Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Szeretők álcája – szerelem próbája

Salat Vince | Profimédia-Red Dot | 2019.09.22. |
szeretők
Szeretők álcája – szerelem próbája
„A szeretők tengernél, napnál, időtlen térnél többet nem akarnak, kevesebbel be nem érhetik.” (Fodor Ákos) Leginkább a gyarmatosítás korát megidéző művekből, különösen azok megfilmesített változataiból ismerjük, milyen találékonyan oldotta meg a nyugati kultúra a monogámia kijátszását, szemfényvesztéssel. A biológia és a szerelem törvényeit még a házasság évszázados normáinak vasszigora sem volt képes megzabolázni, s amikor még szégyenpad és annál is keményebb büntetések jártak a titkos viszonyokért, a forrongó vér akkor is igen kreatív megoldásokra ragadtatott. Persze, mint oly sok egyéb kérdésben, ebben sem volt soha igazság a Földön: még a királyi szeretők státusza is széles skálán táncolt, a rejtegetett titkos viszonytól a nyilvános szereplésig.
Elnevezések – és ami mögöttük van
 
Kurtizán, concubine, maîtresse/mistress – általában többet jelentenek egyszerű prostituáltaknál: olyan nőkre vonatkoztak, akikkel rendszeres erotikus viszonyt folytattak. A kurtizánok udvarhölgyek voltak, akiknek egyik csoportja műveltebb, akár nemesi rangon is elismert lakója volt a királyi rezidenciának, de az alacsonyabb rendűek is – világi hölgyekként bár – rangban az örömlányok fölött voltak. Támogatóik anyagi fenntartásából éltek, így függelmi viszonyuk kiszolgáltatottságában keresték jóakarójuk kegyeit. A concubine az élettársi kapcsolatban élő szerető megnevezése volt, akivel nem lehetett házasságot kötni rendi és rangbéli okok miatt. Mindkét elnevezés történeti jelentőségű, ma már nem használjuk őket. A maîtresse/mistress jelentése hasonló: olyan nőt jelent, akit rendszerint kitart a férfi, akinek a szeretője, ágyasa.
 
Amit szabad a lónak, nem szabad a csikónak
 
Presztízs MagazinKeserűen vesszük tudomásul, de nem sokat tehettek ellene az egyenlőtlenségre épülő nyugati társadalmak. Madame de Pompadour kiváltságos helyzete XV. Lajos francia király oldalán inkább kivétel, mint szabály a szeretőtartás nagykönyvében. „Hőn szeretett” Lajos udvartartásában ugyanis a szalonjairól elhíresült ágyas a szeretők sorában is az első lehetett – hivatalosan: maîtresse-en-titre. A palota falain kívül azonban sem az élet, sem a társadalom nem volt ily kegyes a szeretőkkel: a halálbüntetést ekkorra már eltörölték, de a kirekesztettségre bizton számíthatott a felfedett viszony női tagja. A férfiak közül nem a szerető, hanem a felszarvazott férj látta kárát a botránynak.
 
A legegyszerűbb trükk: a ruhacsere
 
Nők férfiruhában és ritkán, de erre is akad példa: férfiak női ruhában álcázták magukat a nyilvánosság előtt szeretői mivoltukban. Tipikus esetek a hosszú hajóutakra induló tengerészek példái, akik matróznak öltöztetett nőket vittek magukkal, hogy semmilyen földi örömben ne szenvedjenek hiányt a tengeren. Ugyancsak ismerjük a marhahajcsárok szokásait, akik hajtásra terelőlegénynek öltöztetett bennszülött lányokat vittek magukkal, akiknek nappal ugyanazt a férfimunkát kellett végezniük, mint a többi markos legénynek. A titkolózásnak ez a formája ma már gyerekesnek tűnhet, de még a múlt század elején is szigorúan vették a látszat fenntartását – főként nagypolgári körökben.
 
Szeretők „szakmái”
 
Presztízs MagazinAz csak természetes, hogy a cselédlányból vagy a nevelőnőből szerető lesz, de fordítva is működött a karrierút: főként utazásokra szívesen öltöztették komornyiknak vagy személyi cselédnek a titkolni kívánt férfit, hogy gondtalanul maguk mellett tudhassák az asszonyok. Az álcázás tudománya így tökéletesre sikerülhetett, és sok viszony ki sem derült volna, ha a környezet nem ismerte volna a „főszereplő” természetét. Sok esetről a levelezésekből értesült a társaság és az utókor, mint például II. Katalin orosz cárnő évtizedekkel fiatalabb szeretőiről. A levelezés mindig is kockázatos volt, számos irodalmi alkotás is erről tanúskodik. Thomas Hardy A weydoni asszonyvásár című regényében például a szépséges Lucetta vesztét is a Michael Henchardhoz írott leveleinek nyilvánosságra kerülése okozta, pedig viszonyukból már réges-régen kihunyt az összetartozás lángja.
 
Az árulkodó csók
 
Apró adalék a szeretői státusz történetéhez a csók eredete. Az erotikus tartalmú csókolózás viszonylag késői „fejlemény” a nyugati kultúrában, ugyanis a legalizált intim viszonyt, azaz a házasságot nem illett testi közelséggel ábrázolni. A Föld bizonyos tájain ma sem része a szexualitásnak: Óceániában, Eurázsiában Afrikában és Dél-Amerikában is élnek törzsek, amelyek hite szerint az ajkak összeérintése veszélyes és undorító. A nyugati kultúrában a XI-XII. század fordulóján jelenik meg az erotikus csók, mint a normákkal való szembeszegülés egyik jele és a tiltott viszonyok kifejezője. Irodalomban, költészetben és ábrázoló művészetben egyaránt ehhez az időszakhoz köthető a szeretők ölelkezésének és csókolózásának ábrázolása, amely a szabad szerelmet hivatott dacosan szembeállítani a kikényszerített, elrendezett házassággal.
 
Nem a kirakatba szánjuk, mégis oda kerülhet
 
Presztízs MagazinBármilyen trükkel próbálták is a történelem során elhessegetni a gyanút a létező titkos viszonyról, minduntalan lehullt a lepel a szeretők arcáról. Minél szélesebb nyilvánosság előtt éli az életét valaki, annál nehezebb titokban tartani a tényeket, amiken aztán örömmel köszörüli a nyelvét a nagyérdemű. Kennedy és Marilyn Monroe viszonya, Clinton és Monica Lewinsky afférja legalább olyan szaftos beszédtéma, mint a saját házunk táján például Ady, a szépasszonyok és Ámor szerelmi háromszögei. Másrészt viszont nem róhatjuk fel a közvéleménynek az ejnye-bejnyét Woody Allennek és nevelt lányának viszonya kapcsán, ahogy a gyermeklányok megrontásán is joggal méltatlankodunk.
 
Amikor a norma szüli a normaszegést
 
A középkori magyar és az európai kultúrában egyaránt általános szokás volt a leánygyermekek korai férjhez adása. 7 éves korukban eljegyezték, 12 éves korukban már férjes asszonyként jelenhettek meg egy rendszerint jóval idősebb férfi oldalán. A korai frigy egészségre gyakorolt hatásait kevesen látták be, így sok fiatalasszony belehalt a gyermekáldásba vagy hamar kimerült a megterhelő életformától. A férfiak sok esetben egy szerető karjaiban vigasztalódtak az elfáradt feleség mellett, gyakran megtűrt viszonyt folytatva. Fordított esetben nem volt ennyire elnéző a társadalom: a férjes asszonyok hűtlenségét még sokáig halállal büntették.
 
Titok ellen orvosság: a házasság
 
Egyetemes gyógyírként ezt „írták fel receptre” hosszú évszázadokon át, bár lássuk be: keveseknek sikerült legalizálni szeretői kapcsolatukat egy házasságlevéllel. Legközelebbi példánk Kamilla cornwalli hercegné és Károly walesi herceg sok botrányt kavaró viszonya, melyet 2005-ben szentesítettek házassággal. A múltat viszont nem lehet nyomtalanul eltüntetni, és bár Kamilla jogilag megkapta a walesi hercegné címet, Dianára, Károly első feleségére való tekintettel nem használja. Persze, a szeretők történetei olykor nem érnek véget saját életük alkonyán: sok esetben új fejezetet nyit a történelemkönyvekben a titkolt viszonyból született gyermekek sorsa.
 
Még nincs értékelve