Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Hódít a dizájn - Beszélgetés Ernyey Gyulával

Hódít a dizájn - Beszélgetés Ernyey Gyulával
A Szokol rádión hallgatott kabaréjelenetben pár évtizede NDK-s turmixgépet kerestek - idéztük fel Ernyey Gyula dizájntörténésszel, aki a környező országok egymásra ható formatervezésével is foglalkozik. Beszélgettünk vele a retróról, és megkérdeztük azt is, ő hogyan rendezte be a lakását. - Mióta a formatervezés elnevezést felváltotta a dizájn, a szakma is sokkal divatosabb lett - magyarázta a dizájntörténész, a téma egyetemi oktatója, aki nemrégiben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést.

Ő maga sem barátkozott meg mind a mai napig ezzel az idegen kifejezéssel, de úgy érzi, hogy a külföldi kollégákkal így könnyebb egyeztetni a beszélgetés tárgyát. Szerinte a formatervezés Magyarországon az ipari jellegű tárgyakhoz kötődött, mivel a szakma indulásakor, az 1950-70-es években leginkább a műanyag- és a gépiparban alkalmazták, és nem iparművészekre bízták a feladatot. Formatervezés persze az emberré válás folyamatának ama pillanatától létezik, hogy őseink az első tárgyat megalkották A különbség persze olyan, mint a hajdani törzsek füvesasszonyai és a mai orvosprofesszorok között: az évezredekkel ezelőttiek csak a tapasztalatokra hagyatkoztak. A későbbi századok kiemelkedő formamesterei közül Leonardo da Vincit mellett az aranyból, elefántcsontból és ébenfából királyi megrendelésre készült sótartójáról híres Benvenuto Cellinit említette a történész, valamint Agostino Ramellit, aki a 16. században megalkotta a tank "ősét".
    
"Műfaragászati tanműhely"
    
    Egy-egy szakma kialakulását a rendszerezett tudást nyújtó szervezett oktatás megjelenésétől számítja a szakelmélet. Az első dizájniskola az 1830-as évek közepén, Londonban nyílt meg, amelyből a ma is világhírű Royal College of Art nőtt ki. Mi, magyarok is az élvonalba tartoztunk azzal, hogy az 1880-as években elindítottuk a képzést. Bútortervezők kerültek ki a "műfaragászati tanműhely" falai közül. Azzal már csak kullogtunk a fejlett világ után, hogy az ipari formatervezés oktatása Budapesten az 1950-es években kezdődött meg, akkor is illegálisan, míg pár évvel később be nem látták, hogy a népgazdaságnak művész mérnökökre is szüksége van.
    Sok más történet is olvasható Ernyey Gyula Muhától Rubikig című, a Ráday Könyvesháznál nemrég megjelent, a kelet-közép-európai országokra összpontosító dizájntörténeti művében. Itt egymásra utaltságában az elmúlt félszáz évben minden nép hatott a másikra. A környezetünkben Trabantok vagy Daciák gurultak az utakon, Ikarusok pöfögtek a tömegközlekedésben, Csehszlovákiába járt a népesség egy része cipőt venni, Szaratov hűtőszekrény zakatolt a konyhában, kinyitható tetejű NDK-s turmixgépet vásároltak még a kabaréjelenetben is.
    
A fotel csak akkor jó, ha kellemes ülni benne
    
    Kerülő úton jutott el szeretett szakmájához. Eredetileg bölcsészkarra készült, a művészettörténet és az orientalisztika érdekelte. Végül az Iparművészeti Főiskola építész szakán végzett. Meggyőződése, hogy az ott szerzett gyakorlati ismeretek, az, hogy a képzés során öt éven át minden héten gyalulni, fúrni, faragni tanultak, mind a ma mai napig nagy magabiztossággal vértezi fel.
    - Az elmélethez Pogány Frigyes csábított - mesélte a majd' félévszázados történetet -, aki a főiskola vezetőjeként eldöntötte, hogy kiépíti az intézményben a szaktörténetek láncolatát, hogy a munkatársak elméleti, filozófiai, esztétikai kérdésekkel is foglalkozzanak. Jó szívvel kötöttem ki a tárgyak mellett. Ezeket a cipőtől a kerékpáron és az írószeren át a laptopig százezrek használják, akár világszerte. Az építész alkotásai kisebb körhöz kötődnek, kivéve a széles érdeklődésre számot tartó középületeket.
    - Mióta drámai mértékben megszaporodtak körülöttünk a tárgyak, a formatervezés is az érdeklődés középpontjába került - folytatta Ernyey Gyula. - A széknek vagy az evőkanálnak és a villának több száz éve volt a tökéletesedésre. A fogyasztói társadalom sietős ipari termelésében szükség van olyan szakemberre, aki szerencsés esetben első lépésben megoldja a felmerülő problémákat. A formán túl sok minden mást is meg kell terveznie. Egy fotel lehet szép vagy csúnya, divatos, elegáns - vagy sem. De csak akkor jó fotel, ha kellemes benne ülni. Aztán manapság a zöldmozgalommal párhuzamosan előtérbe került ökodizájn elvei miatt fontos, hogy könnyű legyen javítani az adott tárgyat, ne kelljen azonnal eldobni, ha valami baja történik. Elektromos eszköznél jó, ha keveset fogyaszt. Fűnyírónál, ha a hangerejével nem teszi ki zajártalomnak a szomszédokat.
    
A régi némiképp pótszerként is szolgál
    
    Azt hihetnénk, hogy a dizájndivat folyamatosan frissül, a retro térnyerésével mégis szemtanúi lehetünk az 1950-70-es évekhez történő visszafelé fordulásnak. Nemcsak az egyes emberre jellemző a nosztalgia, hanem - ahogy Ernyey professzor fogalmazott - a "művészet maga az emlékezés". Ugyanakkor azt sem tagadja, hogy a régi némiképp pótszerként is szolgál, amikor nem sikerül meggyőző új formát adni a termékeknek.

A retro persze csak egyik vonulata a jelenkori tervezésnek.
 
    - A környezetkultúra olyan, amilyen a társadalom vagy annak vélekedése önnön életmódjáról és körülményeiről. Keverék, ahogyan életünk minden metszete az - summázta a környezeti kultúra jelenlegi itthoni helyzetét beszélgetőtársam. - Nem igaz, hogy nincsenek Magyarországon korszerű tárgyak, nem épülnek elegáns vagy egészséges lakások, de azt sem mondhatjuk, hogy minden drága lakóépület magas színvonalú, és aki elegáns öltönyben jár, az biztosan kulturált viselkedésű. Régi szociológiai tapasztalat, hogy a társadalmi változások először mindig formaiak, mert azokon könnyebb módosítani. A divatos cipőt az első boltban megvásárolhatjuk, de hogy ne csámpásan járjunk, az hosszas mozgáskultúra-tréningeket igényel.
    Ha nem is kacsalábon forgónak, mindenképpen különlegesnek képzeljük egy dizájntörténész lakását. Ernyey Gyula azonban kiábrándít:
    - A felszerelés és a rengeteg könyv miatt zsúfolt az otthonunk, ahogy sokaké Magyarországon. Mivel egész életemben kissé túlzottan is feszített tempóban dolgoztam, akad olyasmi, amit harminc-negyven éve vettünk azzal, hogy na, ott lesz a helye. És még mindig nincs feltéve... A munkazugom kialakításának több figyelmet szenteltem. Ebben, ha nem szerénytelenség ezt mondani, Michelangelo volt a példaképem. Ő ifjúkorában egy olyan keskeny asztalon alkotta meg a nagyszerű műveit, amelyhez épphogy odafért. Ha felteszem a laptopom az íróasztalomra, a jegyzeteimet már nem férnek el mellette. De hát, ahogy a szólás mondja, a vargának nincs rendes cipője, a szabónak szakadt a ruhája…
 

Még nincs értékelve