Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Több gyerek születik-e a családi adózástól?

Szilágyi Katalin hrportal.hu | sxc.hu | 2011.01.18. |
Több gyerek születik-e a családi adózástól?
Leginkább a foglalkoztatást érintik a kormány családbarát intézkedései, amelyek hatásairól megoszlanak a vélemények. Egyes nézetek szerint kevésbé fogják befolyásolni a gyermekvállalási kedvet, mások úgy vélik, a magasabb iskolai végzettségű családokban segíthetik a második és harmadik baba megszületését. Tény az is, hogy egyre többen tartják fontosabbnak a munkát a családnál, így kérdés, hogy ezekkel az intézkedésekkel megállítható-e a jelenleg zajló értékrendváltozás.

A gyermekvállalás, családalapítás kérdése az utóbbi években gazdasági kérdés lett, hiszen ha kevesebb gyerek születik, kevesebben lesznek a munkaerőpiacon is, és megoldatlan marad a jövő nyugdíjasainak problémája. Nem szerencsés ugyanakkor csupán a gazdasági érdekek miatt ráerőltetni a nőkre, hogy szüljenek, ha nem akarnak, ezt ugyanis mindenkinek belülről kell éreznie, akarnia. Az elmúlt tíz év tendenciái pedig azt mutatják, hogy hazánkban is kevesebben döntenek a családalapítás mellett. A Népességtudományi Intézet legfrissebb kutatása szerint egyre többen tartják a karriert legalább annyira fontosnak, mint a családot, sőt, a nők és a férfiak közel fele mondja azt, hogy a család nem fontosabb, mint a munka.

Mi az oka az értékrendváltozásnak?

Egyes nézetek szerint a kialakult helyzetért okolható a megváltozott munkakultúra, amelyben erős a teljesítménykényszer, a munkahelyeken elvárják az állandó elérhetőséget, erősödnek a munkahelyi közösségek és a bizonytalan gazdasági környezet is hozzájárul, hogy egyre több időt töltünk a munkahelyünkön. A másik fontos tényező, hogy a néhány évtizeddel ezelőtti világhoz képest a mai fogyasztói társadalom átírja szokásainkat, hiszen sokkal több lehetőségünk van mindenre: a karrierépítésre, a szórakozásra, a párcserére. Ha valami nem tetszik, akkor váltunk, több mindent kipróbálunk, és mivel választhatunk, már nem ragaszkodunk annyira a kötöttségekhez. Például a házassághoz vagy a családhoz.

A tudatos gyermektelenség Nyugat-Európában egyre inkább terjed, a magyar fiataloknak csupán 3-4 százaléka dönt ezen életforma mellett. Ők azzal érvelnek, hogy gyermek nélkül is teljesnek érzik az életüket, és inkább képzik magukat, utazgatnak, a hobbijaiknak élnek. Valószínűsíthetően az ő gondolkodásuk, szemléletmódjuk nem fog megváltozni semmilyen kormányzati intézkedés miatt, hiszen ők nem azért nem vállalnak gyereket, mert nincs rá módjuk, hanem mert így akarják.

Sokkal magasabb azonban hazánkban azoknak az aránya, (a fiataloknak a 70 százaléka) akik szerint nem lehet igazán boldog, akinek nincs gyereke, ugyanakkor az is tény, hogy miközben a régióban a magyarok szeretnék a legtöbb gyereket, itt születik meg a legkevesebb kívánt, tervezett gyermek. Az ő helyzetük jelentősen javulhat a kormány által bevezetett programoknak köszönhetően, de ahhoz, hogy valóban több gyermek szülessen, más intézkedésekre is szükség lesz - vélekednek a portálunk által megkérdezett szakemberek, akiket arról kérdeztünk, mennyire befolyásolják majd a gyermekvállalást a gazdasági intézkedések.

A magasabb iskolai végzettségűeknek segít a családi adózás

Magyarországon az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szülők nem tudják összehangolni a munkahelyi tevékenységeiket a magánéletükkel, a gazdasági helyzet miatt a nőknek is teljes állásban kell dolgozniuk, miközben a bölcsődei, óvodai ellátás nem elegendő. Az atipikus foglalkoztatási formák nálunk messze
a legalacsonyabb arányúak Európában, pedig a rugalmas munkaidő és a távmunka a dolgozók számára nem járna alacsonyabb fizetéssel, csak a munkáltatók nem érdekeltek eléggé ezek alkalmazásában.

A családpolitikai intézkedések ezért elsősorban a foglalkoztatást célozzák: a nők ismét három évig lehetnek gyesen, járulékkedvezményt kapnak azok a cégek, amelyek részmunkaidős állásban foglalkoztatják a kisgyerekes anyukákat, a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek, amivel talán több nagymama tud besegíteni az unokák nevelésébe. Mindemellett januártól lehet élni a családi adókedvezmény lehetőségével is.

Dr. Kopp Mária, egyetemi tanár, a SOTE Magatartástudományi Intézetének igazgató-helyettese, a Népesedési Kerekasztal fő szervezője pozitívan értékeli ezeket az intézkedéseket. Mint portálunknak elmondta: a családi adózással az egyik legsúlyosabb negatív diszkriminációt szűnteti meg a kormány. - Több vizsgálat bizonyítja, hogy a mai magyar társadalomban súlyos negatív diszkriminációt szenvednek el a gyermeket vállaló magasabb végzettségű nők. A nagylelkű magyar gyermektámogatási rendszer az alacsonyabb iskolai végzettségű nők esetében jelentős hozzájárulás, hiszen a nem egészen 30 ezer forint GYES az ő számukra már komoly összegnek számít. Ugyanakkor ez az összeg egy banki alkalmazott, egy bírónő számára kifejezetten megalázó, ha saját helyzetét gyermektelen kortársaihoz hasonlítja. Országos reprezentatív vizsgálataink bizonyították, az érettségizett vagy magasabb végzettségű nők és férfiak esetében a legnagyobb a különbség a tervezett és a valóban megszülető gyermekek száma között. Így ez az intézkedés elsősorban a magasabb végzettségű családokban segíti a tervezett harmadik gyermekek világrahozatalát, de remélhetőleg a második gyermek vállalását is - fogalmazott a professzor asszony.

Örvendetesnek tartja azt is, hogy a családi napközik létrehozásának szabályai egyszerűsödtek, és, hogy az Új Széchenyi Terv komoly forrásokat fordít arra, hogy TÁMOP pályázati forrásból lehetővé váljon a kisgyermek ellátási szolgáltatások létrehozásának és a helyi kezdeményezéseknek a támogatása, amelyben nagy szerepe van a Népesedési Kerekasztal munkásságának is.

Dr. Kopp Mária úgy látja, a magasabb iskolázottsági rétegekben az atipikus foglalkoztatási formák kialakítása a legfontosabb intézkedés a gyermekvállalás támogatására. - Jövőre a "Családbarát munkahely, önkormányzat, felsőoktatási intézmény" pályázathoz már komoly összegeket rendel a kormány és jelentős előnyt jelent majd a pályázatok elbírálásánál. Remélhetőleg ez változtatni fog a munkáltatók jelenlegi szemléletén - bizakodott.

A cikk folytatását itt olvashatják.
Forrás: hrportal.hu

Még nincs értékelve