Autóval az iskolába
Mennyit mozognak a mai fiatalok?
Több irányból is támadás indult napjainkban a lustaság ellen. A legfiatalabbakat el kell rángatni a monitorok elől, kiszabadítani a képernyők bűvköréből, és mozgásra kell bírni mindenkit. A kamaszkor vége az a kritikus időszak, amikor valóban hatásosan lehetne beavatkozni, mert a késői kamaszkorból a fiatal felnőttkorba való átmenet során jelentkezik a testmozgás legdrámaibb csökkenése.
A mozgáscsökkenést összevetették a veszélyes viselkedésformákkal, mint a dohányzás és italozás, és kiderült, hogy míg a káros szenvedélyek tetőznek a korai felnőttkorra, a fizikai aktivitás mélyrepülését végzi, ráadásul kicsi az esélye, hogy valaha is visszatér a kívánt szintre. Nagyon sok múlik az oktatási intézményeken is. A felszereltség és a hozzáállás nagyban befolyásolja azt, hogy mennyit sportolnak a diákok.
Az intézményen belüli lehetőségeken túl egy másik, apró praktikával is nagyban lehet növelni a naponta mozgással eltöltött percek és órák számát. Nem mindegy, hogy hogyan megyünk el reggel és hogyan jutunk haza délután a suliból.
A főiskolán, vagy egyetemen továbbtanuló fiúk körében a legnagyobb a mindennapi mozgás csökkenésének mértéke. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a középiskola befejezése után nagyon kevés lehetőségük marad a szervezett sportolásra. Aki érettségi előtt napi szinten mozgott, az meg fogja találni a lehetőséget a felsőoktatás berkein belül is, és élni is fog vele, mert nagyon jól tudja, hogy a tanulásban is nagyon hasznos, ha friss és fitt a test. A lányok esetében kicsit más a helyzet. A hölgyek már a középiskolában sem mozognak annyit, így náluk a visszaesés enyhébb mértékű.
A feltételeket ahhoz, hogy szeptemberben elindulhasson a mindennapi mozgás az iskolákban, az elmúlt egy évben szinte mindenhol megteremtették. Sajnos két végletről beszélnek azok a szakemberek, akik a gyerekek fizikai állapotát felmérték ebben az időszakban. A lányok és a fiúk körében megfigyelhető, hogy vagy meglepően túlsúlyosak, vagy pedig nagyon véznák és gyenge izomzatúak. Ha a két szélsőséges csoportot összevonják, biztosan többen lesznek, mint a koruknak megfelelő testtömeg-indexszel büszkélkedő, kiegyensúlyozott társaik.
Mozogni tehát szükséges és egészséges. Sokat tehetnek azok a szülők is a jó ügy érdekében, akik hajlandóak fél órával korábban felkelni minden nap, hogy elsétáljanak a gyerkőccel a suliba. Természetesen ezt nem teheti meg mindenki, mint ahogyan Kovács Anikó sem, aki kisfiával minden reggel kénytelen tömegközlekedéssel utazni a nagy távolság miatt. Az édesanya elmondta, hogy ezért a nap végén pótolják a mozgást egy kiadós sétával. Fél óra a szabadban, és a házi feladat elkészítése sokkal gördülékenyebben megy, mint a rendszeres séták előtt. Arról nem is beszélve, hogy egy közös mozgás során alkalom nyílik a beszélgetésre, ami nemcsak a testnek, hanem a szülő-gyermek kapcsolatnak is nagyon jót tesz!
Érdemes tehát már nagyon korán kialakítani a gyerekeknél azt a szemléletmódot, hogy a mozgás élvezet és aktív pihenés egyben. A fiatalokat az életkoruknak megfelelő sportok felé kell terelni, melyek nagyban elősegítik a csontok és az izomzat optimális fejlődését. Az úszás és lovaglás például két olyan mozgásforma, melyek gyakorlása során olyan mozgáskultúra sajátítható el, ami számtalan felnőttkori mozgásszervi betegség kiküszöbölésére alkalmas. Le kell számolni a passzív pihenés térhódításával, és ki kell verni az apró fejekből a régi mondás „örök igazságát”, miszerint a lustaság fél egészség.
