Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Élve eltemetve

dr. Miliosz Nikolett | archív | 2015.03.12. |
Élve eltemetve
Számos dolgot őrzünk otthonunkban: használati tárgyakat, emlékeket, sőt egy-két olyan tárgyat, amely a jövőbeli újrahasznosítás reményét hordozza magában. Nincs is ezzel semmi baj, hiszen valóban sok olyan helyzet adódhat, amikor egy-egy tárgy más funkcióban új életre kel! A gond ott kezdődik, amikor valaki annyi lomot tárol, hogy az már az életminősége rovására megy.
Újrahasznosítók – kontra céltalan gyűjtögetők
 
Alapvetően két csoportot különböztethetünk meg a felhalmozók között: az újrahasznosítókat és a céltalan gyűjtögetőket. Abban ugyan hasonlítanak egymásra, hogy a kukát mindannyian messziről elkerülik, ám az újrahasznosítók egy-egy tárgyat célirányosan tesznek félre, azzal a szándékkal, hogy a jövőben valamire még felhasználják. Nekik – noha kisebb gyűjteményük van az újrahasznosítandó alkatrészekből –, többnyire sikerül köztük rendet tartani.
A céltalan gyűjtögetők azonban anélkül halmozzák fel környezetükben a tárgyakat – melyek nagy része szemét –, hogy annak konkrét célja lenne. Az pedig egyértelmű, hogy minél több lomot gyűjtenek össze, annál nagyobb az őket körülvevő rendetlenség és káosz. Előfordul, hogy ez az állapot egy-egy trauma hatására csak időleges, ám ha állandó, ott komoly lelki probléma áll a háttérben. Az ilyen emberek élettere sokszor már-már egy szeméttelep kicsinyített mása, olyan „kellékekkel”, mint például használt termékcsomagolások, évek óta működésképtelen használati tárgyak, kiürült flakonok, ásványvizes palackok, régi reklámújságok, extrémebb esetben lejárt élelmiszerek, rothadó gyümölcsök, zöldségek.
 
Elkényelmesedés vagy kóros rendetlenség?
 
Presztízs MagazinBizonyára mindannyiunkkal előfordult már, hogy ilyen vagy olyan okból nem pakoltuk el a ruháinkat, nem mosogattunk el, vagy reggel anélkül indultunk munkába, hogy beágyaztunk volna. Ezek az apró hiányosságok az élet velejárói, hiszen senkitől sem várható el, hogy az otthonában mindig katonás rend legyen. A dolog ott kezd kórossá válni, amikor a rendetlenség állandósul, és a lakás egyre nagyobb részét kebelezi be. Kezdetben a tárolóhelyek, polcok, szekrények telnek meg, majd a szabad felületek esnek áldozatul: a széktámla, az ülő- és fekvőhelyek, végül a padló. A sok lom kiszorítja eredeti helyükről a valóban használt és funkciójukat betöltő tárgyakat, így a céltalan gyűjtögetők otthonában roskadozó fogasok, ruhákkal vastagon befedett háttámlák, fotelek, örökké bevetetlen, sokszor „tárolóként” is funkcionáló ágyak, terhük alatt rogyadozó polcok sorakoznak, nem is beszélve a földön sorjázó, különböző tárgyakból épített „tornyokról”, melyek a legkisebb érintésre dominóként dőlnek össze.
A céltalan gyűjtögetőt körülölelő rendetlenségnek azonban az esztétikai sokkon kívül más hatása is van. Mivel a nagy káoszon képtelenek átlátni, fogalmuk sincs, mijük van. Nem ritka, hogy olyan dolgokat vásárolnak meg, amelyekből egész készlet sorakozik az otthoni nagy rendetlenségben – különösen igaz ez az élelmiszerekre, és tisztálkodó szerekre. A telezsúfolt lakás takaríthatatlan, a higiénia hiánya pedig melegágya a különféle rovarok, élősködők, rágcsálók, valamint a penész megtelepedésének, a dohos környezet, a bűz kialakulásának. Az ilyen lakásban nem lehet pihenni, feltöltődni, ez pedig egyértelműen egészségromláshoz vezet.
A rendezetlen otthon megöli a társas kapcsolatokat is, hiszen a céltalan gyűjtögető retteg a vendégektől: ő maga senkit sem hív, a hirtelen betoppanó vendégek pedig a rémálmai közé tartoznak. Ez különösen a családtagok előtt kellemetlen, mivel senkitől sem lehet egyoldalúan folyamatos türelmet és megértést elvárni.
 
Rendetlenség a lélek mélyén
 
Presztízs MagazinSzakemberek úgy tartják, a rendetlenség, a szükségtelen tárgyak felhalmozása ösztönös reflex, amely elvonja a figyelmet a valódi problémákról. Az élettér ugyanis nem magától lesz rendetlen, az, aki benne él, idézi elő a rendetlenséget, így a térben megnyilvánuló káosz a lélek kivetülése. Ha valakinél újra és újra visszatér vagy tartósan fennáll ez a probléma, nem a szobával vagy a benne felhalmozott tárgyakkal, hanem a felhalmozó gondolkodásmódjával van a baj.
Sokan azért halogatják a rendrakást, mert vagy képtelenek szembenézni a múlttal, vagy félnek a jövőtől. Éveken, évtizedeken keresztül őrizgetnek bizonyos sérelmeket, folyamatosan másokat okolva saját (szerencsétlen) sorsuk alakulásáért, a környező tárgyak pedig pontosan ennek a múltnak a részei. A jövőtől való félelem meg abban nyilvánul meg, hogy félnek felelősséget vállalni önmagukért, kibújni a mártír szerepkörből, és elismerni, hogy ugyanúgy nem tökéletesek, mint bárki más. Nem csoda hát, hogy a céltalan gyűjtögetők folyamatosan kifogásokat gyártanak a tevékenység elodázására: „Nincs időm/energiám, sokat dolgozom”, Fáradt vagyok”, „Pakolok, csak nem látszik”.
Azt viszont ne felejtsük el, hogy a céltalan gyűjtögetőknél a rendrakás nem elegendő, azt selejtezésnek kell megelőznie. Ehhez viszont nemcsak a múlttal kell szembenézni, de az elengedést is gyakorolni kell. Ha pedig az ilyen ember nem ismeri fel, hogy a probléma benne gyökerezik, hiába is takarítaná ki bárki az otthonát, az esetek 90%-ában visszatérne a káosz.
Alapvető fontosságú tehát, hogy felismerjék és elismerjék saját felelősségüket sorsuk alakításában, és elhagyják a mártír szerepkört. Ha pedig rendet raknak otthonukban, múltjukat is rendbe teszik, és az évek óta mázsás teherként hordott sérelmeik fokozatos feldolgozásával fel is szabadulnak. A rendrakástól tehát szó szerint újjá lehet születni.
 
 
Az otthon az ember tükörképe
Bármilyen furcsán hangzik is, a lélek felszabadítása után már kisebb munka a tér felszabadítása, melynek két fontos eleme van: a selejtezés és a rendszerezés.
 
Presztízs MagazinSelejtezés:
A rendrakás során alapvetően két dolgot kell eldönteni: azt, hogy mi az, amit meg akarunk tartani, majd azt, hogy amit megtartunk, hová helyezzük el. A rend megteremtésére több iskola is létezik. Van, amelyik azt szorgalmazza, hogy helyiségenként haladjunk, míg van, amelyik először az otthon egészében található tárgyak selejtezését, majd a megmaradt tárgyak rendszerezését írja elő.
Ha valaki nagyon nehezen válik meg tárgyaktól, használjon „mankókat”: ha valami törött, szakadt, évek óta nem működik vagy évtizedek óta nem is használtuk, megérett a kidobásra.
Ruhák esetén akasszuk fel a kérdéses ruhadarabot egy vállfára, s nézzünk rá akként, mintha az üzletben találkoznánk vele. Újra megvennénk? Ha igen, tartsuk meg, ha nem, váljunk meg tőle!
Selejtezés alatt ne csak a kukába dobást értsük: a rég nem használt, de még működő tárgyak, általunk nem hordott, de jó állapotban lévő ruhák jó szolgálatot tehetnek a rászorulóknak.
Amennyiben tudjuk, gyűjtsük szelektíven a hulladékot! Mivel a selejtezés során a szemeteszsákok nem igényelnek tartós tárolást, ez nagyon egyszerű feladat.
 
Presztízs MagazinRendszerezés:
Amikor eldöntöttük, mi az, amit megtartunk, és mi az, amitől megválunk, el kell döntenünk, hogyan tároljuk dolgainkat.
 
Tároljunk minden hasonló dolgot ugyanazon a helyen vagy egymás közelében!
Használjunk rendszerezőket: dobozokat, tároló edényeket, szekrényeket, dossziékat, amit lehet, címkézzünk fel!
Vezessünk listát a fagyasztó, a hűtőszekrény és a kamra tartalmáról, így a rendelkezésünkre álló készletet hamarabb átlátjuk, és pénzt is spórolhatunk.
A szemetet, csomagolóanyagot egyből a kukába dobjuk!
 
 
Megmenteni, de hogyan?
Amennyiben észleljük, hogy családtagunk vagy barátunk ilyen körülmények között él, az első és legfontosabb dolog, hogy próbáljuk meg felhívni a figyelmét az őt körülvevő rendetlenség következményeire, annak egészségromboló hatására! Próbáljuk megkérdezni, mi az oka annak, hogy ebben a gusztustalan (nyugodtan használjunk erősebb kifejezéseket) környezetben érzi jól magát. Ajánljuk fel a segítségünket, de ne pakoljunk el helyette, hiszen a felszabadított hely mágnesként vonzza majd! Ha pedig már mindent megtettünk, és semmi sem vezetett eredményre, próbáljuk azzal ösztönözni, hogy egy időre nem látogatjuk otthonában, hátha a hiányunk rávezeti arra, hogy megtegye a döntő lépést.
 
 
Átlag: 4