Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Négyezer éves homogén kultúra

A gyógyító táplálkozás

Müller Hanga Anikó | Müller Hanga Anikó | 2011.06.27. |
Négyezer éves homogén kultúra
Az ember a világ kicsinyített mása. – vallja a kínai gyógyászat, mely már az ókorban rendszerbe foglalt elméletekből és gyakorlati kezelési tapasztalatokból állt. Az orvos inkább tanító, aki hozzásegít önmagunk megismeréséhez, és mindösszesen nyolc százaléknyi szerepe van abban, hogy egészségesek legyünk. A kínai orvoslás kapcsán az akupunktúra jut eszünkbe, pedig valójában ez a legkisebb része. A témáról a Veszprémben élő és praktizáló kínai orvoslással foglalkozó Poór Balázzsal beszélgettünk.

- Igen, a tű. A kínai orvoslás legmisztikusabb része, ha valakibe beleszúrják, jó esetben történik valami, negatív tapasztalatokról ritkán számol be a szakirodalom.

 
- Mi van a tűn túl?
- A kínai orvoslásnak öt része van, az akupunktúra a legutolsó. Ha rangsorolhatnék, a legelső a táplálkozásterápia, ez az alap, aztán a mozgás-, ezzel összefüggésben a légzés-, majd a manuális terápiák.
 
- Mi az alapvető szemléletbeli különbség az európai és a kínai orvoslás között?
- Van egy kínai mondás: mielőtt megszúrod, gyógyítsd a lelkét. Náluk nincs különválasztva a pszichológia, ez egy ősibb rendszer. Az egyszerűség a lényege, kevesebb elméleti és több gyakorlati információval dolgoznak. Ez egyébként az erősségük is, a gyakorló kínai orvosnak sokkal kevesebb elméleti információval kell rendelkeznie, mint egy európainak, ám ami van, azt gyakorlati módon kell alkalmaznia. Ha nem látnánk bele az emberi testbe, CT-vel, MRI-vel, akkor nem lenne más lehetőségünk, mint kívülről megfigyelni a testi jegyeket, elváltozásokat, és azokra kellene felépíteni diagnózisunkat, kezelésünket. Egy jó orvos - Keleten és Nyugaton egyaránt - több évtizedes praxis után előre tudja vetíteni a diagnózist, amit a vizsgálati eredmények csak visszaigazolnak.
 
- Hogy őrizték meg e szemlélet érintetlenségét évezredeken át?
- Ott egymillió emberre jut egy kórház, tehát a szükség vitte rá őket arra, hogy prevenciós terápiákat alkalmazzanak. Nem volt más választásuk, mint megtartani azokat a módszereket, amik egyszerűek, hatékonyak, és viszonylag gyorsan tanulhatók Az emberi test négyezer év óta semmit nem változott, ezért az ősi módszerek ma is teljesen jól alkalmazhatók. A különbség annyi, hogy az ősi vizsgáló és terápiás módszerekhez társították az európai felismeréseket, azaz az egyik tudja a hogyant, a másik a miértet. Gyakorlatilag az európai orvoslási módszerekkel magyarázhatóvá lehet tenni azt, amire ők 3-4 ezer évvel ezelőtt rájöttek, megfogalmaztak. Sokan ugyan nem szeretik megmagyarázni, mert elvész a misztikuma, de én azt képviselem, hogy ami nem magyarázható, azzal nem tudok mit kezdeni.
 
- Mi a kínai orvoslás módszere?
Presztízs Magazin
- A vizsgálati módszer alapja: kívülről befelé gondolkodunk. Az orvos legfontosabb fegyvere a szeme és a kombináló képessége. Gyakorlatilag úgy kell elképzelni, mint egy Colombo sorozatot, a kínai orvos apró részletességgel vizsgál, minden részletnek jelentőséget tulajdonít. A páciens családi hátterétől, a lakókörnyezetén át, minden jellemzőt összegyűjt, megvizsgálja a nyelvét, a pulzusát, a bőr felületét, a testnedveket, ez alapján alkot egy diagnózist. Az adott rendszeren belül homogén következtetéseket von le, képes a differenciált, elkülönítő diagnózisra, meg tudja határozni a kiinduló okot, el tudja különíteni a tüneteket. Elfogadott tudományos szaknyelve van. A nyelvezete 2-3 ezer évvel ezelőtti, sokszor gyermetegnek tűnik, összehasonlítva az európai, latin kifejezésekkel. Pl. amit mi gyulladásnak fordítunk, azt ő tűzként, hőségként adja vissza. A távol-keleti gyógyítás alapja a testérzés. Megfigyelték önmagukat, kikérdezték a beteget, mit érez és ezt foglalták rendszerbe. Mivel évezredes homogén kultúráról van szó, amiben nem vesztek el adatok, írások, egy kínai orvosnak akár négyezer év tapasztalata áll rendelkezésre. A testi jeleket egységes rendszerbe foglalták, míg az európaiak nem, így nem tudnak ebből összefüggéseket alkotni, és terápiát felállítani. Ez a kettő közötti különbség. Nagyon fontos, egyik sem jobb, hanem mindegyik más. Ők úgy, mi így oldjuk meg a problémákat, sok olyan dolog van, amit nem lehet megoldani, csak az európai orvosi módszerekkel. A természeti népeknél a viszonylag megőrzött autentikus életmód miatt hiányoznak a civilizációs betegségek. Az életük egy működő életmód múzeum, viszonyítási alap, amihez vissza lehet térni, és tudományos rendszerbe foglalva alkalmazni lehet. Egy autentikus kínai klinikán nem a mi fogalmaink szerinti hagyományos osztályok vannak, hanem mozgás, légzés, táplálkozás részlegek, egy kezelés 2-3 hétig tart, amíg itt megtanulják a gyógyulás elemeit, amit hazamenve gyakorolhatnak.
 
- Mit lehet és kell átvenni a szemléletükből?
- A legfontosabb az, hogy az egészség az egyén felelőssége, saját egészségemet nem az orvos fogja megoldani, neki a feladata az, hogy segítsen nekem ebben. Vallják, egy orvos nyolc százalékban tud hozzájárulni a páciens egészségéhez. Az orvosnak tanítónak is kell lenni, aki folyamatosan keresi a lehetőségeket, hol, hogyan tud pozitív módon beavatkozni a közösség életébe, tanítással, példaadással. Ez a legfontosabb, amit át kellene venni, én ezt a szemléletmódot képviselem. Nem szeretném átvenni a helyét semmilyen orvosnak, nekem az a feladatom, hogy kiegészítsem az ő munkáját.
 
- Milyen napjainkban a kínai orvoslás elfogadása?
- Nagyon sokszor azért nem tudják elfogadni egészségügyi körökben, mert igazából nem tudnak vele mit kezdeni, többnyire csupán az akupunktúrát értik kínai orvosláson. A fiatal orvos generáció szemlélete már más, egyetemeken választhatják az alternatív gyógymódokat, és van posztgraduális képzés is. Ez azonban két különböző út, mindegyik másfajta gondolkodást feltételez.
 
- A kínai orvoslás mely területével foglalkozik?
- A táplálkozástanra szakosodtam, ezt tanulom tizenhét éve. Hogy miért? Ez az egyetlen pont, ahol az egészségügyben lépni lehet. Azok az eljárások, amelyek léteznek a kínai orvoslásban, megtalálhatók és jól működnek az egészségügyi gyakorlatban nálunk, a gyógytorna, a masszázs, a mozgásterápia. Ami hiányzik, az a táplálkozásterápia. Egészségfejlesztő ismeretekkel tanítani igyekszem a kórházi programba bekerülő pácienseknek, hogyan tudják irányítani, segíteni egészségük megőrzését. Azt vallom, meg kell tanítani az embereket arra, mit tehetnek önmagukért. A gyógyítás hatalmas energia befektetés, mind az orvos, mind a beteg részéről, sokkal egyszerűbb a megelőzés. A mi kapcsolatunkban szoros a kontroll, a betegek folyamatosan motiválva vannak, nem a hagyományos alá-fölérendeltségi viszony a jellemző, hanem a fordítottja, az orvosnak szolgálnia kell a pácienst. Az európai orvoslásban erre nincs idő és energia. Nagyon szoros az együttműködés a hagyományos orvoslást folytató kollégákkal, jól együtt tudunk dolgozni, én az integrációt képviselem.
 
- A táplálkozással lehet gyógyítani, vissza lehet fejleszteni kóros folyamatokat?
Presztízs Magazin
- Igen, a betegségek nagy százaléka táplálkozási, életmód eredetű. A sárga császár - aki a Nagy Fal építtetője és az agyaghadsereg létrehozója volt - belgyógyászati tankönyve 2500 éves, ez a kínai gyógyászat alapműve.  Azzal kezdődik, hogy a császár beszélget az udvari orvosával, megkérdezi tőle, a régi ember miért él olyan hosszú ideig. Elmondja, mert figyelte a testét, mértékletes volt a táplálkozásban, élt azokkal az eszközökkel, amelyeket a természet biztosított, nem élt vissza az élet erejével, tudta, mikor kell felkelnie, mikor lefeküdnie, mikor mit kell ennie, hogyan kell harmóniában élni a természettel, ezáltal hosszú életű tudott maradni. Nálunk is a belgyógyászati tankönyv azzal kezdődik, ha az ember figyelne ezekre a jelekre, akkor képes lenne hosszabb, minőségibb életet élni. Egy római mondás szerint azzá leszel, amit eszel.  Ha abból indulok ki, nem mindegy, egy autóba milyen olajat, benzint töltök, akkor miért képzelem, hogy egy precíziós szerkezetbe, ami az emberi test, mindegy, mit „teszek bele”. A táplálkozásterápia kiegészítő jellegű, mindenben nem váltja ki az orvosi segítséget, de sokat tudunk tenni általa önmagunkért.
 
- Mióta érdeklődik e gyógyászat iránt?
- Hatéves korom óta vonzott e kérdés, nem tudom megmagyarázni, miért, talán lehetett valami filmélményem. Az évek során arra jutottam, egyre kevesebbet tudok, nem hiszem, hogy én ezt valaha meg fogom tudni tanulni, jó, ha most már elértem valamit. Ennek csak kezdete van, vége nincs. Készülök Kínába, él bennem valami felépített kép, félek, nem azt fogom kapni, amit várok, lehet, csalódni fogok, de nagyon várom, majd kiderül…
Átlag: 2.8