Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Le az összes kalappal a kalapok előtt!

S.V. | Profimédia-Red Dot | 2019.09.18. |
kalap
Le az összes kalappal a kalapok előtt!
„A kalapom, a kalapom félig selyem, de én aztat félrevágom, úgy viselem…” (mezőségi népdal) Az alterego-kutatás rejtelmei mellett a kalapviselés kulisszatitkai is felsejlenek Greg Wonder (Bud Spencer), Eliot Vance (Terence Hill) és a Coimbra-unokafivérek legendás találkozásából a Nincs kettő négy nélkül filmkockáin. Gondoljunk csak a limuzinos párbeszédre: – Csak arra válaszolj, hogy ezek a jó kuzinok hogy a fenébe tudnak ide beülni kalapban! – Hát, lehet, hogy leveszik.
A két tökéletes hasonmás külseje megszólalásig egyezik Antonio és Bastiano Coimbra fizimiskájával, az egyhavi helyettesítés ideje alatt csupán viselkedésük okoz némi feltűnést. A frakkhoz dukáló fekete cilinder nem éppen az ő ízlésük szerint való, bár gyorsan feltalálják magukat az 1962-es Rolls-Royce Silver Cloud hátsó ülésén. Férfiember számára a kalap a férfiasság és a stílus szimbóluma: anyaga, fazonja és mérete alkalomhoz illően rajzolja élesebbre viselője karakterének kontúrjait.
 
Presztízs MagazinEgy kalappal! – azaz miből van a szerencse?
 
Szemléletesebben aligha lehetne szerencsét kívánni, mint egy kalappal a tudjuk miből, bár a mondás eredetét mára az idő diszkrét homálya fedi. Hajdanában, mikor még lovaskocsikkal közlekedtek mindenhová – a színházba és mulatságokra is –, a lovak az épület előtt várták gazdáikat a produkció végéig. Ha az előadás jól sikerült, vagyis a közönség nem széledt szét idejekorán, a nemes állatok akár egy kalapnyit is termeltek a kockakőre: innen ered a szerencsehozó áldás. Aki tehát ezt hallja, annak azt kívánják, bárcsak olyan jól sikerüljenek a tervei, mint az egykori előadások, mialatt a lovak egy kalapra valóig is elácsorogtak.
 
A fejfedőtől a státusszimbólumig
 
Mindig is hordtunk valamit a fejünkön az időjárás viszontagságai ellen, egészségünk védelmében. Hölgyek és urak már a görög időktől használták a fejfedőt, részben státusjelzőként, másrészt kultikus céllal. Kultúránként és koronként egyaránt változatos történelmet írt magának ez a látványos ruhadarab, természetesen a divat hullámait is meglovagolva. A rómaiaknál például pilleus-nak nevezett kalapot kapott a felszabadított rabszolga, szabadsága jelképeként. Az elmúlt négyszáz évben különösen fontos része volt ruhatárunknak, de napjainkban is szembejön néhány kedvelt modell az utcán. Az 1600-as évek lovagi kalapjaitól, az 1700-as évek végétől megjelenő cilinderen át – amelyet az első modern kalapfazonnak tartanak – Napóleon jellegzetes kétsarkú filckalapjáig nagy utat tett meg a férfiszépség eme koronája, bár kétségtelenül a XIX. században és a XX. első felében élte virágkorát.
 
Presztízs MagazinEmelem kalapom!
 
Vagyis megsüvegelem, akit üdvözlő gesztussal köszöntök az utcán – bár ma már nem hordunk süveget, de a nyelv mindig konzervatívabb a mindennapi életnél és a szokások változásánál. A középkorban ez a gesztus a rendi különbségek kifejezésére szolgált: csak a rangban alacsonyabban lévő emelte meg a kalapját a rangban felette állónak. XIV. Lajos aztán kiterjesztette a kalapemelést a hölgyek köszöntésére is, innen az udvariassági forma, melyet valamire való férfiembernek ma is illik tartania. Természetesen, a férfiak egymás közötti üdvözlésében már nem él a státusjelző megkülönböztetés, de találkozáskor mindenképpen illendő legalább megérinteni a kalapot köszönésképpen. Annak ellenére, hogy kevesebben hordják, a kézmozdulat még mindig elő-előkerül – főként baráti viszonyban vagy éppenséggel ironikus gesztusként, pontosan a hiányra utalva: nincs mit megemelni (nincs miért megsüvegelni), nem érdemel tiszteletet.
 
Tilalmak és előírások kalapviselésünk történetéből
 
Néhányat ma is természetesnek tartunk: keresztény templomokba férfiember nem térhet be fedett fővel, ahogy zsinagógákban éppen a fedetlen fej tilalma érvényesül, ezért viselnek kipát. Egyértelműen levesszük a kalapot, ha felcsendül a nemzeti himnusz, de a házba belépve is lekapjuk, és ha nincs kalaptartó, az ölünkben tartjuk, asztalra nem kerülhet, sem ülőalkalmatosságra. Temetésen, de az utcán elhaladó gyászmenet előtt is leveendő, ezzel fejezzük ki tiszteletünket – a gesztus középkori eredetű: a kalap levételével jelezték, hogy nem kívánnak rangban magasabbak lenni a halottnál. A magyar kultúrában egyes vidékeken a XIX. század végén még a koporsóra szegezték a halott kalapját, később azt is a koporsóba tették, a hasára vagy a lába elibe. Ugyancsak nálunk találunk példát arra, hogy a halott kalapját a temetés másnapján kivitték a temetőbe, ráakasztották a fejfára, jelezvén, hogy már nem várják haza.
 
Presztízs MagazinMi köze a szalagcsokornak a kardforgatáshoz?
 
A kalap sem úszta meg: egy-egy aprósággal emlékeztet régi, letűnt szokásokra. A szigorúan bal oldalon lévő szalagcsokor a középkori tollak maradványa, melyeket nem lehetett a jobb oldalra tűzni, hiszen zavarták volna a kalap viselőjét kardforgatási tudományának gyakorlásában. Ugyancsak praktikus szempontra emlékeztetnek a mai minőségi kalapok is, melyek tömörre préselt állatszőrből készülnek: a préri lovasai például olyan vízálló kalappal járták a vidéket, amely vödörként is szolgált, ebből lovaikat is itatták szükség esetén. Így a fejfedő nemcsak eső ellen védett, de edényként is jó szolgálatot tett.
 
Minden darabnak saját története van
 
Presztízs MagazinA formájuk, születési helyük vagy a készítőjükről elnevezett kalapok minden típusa saját „élettörténettel” rendelkezik. A mikrotörténelem ezen lapjai az emberiség kultúrtörténetének gazdagon díszített fejezetei. A nálunk micisapka néven ismert, Szicíliában „coppola” névre hallgató gyapjúsapka például I. Erzsébet királynő 1571-es rendeletének köszönheti, hogy a munkásosztály szimbólumává vált Írországban, Angliában, majd az egész nyugati világban. A 26 évig érvényben lévő rendelet kimondta, hogy minden 6 évnél idősebb férfi ilyen sapkát viseljen vasárnapokon és ünnepnapokon – a gyapjúkereskedelem fellendülését remélte ettől a királynő. Mivel a szabály nem vonatkozott a felső középosztálybeliekre, így a munkások ruhatárának állandó darabjává vált, jelezve hovatartozásukat. Feltehetően tengerészeknek köszönhetjük, hogy az 1800-as években Olaszországban is meghonosodott, majd 1900-ra már Amerika is ismeri „flat cap” néven – bizonyára olasz, angol, skót és ír bevándorlók hatására. Itt került be a felső tízezer alkalmi ruházkodási kultúrájába, pontosabban a sportruházatba: vadászathoz és golfozáshoz alkalmas viseletként. A svájci sapkának ennél is bonyolultabb a története…
 
Presztízs MagazinAlkalomhoz, karakterhez, hangulathoz illőt válasszunk!
 
Bele lehet szeretni a kalapokba, kétségtelen, de érdemes tisztában lenni azzal, mi áll jól, mikor és hová mit illik viselni, mihez mi megy, és ha már hordjuk, milyen viselkedési normák vonatkoznak ránk. Alapvetően saját testalkatunk arányait kell figyelembe vennünk: alacsonyabbak számára nem előnyösek például a magasított vagy széles karimájú fazonok. Legegyszerűbb példa a cilinder, amit csak szmokinghoz, azaz nagyon ritkán viselhetünk. Laza, hipszter öltözethez talál a fedora vagy a baseballsapka, de jó választás lehet a micisapka vagy nyáridőben a szellős szalmakalap is. Szövetkabáthoz a Homburg, ballonkabáthoz a Panama, de ez utóbbi könnyű szabadidős vászonöltözettel is jól mutat. A lényeg, hogy kalapunk ízlést, stílust képvisel – ha jól választunk, a sajátunkat.
 
Még nincs értékelve