Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Szent-Györgyi Albert, a harcos életpárti

Mikó Bálint | Profimédia-Red Dot-archív | 2020.12.09. |
Szent-Györgyi Albert, a harcos életpárti
Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án, Szentgyörgyi Miklós és Lenhossék Jozefina gyermekeként. Nemesi származású volt, apai ágon a 16–17. századig lehet visszavezetni a család történetét. Anyai ágon viszont híres tudósdinasztiából származott: dédapja − Lenhossék Mihály − Magyarország főorvosa és helytartósági tanácsos volt. Fia, József (tehát Albert nagyapja) szintén orvosként dolgozott, és állítólag neki volt először mikroszkópja Budapesten. Szent-Györgyi Albert pályája nem indult zökkenőmentesen, végül azonban mégis hazánk egyik legfőbb tudósává lépett elő, aki még a vérzivataros idők világpolitikájába is beavatkozott.
A kis Albert szüleinek házassága hamar megromlott, ezért az édesanyja a három fiával különköltözött a férjétől a mai Baross utcába, ahol testvére, Mihály segített a gyerekek nevelésében. Albert 1904 és 1911 között a Lónyay utcai gimnáziumba járt, de cseppet sem jeleskedett a tanulásban, így aztán amikor Ramón Cajal szövettani tankönyve felkeltette az érdeklődését, és elhatározta, hogy orvosi egyetemre jelentkezik majd, a nagybátyja nemtetszésének adott hangot, ugyanis attól tartott, hogy az addig mindenben tehetségtelennek bizonyuló gyerek szégyent hoz majd a felvételin a családra. Albert ezek után megemberelte magát, és kitűnőre érettségizett, amitől aztán nagybátyja is rögtön elkezdte többre tartani, sőt ő választotta számára az első kutatási területet az egyetemi évekre: a végbélt.
Albert 1911 szeptemberében iratkozott be a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára, és hamarosan elkezdte önálló szövettani megfigyeléseit is nagybátyja laboratóriumában, az Anatómiai Intézetben. Első tanulmányát németül írta a végbélhámról, később pedig a szemről publikált érdekes írásokat. 1913-ra elege lett az anatómiából, amit holt tudománynak titulált (valószínűleg a nagybátyja elleni lázadásképp), és onnantól az Élettani Intézetben töltötte ideje nagy részét.
 
Presztízs MagazinHáborús orvoskalandok
 
Szent-Györgyi Albert épp a diákok számára előírt három hónapos katonai szolgálatát töltötte, amikor kitört az első világháború, őt pedig a 65. miskolci gyalogezred önkénteseként kivezényelték a keleti frontra. Katonaorvosként szolgált egészen 1916-ig; ekkor a Bruszilov-offenzíva során egységének – nagy veszteségek árán − épp csak sikerült kereket oldania a Dnyeszteren áttörő orosz hadsereg elől. Mivel életét kockáztatva mentette és ápolta a sebesülteket, Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki. A harcok horrorfilmekbe illő borzalmai egy életre elvették a kedvét a háborútól, ezért néhány nappal a visszavonulás megkezdése után belelőtt a bal karjába, hogy mint sebesültet kórházba vigyék. Lábadozása alatt serényen folytatta egyetemi tanulmányait, és 1917-ben gyorsított képzés révén megkaphatta orvosi diplomáját. 1917. szeptember 15-én vette feleségül Demény Kornéliát (a Magyar Posta vezérigazgatójának lányát), akivel egy évvel korábban szerettek egymásba. Szeptember végén az olaszországi Udinébe ment osztagával, ahol a frontközelben lévő kórházban látott el katonaorvosi feladatokat. 1918 őszén a parancsnokánál feljelentette a felettesét, aki az olasz hadifoglyokat fájdalmas kísérleteknek vetette alá, majd ezért az „arcátlanságért” áthelyezték egy maláriafertőzött területre. Új állomáshelyére azonban szerencsére sohasem érkezett meg, mert 1918. október 3-án megszületett a kislánya, Nelli, emiatt rendkívüli szabadságot kapott, és mire eltávozási időszaka véget ért, a háború is befejeződött.
 
Presztízs MagazinFelfelé ívelő pálya
 
A Pozsonyi Egyetem Farmakológiai Intézetében, Mansfeld Gézánál talált egy asszisztensi állást, ahová első tanársegéddé nevezték ki 1918-ban. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot a hozzá hasonló korú osztrák Carl Corival, aki később ugyancsak az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, és kutatásaiért élettani Nobel-díjban részesült. Amikor Pozsony Csehszlovákiához került, Mansfeldet és munkatársait pedig mint idegen állampolgárokat kiutasították, Szent-Györgyi és Cori összeszedte a laboratórium felszerelését, és mielőtt a hatóságok elkobozhatták volna tőlük, átcsempészték a határon.
Mivel a háború utáni Magyarországon reménytelennek tűnt tudományos kutatásokat folytatni, Corit követve Szent-Györgyi Prágába utazott, majd Berlinben kötött ki, ahol Leonor Michaelis fogadta asszisztensévé. A fizetésből azonban képtelen volt eltartani magát és feleségét, és mivel Michaelis is a külföldre költözésen gondolkodott, Hamburgba költöztek, ahol Szent-Györgyi a Tengerészeti és Trópusi Intézetben gyarmati orvosnak képezte tovább magát. Ezek után számos német nagyvárosban folytatott tanulmányokat a biológia, a bakteriológia és a gyógyszertan terén. 1927-ben már a Cambridge-i Egyetemen dolgozott, majd hazatért, s 1931 és 1945 között a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzoraként tevékenykedett.
 
Presztízs MagazinNobel-díj és titkos tárgyalások
 
Szent-Györgyinek egyik este a vacsorára kapott paradicsompaprikát esze ágában sem volt elfogyasztani, de nem akarta vérig sérteni a feleségét, úgyhogy eltette a paprikát, és a laborba vitte, ahol aztán világsikert érő kísérleteket folytatott vele. Szent-Györgyi 1931-ben a paprikából aszkorbinsavat nyert ki, így bejelenthette: nagy mennyiségben tud előállítani C-vitamint. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem elsősorban a C-vitaminért részesült Nobel-díjban 1937-ben, hanem a biológiai oxidációs folyamatok kutatása terén tett felfedezéséért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére. 
1940-ben, a Szegedi Tudományegyetem rektoraként kezdett el az izommozgás biokémiájával foglalkozni, és a nemzetközi tudóstársadalomban napjainkban is az az általános vélekedés, hogy Szent-Györgyi e téren szintén Nobel-díjra méltó munkát végzett, amelynek legjelentősebb része a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárása volt.
1944-ben a német megszállás következtében kénytelen volt illegalitásba vonulni. Adolf Hitler személyesen adott parancsot az elfogására (ezt később a tudós élete csúcspontjának nevezte egy tévéinterjúban), és a Gestapo mindent elkövetett, hogy teljesítsék véreskezű zsarnokuk akaratát, ugyanis a magyar tudós addigra James Bond-filmbe illő események központi figurájává vált. Szent-Györgyi Albert kitűnő brit kapcsolatokkal rendelkezett, ezért a Kállay-kormány Isztambulba küldte tárgyalni Churchill összekötőjével. A titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának az előkészítése volt. Kállay Miklós Szent-Györgyivel azt üzente a briteknek, hogy Magyarország kész bármikor átállni a szövetségesek oldalára, de az országban tartózkodó német csapatok miatt nehéz helyzetben van. A tudós azt a feladatot kapta a brit összekötőtől, hogy térjen vissza Budapestre, és segítsen a rádiókapcsolat kiépítésében a londoni adminisztráció és Kállay Miklós között. A Gestapo azonban tudomást szerzett a titkos találkáról, és megakadályozta a rádiókapcsolat létrehozását. Szent-Györgyit 1944-ben svéd segítséggel menekítették ki az őt üldöző nácik elől Budapestről, ahol egyébként az antifasiszta ellenállási mozgalom egyik vezető alakja volt. 1945 januárjában egy szovjet különítmény érkezett a tudós segítségére, és családjával Moszkvában lelt menedéket. 
Szent-Györgyi Albert a II. világháború lezárultával visszatért Magyarországra, de a kommunista elnyomást nem tudta megemészteni, ezért az USA-ba (azon belül Woods Hole-ba) emigrált, ahol 1947 és 1962 között az Izomkutató Tudományos Intézet tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója lett. A lehetőségek országában a sejtosztódást kiváltó tényezőket és a rák keletkezésének okait kutatta. Egészen élete utolsó (92.) évéig szellemileg és testileg egyaránt aktív maradt. 1986-ban hunyt el.
 
---------------------------------------------------------------------------------------
 
Nőcsábász és békeaktivista
Szent-Györgyi Albert nagy barátja volt a szebbik nemnek, összesen négyszer nősült: harmadik felesége 47, negyedik neje pedig 50 évvel volt fiatalabb nála. Pacifista meggyőződése mellett sosem volt rest kiállni: Amerikában felszólalt a vietnami háború ellen, majd 1970-ben kiadta Az őrült majom című könyvét, amelyet máig az egyik legerőteljesebb agresszió- és háborúellenes tanulmánynak tartanak. A szovjet irányítású kommunista rezsim rémtetteit sem hagyta szó nélkül: rendszeresen leveleket írt róluk (például a málenkij robotról és a munkatáborokban szenvedőkről) a nagy amerikai lapoknak, amelyek az írások jó részét le is közölték.
Még nincs értékelve