Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Családi tradíciót ápolnak, Isten dicsőségét hirdetik

Az utolsó magyarországi harangöntő mesternél jártunk

Szilvási-Kassai Eszter | Pálfi Balázs | 2016.06.23. |
harangöntő
Családi tradíciót ápolnak, Isten dicsőségét hirdetik
"Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango." Az élőket hívom, a halottakat elsiratom, a villámokat megtöröm – tartja a harangokra a latin mondás, Magyarország egyetlen harangöntő mestere pedig inkább azt, hogy a tökéletes harang olyan szép, mint egy szobor, és úgy szól, mint egy hangszer. De miként váltak az országban unikummá? Mekkora felelősséget jelent számukra a hagyományok megőrzése és generációról generációra történő átadása? Egyáltalán, hogyan lesz a fortyogó folyékony fémből egyszeri és megismételhetetlen csoda? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Gombos Miklós harangöntödéjében.
Négy generáció, négy mester, egy hivatás. Akár így is összefoglalhatnánk a Gombos harangöntő manufaktúrájának útját, melynek öntödéjében évtizedek óta az országban egyedüliként készítenek tradicionális, hangra öntött harangokat. Az aranykoszorús mester őrbottyáni műhelyében hosszú hónapok fáradtságos munkájának eredményeként születik meg a tökéletes harang, mely Isten dicsőségét hirdeti.  Történetük azonban nem néhány évtizede kezdődött.
 
Presztízs MagazinBékében, de háborúban is szolgálja a hazát
 
A harangokat az emberi kultúrákban az ősidőktől használják, a legrégebbiek a Krisztus előtti első évezredben készültek Asszíriában, illetve Egyiptomban. Ekkor ezek még csupán kis harangocskák, csengettyűk voltak, melyeket a főpapok viseltek ruházatukon. A kereszténységben 606 után terjedt el a rendszeres harangozás azt követően, hogy az első egyházi harangokat Sabiniánus pápa elkészíttette Daggeusz és Tessa bencés szerzetesekkel 460. körül.
Ediktuma szerint feladatuk az idő jelzése volt, később imára hívott, figyelmeztetett az istentisztelet kezdetére és a hírközlésben is jelentős szerepet játszott, például vihart, tüzet, katonai támadást jeleztek vele.
Presztízs MagazinA hosszan tartó háborúk idején a harangok voltak az elsők, amelyek a harcok áldozataivá váltak és megsemmisültek. Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje négyszáz harangot szedett le az erdélyi templomtornyokból, hogy beolvasztásukat követően ágyúkat készíthessen belőlük. A hadviselés modernizálódásával később már nem volt szükség ágyúöntésre, így a harangok harcászati felhasználása is csökkent. Az ellenséges csapatok azonban továbbra is eltávolították a templomtornyokból, ekkor már inkább a pszichológiai hadviselés miatt.
A Gombos család a Trianoni békediktátumot követően maradt konkurencia nélkül az országban. Az egykori Nagy-Magyarország területén lévő harangöntők ugyanis az újrarajzolt határon kívülre rekedtek, és miután a soproni Seltenhofer család haranggyárát 1945-ben bombatámadás érte és tette a földdel egyenlővé, a család őse, Slezák László egyedüliként maradt meg a szakma mestereként hazánkban.
 
Tisztelet az ősöknek
 
"Slezák László már az első világháború előtt is aranykoszorús harangöntő mesterként dolgozott, 1901 óta öntött harangokat,1910-től pedig önállóvá vált" – meséli Gombos Miklós családja történetét. Slezáknak Budapesten, a XIII. kerületben volt egy gyára, több mint száz embernek tudott munkát adni, ám 1952-ben az államosítás őt is utolérte, 1953-ban elhunyt. Hatalmas öntödéjét bezárták, de munkásaival megpróbálták menteni a kemencén kívüli menthető dolgokat Őrbottyánba. A kemencét az államosított cég hasznosította, kávéfőzőket és alkatrészeit gyártottak benne. Kemencét aztán Őrbottyánban építettek, egy elhagyott istállóban.
Presztízs MagazinAz államosítás és az ezzel járó megsemmisülés, az új öntödéért való küzdelem azonban olyannyira megviselte az akkor már idős mestert, hogy hamarosan elhunyt. Fia, Gombos Lajos vette át a mesterséget, 1985-ben pedig unokája, Miklós is létrehozta saját öntödéjét. Apa és fia egy ideig egymás mellett dolgozott, mára pedig a híres előd dédunokája készül arra, hogy továbbvigye az örökséget.
"Ebbe a mesterségbe igazából csak beleszületni lehet" – hangsúlyozza Miklós, mára ugyanis az öntésoktatás is megszűnt hazánkban. "Ha valaki ma Magyarországon harangöntő akar lenni, akkor nálunk kell elsajátítania a mesterség csínját-bínját" – mondja, majd hozzáteszi, nem túl nagy az érdeklődés a szakma iránt, ezért is fontos az, hogy családon belül teremtsék meg a tudás átadásának lehetőségét. Miklós szerint náluk különösen igaz az a mondás, hogy játszva tanulja az ember az életet. Fia, Ferenc is – hozzá hasonlóan – rengeteg időt töltött gyerekként az öntödében, segített, ahogy egy kisgyerek tud a nagyoknak.
 
Minden harang egyedi, megismételhetetlen csoda
 
"Felelősségünk nincs azért, hogy továbbadjuk a mesterséget, sokkal inkább az elődök iránti tisztelet az, ami szerepet játszik a munkánkban. Az őseink voltak azok, akik kijelöltek egy utat a családunk számára, ezt próbáljuk követni minden nap" – fűzi hozzá Ferenc, aki a negyedik generációt képviseli. Úgy véli, mesterségük kemény, fizikai munkát is jelent a szellemi munka mellett, ugyanakkor tele van szépséggel és misztikummal. "Egy rideg fémből készítünk valamit, aminek olyan szépnek kell lennie, mint egy szobornak, és úgy kell szólnia, mint egy hangszernek".
Presztízs MagazinA harangok tradicionális, hangra öntő technológiával készülnek. Minden harang egy természetes zenei hangot tartalmaz, melynek magassága a harang méretétől és keresztmetszetétől függ; minél kisebb a harang, annál magasabban fog szólni, minél nagyobb, annál mélyebben, öblösebben fog zengeni. Számos esetben egyszerre több harangnak kell a templomtoronyban megszólalnia, ezeknek pedig harmóniában kell lenniük, és a régmúlt idők nagy zeneszerzői által meghatározott akkordokhoz kell igazodniuk.
A Gombos-műhelyben évente átlagosan hetven harangot öntenek. Azt mondják, nincs két egyforma harang, a munka pedig egyszerre több, eltérő munkafázisban lévő remekművön is zajlik, melyek nem csak a hangjukban és a méretükben térnek el egymástól, hanem a díszítésben is. Az ábrázolásokat és a betűket méhviaszból készítik el, melyhez segítségül hívnak egy fafaragó művészt, az általa készített domborműbe kerül aztán az olvasztott viasz. Miután ez megdermed, egy éles sziké segítségével kivágják a motívumokat, és az álharangra rögzítik. Miklós elmondta, hogy a reformátusok kevésbé díszes harangot kérnek, azon általában a kehely hirdeti a kegyelem teljességét, míg a görög katolikusok ikonábrázolásokat, a katolikusok pedig szentjeik képmását szeretnék viszontlátni a harangjaikon.
 
Tojás, cukor, samottliszt, mosott agyag és emberi haj
 
Az öntödében most is tucatnyi harang készül, így végigkövethető a harangöntés minden egyes fázisa. Kivéve az elsőt, ahhoz ugyanis a megrendelőhöz kell ellátogatni, ahol – úgymond – lehangolják a többi harangot, azért hogy aztán az új, a régiekkel harmonizálva szólalhasson meg. Ezt követően megszerkesztik a harang hangja és tömege fényében annak keresztmetszetét és ábráját, majd nekilátnak a matrjoska- baba elv alapján elkészíteni azt a három részből álló mintát, amelyet a mag, az álharang és a köpeny alkot. Az álharang viaszos rétegére kerülnek fel a már említett díszek, majd ennek száradását követően megkapja a harmadik mintát, vagyis a köpenyt. Amikor elválasztják az álharangot a köpenytől, utóbbi belsejében válik láthatóvá a díszítés negatív képe.
Presztízs Magazin"Tojás, cukor, samottliszt, mosott agyag és emberi haj – sorolja Miklós, mint egy szentírást, annak a masszának a tartalmát, amelyből a harangköpeny készül. Ez utóbbi feladata ugyanaz, mint a betonban a vasnak, vagyis az, hogy összetartsa az anyagot. A mag és a köpeny egymásra helyezését követően válik láthatóvá az a rés, amelybe a fém be fog folyni, és amely tulajdonképpen a kész harang vastagságát jelenti majd.
Öt órán keresztül melegszik a grafitból készült kemence, melyben a fém 1150 fokon izzik. Nem mindennapi látvány, ahogy a folyékony fém lávaként ömlik ki a kemencéből és folyik bele a harang mintájába. Az, hogy az öntés sikeres volt, csak napok múlva derül majd ki.
 
Presztízs MagazinVan mire büszkének lenni
 
A most öntött harangok Gazdagrétre, a református templomba, az erdélyi Széphavasra és a Lázár lovas-parkba készülnek. Gombos Miklósék dicsőségfala azonban meglehetősen hosszú, felsorolni is nehéz lenne, hol kongatják harangjaikat. Kiskunfélegyházán láthatjuk és hallhatjuk az egyik legnagyobbat, de a Szentszék sem maradhat magyar harangszó nélkül. "A Magyar Köztársaság adott ajándékba II. János Pál pápának egy harangot, amelyet miután elkészítettünk mi magunk vittünk ki és állítottunk fel a Vatikánban. A Szentatya jobb oldalára helyeztük, ő felállt és meghúzta. Nagyon emelkedett pillanat volt, amikor pedig megszorította a kezemet, nem szégyellem, meghatódtam" – meséli.
Van még két nagy büszkesége Miklósnak. Az egyik az a 14 harangból álló harangjáték, melyet az 1992-es világkiállításra, Sevillába készítettek a Makovecz Imre építőművész által tervezett magyar pavilonba. A másik pedig az utóda. "Lassan átadom a mesterséget a fiamnak, övé a jövő" – mondja, Ferenc ugyanis szerinte már most jobb harangöntő nála.
 
Slezák László, Gombos Lajos, Gombos Miklós, Gombos Ferenc és ki tudja, lehet-e a sort azzal az ifjabb Gombos Ferenccel folytatni, aki most még egy kis biciklivel érkezik a műhelybe…
 
 
 
Presztízs MagazinKinek köszönhetjük létünk, s kinek a karjaiba hullunk…
Kocsis Péter Fülöp görög katolikus püspök, a hajdúdorogi főegyházmegye metropolitája arra a kérdésünkre, hogy szerinte mondhat-e még valamit a harang a mai forgatagos, zajos életben, azt mondja, ha meghalljuk a szavát, akkor igen. Szerinte azonban ehhez az kell, hogy a harangszó ne csak a fülünkig, hanem egészen a szívünkig hatoljon. "Ez a hang egyszersmind a lelkiismeretünk hangja is lehet, amely nem engedi, hogy bárki és bármi elnémíttassa bennünk, hogy hová tartozunk és hova tartunk. Nem hagyja, hogy elfeledtesse velünk, hogy kinek köszönhetjük létünk és kinek a karjaiba hullunk, amikor az utolsó utunkra kísérő hangok kondulnak majd meg" – húzta alá.
 
 
Még nincs értékelve