Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Szívügy!

Gyermekszív központ – ahol minden szülő és gyermek egyenlő

Dr. Borbély Zoltán | Őszi Szílvia | 2014.09.12. |
szívsebészet
Szívügy!
Mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek – mondogatjuk a már szinte közhellyé váló mondatot, amely talán George Orwell: Állatfarm című regényéből származik, és egy helyre biztosan nem igaz, mégpedig egy ferencvárosi épületre, a Haller utca és a Fehérholló utca sarkán, mert itt, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjában, a legmenőbb bankár gyermeke és a legszegényebb faluból származó kisgyerek is ugyanazt a világszínvonalú ellátást kapja. Az „őrző” előtt várakozó, aggódó szülők között pedig igen hamar eltűnnek a társadalmi különbségek, hiszen krízis helyzetben ugyanolyan esendővé válnak.

Mottó: „És akkor ismét megtörtént a lehetetlen” (Bohumil Hrabal)

Gottsegen György, az intézetet a szűkös anyagi körülmények ellenére, 1957-ben megalapító belgyógyász, kardiológus neve talán nem annyira közismert, mint korunk „perc-emberkéi”-é, de talán nem árt tudnunk, hogy az intézmény falai között 1957 decemberében már elvégezték az első szívműtétet, és a név azóta is kötelez. Ezt tudjuk latinul is: nomen est omen, már csak azért is, mert az 58 évesen éppen egy dubrovniki konferencián elhunyt gyógyító nevének jelentése: Isten áldása.

Presztízs Magazin

„Borzasztó volt látni, hogy ezek a gyerekek, mint a gyertya, elfogynak”

A Gyermekkardiológusok Európai társaságához képest, az SZKP (a fiatalabbak kedvéért: Szovjet Kommunista Párt) egy nyitott szervezet volt – kezdi büszkeséggel vegyes iróniával dr. Szatmári András professzor, a Gyermekszív Központ szakmai igazgatója, aki maga is gyermekkardiológus, és ennek a nagy presztízsű, zárt társaságnak az elnöke is volt.
– Ez az épület 1994 és 1995 között, hatpárti konszenzussal jött létre, ami azóta is „fehér holló” (utalás a helyszínre – a szerk.). Létre kellett hoznunk egy csapatot, ami nem volt könnyű, hiszen az itt dolgozó szakemberek külföldön akár 20.000 dolláros fizetést is kaphatnának adómentesen, és ahogy mondani szokták: pénzt, paripát, fegyvert! Erre én kis túlzással szinte a semmiért átcsábítottam az Ablonczyt, a transzplantációs csapatunk „agyát” (dr. Ablonczy László kardiológus főorvos, akire még később visszatérünk – a szerk.) Ezek a fiúk, akik már többgyermekes családapák, Hamburgban és Brémában is letették a névjegyüket, mégis - ahogy Hofi Géza mondta- „kalandvágyból itt maradtak ”, vagy inkább visszajöttek. Persze, nem tagadom, hogy volt olyan kollégánk is, aki Abu Dhabit választotta…

Presztízs Magazin

Tudom, hogy nem szerencsés egyes neveket kiemelni, hiszen itt egy csapat dolgozik, de én most mégis megteszem. A Csecsemő- és Gyermekszívsebészeti Osztály vezetője, dr. Prodán Zsolt, aki elsőre akár egy művészembernek is tűnhet, de a műtőben nála precízebb embert nem ismerek! A gyermek elektrofiziológia vezetője dr. Környei László, aki attól a Joachim Hebe-től tanulta a szakmát (szívritmuszavarok katéteres terápiáját) Németországban, aki a világon a legjobb ezen a területen. Ablonczy és Környei doktor is éppen 44 évesek, egyikük havi sokezer Eurós fizetést „hagyott hátra”, az itthoni „csúcsfizetésért”, ami ennek az ötöde sincs, ráadásul bruttóban… De nem akarom kizárólag a pénzt kiemelni, hiszen ezeknek az embereknek a legfontosabb a társadalmi megbecsülés és a szó jó értelmében vett életpálya-modell. A gyermek szívgyógyászat és a gyermek szívsebészet egy szűk terület, azt is mondhatnám, hogy egy „versenyló”, de egy ország érdeke, hogy tartson versenylovakat!

Presztízs Magazin

Néhány szívbe markoló adat
Ezelőtt harminc évvel a veleszületett szívbetegséggel világra jött gyermekek 60 százaléka (!) nem érte meg a felnőtt kort, 40 százalékuk pedig még korábban meghalt. Jelenleg a szívbetegséggel született gyermekek 96 százaléka megéli a felnőtt kort. A szív átültetettek között (ők külön kategória), pedig olyan is van, aki már negyven éves.
Húsz évvel ezelőtt a műtéti halálozás két számjegyű volt, úgy hogy a súlyosabb esetekhez hozzá sem nyúltak. Mára ez az arány 3,5 százalékos, az évi mintegy 400-450 műtétből.
Magyarországon 27 szív-átültetett gyermek él, 2008 óta két gyermeket „veszítettek el”, egyikük ún. „akut rejekció”, azaz szervkilökődés következtében halt meg.

Catanzaro, carabinierik, chatarsis

– Egy veleszületett szívbetegségben szenvedő ötéves kisfiúnak feltétlen donor szívre volt szüksége, mert ha nem találunk megfelelő donort, meghal – eleveníti fel az egyik legkalandosabb szívátültetést Szatmári professzor. Bármilyen furcsa, de a transzplantáció nem elsősorban sebészi, hanem logisztikai kérdés, mert a „nagy kirakós játék”-nak a sebészet csupán egy része. A történet, amely 2008-ban játszódott, váratlan fordulatot vett. Egy catanzaroi kis olasz kórházból a Szervkoordinációs Iroda, este 19 órakor kapott egy jelzést, hogy van donor, de az ideszállítás igencsak bonyolult az Appennin – hegységen keresztül! A sebészeket szabadidejükből „rántottuk” be, összeállt a csapat: két sebész, egy műtősnő, egy asszisztens, és 21 órára döntöttünk arról, hogy elfogadjuk a donort. Volt, aki még azt is felvetette, hogy kérjük kölcsön a Gripe Sikerült?neket, de ezt senki nem vette komolyan, talán még ő maga sem…

Presztízs Magazin

– Sikerült?
– Ez afféle mindenáron tenni akarás volt, de szerencsére a Szervkoordinációs Iroda segítségével, a föld alól, kerítettek egy JET-et!
Repülőgépet, a föld alól?
– Olyannyira, hogy 23 órakor már indult is Ferihegyről Catanzaróba, a „híres” Lamezia Termre. Mindenki magáénak érezte az ügyet, a carabinierik az Appennineken keresztül, olykor kétszázzal száguldottak, ott a magyar csapat kivette a szívet, és már jöttek is! Villámgyorsan be kellett érnünk, a pilóták közvetlenül értesítettek minket, hogy hol járnak, a Nagyvárad téren elszabadult a pokol, az Üllői úton 130 kilométer per órás sebességgel hozták a szívet, mert tíz percet késett a gép!
És eközben a gyermek?
– Ott várt – gépek által életben tartva – a szívre. Tudja, ezt úgy hívjuk, hogy ischaemiás időszak, amely a szív megállításától, azaz az aorta lefogásától, a szív újraindításáig tart, ez mintegy négy óra.
És hol volt ezalatt az új szív?
– Egy hűtőtáskában, háromszoros csomagolásban, 6-7 Celsius fokon, azért nem alacsonyabb hőmérsékleten, mert akkor tönkremenne a szívizom… A műtét ideje másfél óra volt, ilyenkor az ércsonkokat úgy vágják le, hogy dacára a donor és a szívre váró gyerek méretei különbségének – mégis működjön.
És az ötéves kisfiú él?
– Persze! Rosszcsont és már 12 éves, azóta is tartjuk a kapcsolatot.

Presztízs Magazin

Már nincsenek haldokló gyerekek az osztályon

– A gyerek betegeknél olyan dolgokba is belemegyünk, ami kevésbé kecsegtet sikerrel – mondja dr. Ablonczy László főorvos, aki orvos családba született és az ezredfordulón Hamburgban tanult.
Hogy éli meg az orvos, ha gyermekek kerülnek drámai helyzetbe?
– Bizonyos távolságot kell tartanunk, még akkor is, ha ez sokszor lehetetlen, és az ember hamar megtanulja, hogy nem vagyunk mindenhatók! Egyébként tudja, hogy miért kezdtük el a transzplantációkat? Mert – szó szerint – mindennapi lelki teherként éltük meg, hogy a súlyos szívbeteg gyermekek gyakorlatilag a szemünk láttára megfulladtak, és hosszan, sokszor hetekig haldokoltak, mert nem volt lehetőség a szívátültetésre és tudtuk, hogy meg fognak halni! A 2007 előtti szívizom betegségben szenvedő gyerekeket elveszítettük. Volt olyan család, akiknek az első gyermekük tragédiája után, megígértem, hogy a másodikat meg fogjuk menteni! Korábban volt olyan hatéves gyermek, aki azt mondta nekem: „Ha nem tudsz meggyógyítani, ne is gyere ide hozzám!”
Ma már mindegyik kis betegünkhöz oda tudunk menni, mert nincsenek haldokló gyerekek az osztályon!

Az operáló mögött egy egész „zenekar” dolgozik

Presztízs Magazin

A gyermekek szívbetegségére jobban odafigyel mindenki, de ne feledjük, Ázsiában, Afrikában, a „harmadik világ” országaiban ezek a szívbeteg gyermekek ma is meghalnak! – világít rá az „egyenlőség” problematikájára dr. Környei László, a katéter ablációs beavatkozások egyik első számú magyar szakembere, aki azért lett orvos, mert gyerekkorában minden érdekelte és – biológia-kémia szakos tanár édesanyja szerint – abból lesz a jó orvos, akit minden érdekel. A pécsi egyetemről pedig azért költözött Pestre, mert a ’80-as évek végén „érdekelte” a rendszerváltás, a felvonulások, a Duna-kör. Az apai és nagyapai példa ellenére eleinte még nem akart orvos lenni. Majd egyre erősebb vonzalmat érzett az expedíciók világa iránt, a hegymászók, vitorlázók extrém körülmények közötti segítéséhez, de végül nem lett „expedíciós orvos”, inkább „kalandvágyból” itthon maradt, és azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a magyar gyerekek is megkapják a nyugat-európai színvonalú ellátást, amelynek köszönhetően az ő jóvoltából is, évente 120-140 szívritmuszavarban szenvedő gyermek nyerheti vissza az álmát.
– A valóban szívbe markoló történetek, a bravúros műtétek után, amikor azt mondom a műtősfiúnak, hogy századszorra is maradjon itt, ő egyszercsak visszakérdez, hogy miért? – veszi le a képzeletbeli rózsaszín szemüveget, az egyébként rendszeresen rózsaszín sapkában operáló Környei doktor, akinek a félreértések elkerülése végett három gyermeke van: Luca, Viktor és Kristóf. (Luca nem lesz orvos, mert rosszul lesz a vér látványától, Viktor szemlélődő típus, talán biológus lesz belőle, Kristóf viszont ha baj van, már hét évesen rögtön ugrik és „minden érdekli”…)

Presztízs Magazin

– Ne feledjük, hogy az operatőr mögött ott van egy egész zenekar, meg egy csomó statiszta!
A valóban katartikus bravúrok nem ringathatnak bennünket abba az illúzióba, hogy a megszállottságra lehet építeni, még harminc év után is. Rendszer szintű, stabil, megbízható teljesítmény kell a valóban világra szóló, bravúros műtétek mellett. Az egyik első szívátültetett gyermek Magyarországon egy mélyszegénységben élő kisfiú volt, aki megkapta ugyanazt a színvonalú ellátást, mint Párizsban, majd meghalt, mert nem szedte a gyógyszert...
Bizony itt a Gyermekszív Központ intenzív osztályán találkozik a milliárdos és a mélyszegénység. Gyakori, hogy az orvosok adnak pénzt vonatjegyre a szülőknek, csakhogy – bármilyen morbidul hangzik is – ne dolgozzanak hiába… Szatmári professzor, aki ott jártunk előtti napon éppen egy Európában is kuriózumnak számító beavatkozást végzett, egy Milánóból „átrándult” professzorral, Mario Carminatival (katéterrel beültettek egy szívbillentyűt egy 27 éves fiatalemberbe), minden súlyosabb beteg szüleit meglátogatja. Egyszer egy igen jómódú „apuka” a legfrissebb divatot követő öltönyében azt mondta neki: „Furcsa így a vállam felett nézni a világot, a lányom ágya mellől könyökölve, lentről felfelé és véletlenül sem fordítva!”

A” Prodán doktor

Presztízs Magazin

Érdekes karakter. Öt nyelven beszél. Azért lett szívsebész, mert szeretett volna valami olyan dolgot csinálni, ami nagyon hatékony és egy újszülöttön elvégzett nagyér-transzpozíciós életmentő műtétnél kevés hatékonyabb dolgot ismer. Szereti krízis helyzetben megfigyelni az embereket, akik ilyenkor – a szó bibliai értelmében is – nagyon „esendőek”. Volt, hogy egy szívátültetés előtt, világító tollaslabdát hozott és azzal játszottak a parkolóban Ablonczy doktorral, hogy ne fáradtan és elcsigázva legyenek ott a műtőben. Mert a szívsebésznek mindig teljes koncentráltsággal a jelenben kell élnie, egy olyan – szó szerint – intenzív jelenlétre van szükség, ami „beszippant” és közben elrepül az ember élete. Kedvenc filmje a Szellemkutya, amely megmutatja, hogy a XXI. században hogyan lehet a személyiséget úgy átformálni, hogy alkalmas legyen, egy speciális feladatra. Forest Whitaker azt gondolja magáról, hogy ő egy szamuráj. A sebészet is hasonlít a harcművészetre, vagy amikor a sebész bemegy a műtőbe, az olyan, mint amikor egy színész felmegy a színpadra, de egy olyan színész, aki minden nap fellép. Közben szenvedélyesen fotózik. Egyszer észrevett egy katicabogár párt, intim együttlét közben… Lefotózta, és a képet kirakta a szobája falára. A szórakozottnak tűnő, érdekes ember nevét sokan imájukba foglalják, pedig „csak” hatékony. Ja, és ő „a” Prodán, a Csecsemő- és Gyermekszívsebészeti Osztály vezetője.
– Egy kislány, akit csontrákkal kezeltek és ezért térdprotézist kellett beültetni neki, teljesen legyengült immunrendszerrel került hozzánk. Ráadásul a rákgyógyszerektől tönkrement a szíve. Nagyon úgy tűnt mindenki számára, hogy ez az „út vége” – meséli Prodán doktor. – A szívátültetés a legyengült szervezet miatt, szinte lehetetlennek tűnt. Végső megoldásként, felhívtam Michael Hübler barátomat, aki Zürichben szívsebész. Karácsony előtt két nappal azt válaszolta, hogy holnap ott vagyok! Megcsináltuk közösen a műszív beültetést, a nagyon beteg, 16 éves kislánynak. A műtét sikerült. Szép lassan minden jóra fordult. Itt egy vágás következik a „filmben” és fél évvel később, óriási esőben, 100 kilométer per órás sebességgel autózom Balatonfüredre előadást tartani, éppen a műszív beültetéses műtéteink eredményeiről, tapasztalatairól. Ekkor a rádió bemondja, hogy a vihar miatt a Dél-Dunántúlon áramkimaradásokra kell számítani. Szinte belém hasít, hogy a kislánynak 4-6 óránként akkumulátor-cserére van szüksége, és ha nincs áram, veszélybe kerülhet az élete!
Felhívtam az édesapját, hogy sürgősen menjenek be egy kórházba vagy egy katonai bázisra, ahol mindig van áram. Ő erre azt válaszolta, hogy már vett a kislányának egy generátort! Vihar esetére…

Képgaléria

Átlag: 4.5