Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Civil világ

2019-ből tanultuk

2019-ből tanultuk
A hét királyfi, a hét sárkány, a hét kismalac, hét, hét, hét… Népmesei vonalon maradva megírtuk a hét tanulságot, amelyeket 2019-ben történt események hatására tanultunk meg az életről, az emberekről és egy kicsit saját magunkról is. Tovább

Megjött apuci!

Megjött apuci!
Tíz hónap, nulla poszt. Így néz ki a Facebook-statisztikám apaként. Nem mondom, hogy mindig könnyű megállni, hogy ne tegyek közzé egyetlen képet vagy... Tovább

Világszínvonalú magyarok

Világszínvonalú magyarok
A sportban már hozzászoktunk ahhoz, hogy magyarok a világ legjobbjai. Hogy ne menjünk időben túl messzire, a nyári úszó világbajnokságon Hosszú... Tovább

Szakmák humora – humoros szakmák

Szakmák humora – humoros szakmák
Az megvan, amikor Kardos doktor (Kern András) az IBUSZ Kupára készülő gyerekeket faggatja, hogy fantomképet készíthessen a menekülő rablóról? Majd,... Tovább

Udvarlás – Édes előjáték a boldog élethez

Udvarlás – Édes előjáték a boldog élethez
1940. július 6. A nap, amikor Allie (Rachel McAdams) és Noah (Ryan Gosling) találkoznak, a fiú pedig azonnal bolondot csinál magából egy első randi kedvéért: a körhintára csimpaszkodva azzal zsarolja a lányt, hogy elengedi a rudat és lezuhan, ha az nem találkozik vele. Kicsit „meredek” kezdet a csodás holtunkiglanhoz, de a különböző világokban élő fiatalok szerelme amúgy sem „sima ügy”. Bár ahogy a filmet nézzük, egyetlen pillanatig sem kételkedünk: akár saját Szerelmünk lapjai (a film 2004-es) is kezdődhetnének ilyen merész felütéssel. Ma sem létezik tartós kapcsolat ismerkedés és udvarlás nélkül, de a gyakorlat szerint egy kicsit máshogy csinálunk mindent, mint elődeink. Tovább

Az aputestről

Az aputestről
Amióta megszületett a gyerek, kisebbfajta nosztalgiacunami lett az életünk. A nagyszülők velünk együtt élik át újra, milyen az élet egy kisbabával. Ők, persze, már csak a cukiságbombákkal tűzdelt hintőporillatú mennyországra emlékeznek, így a családi összejöveteleken gyakran előkerülnek a sztorik, hogy milyen édes, pufók, hurkás gyerek voltam. Van is egy bizonyító erejű kép a szülői ház hatalmas ruhásszekrényének aljában pihenő vaskos fotóalbumban, amelyen cirka másfél évesen úgy tömöm két pofára a rántott csirkecombot, mint valami miniatűr zsebszumós. Aztán elröppent néhány év, jött a kamaszkor, egy nyár alatt nyúltam vagy húsz centit, és azóta csak az aggódó anyai kérdések jönnek szembe az élet egyirányú sugárútján: „eszel te rendesen, kisfiam?”. Hát, persze, de ilyen lett az alkatom, genetikailag vékonynak kódoltak. Akinek most majdnem kicsúszott a száján, hogy „te szemét!”, mert rajta az is meglátszik, ha egy este elengedi magát és lecsúsztat két-tizenkét sört, annak üzenem, hogy az erőltetett hízókúra legalább akkora szívás, mint a fogyókúra. Aztán megszületett a gyerek, és minden megváltozott… Tovább

A pipás doki a 312-es szobából

A pipás doki a 312-es szobából
Az ország legismertebb toxikológusa a Honvédkórház Sürgősségi Centrumának vezetését egy éve mentőzésre cserélte, mellette egészségügyi magáncéget vezet, egyetemi docensként pedig előadásokat tart. A mérgezést/balesetet szenvedők, sikertelen öngyilkosok, alkohol- és drogfüggők tar üstökű, szemüveges, szakállas „őrangyalát”, Zacher Gábor doktor urat részletesebben aligha kell bárkinek bemutatni, főleg, hogy már érkezik is beszélgetésünk – általa választott – helyszínére: egy újhullámos belvárosi kávézóba. Léptei lazák, pólója fiatalosan vidám, kendője stílusos. A pipáját eloltva helyet foglal, rendel egy vaníliás chai teát, és már benne is vagyunk a csevegésben. Amely, már most érzem: nem lesz unalmas… Tovább

Csak egészség legyen – és ritmus!

Csak egészség legyen – és ritmus!
„A dobos általában hangot akar. Hogy amikor leül egy dobhoz, és megszólaltatja, azt érezze: wow! Az a lényeg, mit szeretne hallani, abból kell visszakövetkeztetni arra, hogyan érhetjük el az adott hangzást. Ám a hangnak, ami a dobból jön, hatvan százaléka a kézben van… Ha veszek egy kétmilliós felszerelést, az még nem fog úgy szólni, hogy wow, ha nem tanulom meg ütni. És a háromszázezres is lekörözheti, ha azt jól hangolják és használják.” Perger István „Guszty”, a Gustavito dobok készítője pomázi otthonában mesél minderről, miközben a teraszán – egy tejes tea és egy hosszú kávé mellett – röviden végigvesszük, honnan indult, hogyan lett belőle dobkészítő. Szeme csodálattal követi a felettünk elhúzó repülőgépeket, így mindjárt adódik a kérdés: miért nem, mondjuk, pilótának állt? Bár az egyik szerelme – stewardess felesége – így is a „felhők közül” érkezett. A másik viszont a zene világából… Tovább

Tükröm, tükröm, mondd meg nékem…

Tükröm, tükröm, mondd meg nékem…
Melvin Udall (Jack Nicholson) számára kész gyötrelem az élet. Mégis, hogy lehet kibírni egy olyan világban, ahol a szomszéd képes bekopogni, az éttermi törzsasztalához más is leülhet, és egyáltalán, a járókelők is hozzáérhetnek az utcán! Nem kell tükörben nézegetnie magát, hogy kitartson sziklaszilárd meggyőződése mellett: a világon senki más nem számít rajta kívül. Pedig Lesz ez még így se! A nárcisztikusnak látszólag nincs szüksége senkire, de közönség nélkül mégis hogyan lehetne tökélyre fejleszteni az önzést? Tovább