külföldi csilis oldalakat, plusz a saját elképzeléseimet hozzáadva, megfőztem életem első csiliszószát. Alapelvem az egyszerűség, visszaadni a paprika egyedi ízét, erejét. Kedvenceim a különleges ízvilágú, gyümölcsös aromájú chilik és habanero fajták. Prémiumkategóriás termékeket szerettünk volna létrehozni, úgy érzem, ez sikerült. Nem kell hozzá más, „csak” minőségi alapanyag, tudatosság és rengeteg szeretet! Öt termékkel kezdtünk, jelenleg kilencnél tartunk, az egzotikus mangó-chili párosítástól kezdve egy igazán különleges, smookerben füstölt csokoládé habanero krémig. Bátorkodtunk a kis marketingünkbe belefoglalni a kézműves jelzőt, hiszen párommal, Rékával, négy kezünk munkájából kerülnek ki a termékeink. Termelünk, főzünk, palackozunk, de a grafikai munkálatokat is kis családom segítségével alkottuk meg. Több neves vásáron, fesztiválon bemutatkoztunk már.
 
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
 
Presztízs MagazinSokoldalú emberke, aki, úgy tűnik, nem ismer lehetetlent. Ráadásul erkölcsös és erényes életet él, pedig nemhogy megkóstolta a szarvasgombát, hanem a szenvedélyévé is vált. Jó, hát az olaszoknak sem lehet mindenben igazuk!
 
(Közben végzünk a szedéssel, kijövünk az erdőből, Zoé és Malu elhever az autó hátuljában, míg mi az elejében vizslatjuk a leszedett „szajrét”. Szép és illatos. A legszebb darab este már ott fog figyelni lereszelve egy olasz tésztán. Aztán ha kiderül, hogy még afrodiziákum is, ám legyen!) 
Még nincs értékelve